14. fejezet: Felépülés 1

4 1 0
                                    

Amikor  felkelek, nem emlékszek semmire a hajnalban történtekből. Érzem, hogy valami folyik le a kezemen, odanézek és látom, hogy szinte egy vér tócsa van a kezem alatt. Rögtön felkelek -nyilván, lassan- és ki megyek a fürdőbe, majd elkezdődik a ,,hadművelet". Próbálom óvatosan és minél fájdalom mentesebben kiszedni azt a nyilat, de hát ez valahogy nem sikerül. Egyszer, amikor kicsit abba hagyom az erölködést és hátradőlök benyit Dazai.

-Jó Re- Veled mi történt? -letérdel mellém-

-Valami hajnalban...De már nem emlékszek, hogy mi...

-Ahogy látom valaki ,,meglőtt". -felém nyújta kezét-

-Ha fájni fog, tarkón vágalak! -én is így testek-

-Oké...Iké...-elkezdi jobra és balra mozgatni a nyilat miközben húzza is-

-Au...

-Nyugi...Mindjárt vége .

-Hátra döntöm a fejem és becsukom szemem- Csak haladj vele...

-Hm? -néz rám, gondolom értetlenül- Na, várjál...-megrántja egy kicsit erősebben- 

-Ih...-szisszenek fel még mindig ugyanúgy, csukott szemmel, hátra döntött fejjel-

-Kezded feladni? -ismét megrántja-

-Felszisszenek ismét-...Fogjuk rá...

-Megrázza a fejét- Ez így nem lesz jó... -kiszedi óvatosan a nyilat a kezemből és közelebb húz magához- Nagyon gyorsan szedd össze magad!

-He?! Ne parancsolgass nekem!

-És vissza is kaptam az én régi Chuuyámat! -magához ölel-

-Én már komolyan nem értelek... -bele fúrom fejemet mellkasába- Van egy olyan sejtésem hogy ez Higuchi műve...-mondom kicsit bizonytalanul-

-Figyelj -messzebb tol magától- Kicsit engedd ezt el...Kérlek....Nem kell mindig ezen rágódni!

-De ha most elengedjük, akkor Y/N halálának nem lesz következménye, az, hogy téged le szúrtak, annak se lesz következménye és...Én...Gy-

-Nem! Nem vagy és nem is voltál gyenge! 

-De! Szerinted miért halt meg mindenki körülöttem?!

-Mert itt van egy Maffia! Azért! És mert egy értékes ember voltál a Maffiánál!

-Akkor nem kell mást tennem azért, hogy életben maradj, minthogy visszamenjek a Maffiához?

-Egy: Életben fogok maradni! Kettő: Nem mehetsz vissza  a Maffiához!

-Dazai...Értem én, hogy nem akarsz visszaengedni, de ez az én életem...Ha elrontom nekem, lesz rossz... -mondom ezt lehajtott fejjel-

-És nekem is. -emeli fel a fejem-

-Miért?

-Nem akarom megint a depis Chuuyát látni. Elhiszed? -megcsókol, amit nyilván viszonzok-

-Elhiszem, de...Akkor is nekem lesz rosszabb...-ki megyek a konyhába és leülök-

-Szóval ezt az egészet egy kicsit engedd el....Sőtt -elő veszi a telefonját- Itt van nekünk ez a drágalátos Nyomozó Iroda!

-Nem akarom ezt is rájuk hárítani. Te se tedd!

-Ha megígéred, hogy elfelejted mondjuk...Két hétig, akkor oké.

-Ajj...A zsarolós mindenedet! -elgondolkozok- Oké...

-Nevet- Nem zsarollak, csak kijátszom az ütő kártyám!

-Egy és ugyanaz...

-Egyébként...-leül velem szembe-

Barátságból szerelemحيث تعيش القصص. اكتشف الآن