A világ legboldogabb embere vagyok amiért az a fiú van melletem akit a világon mindenkinél jobban szeretek. Magában a találkozásunk is egy isteni csoda volt. Elsőnek véletlenek gondoltam. Volt amikor annyira idegesitet hogy leütötem volna a gyereket de még sem tetem mert mindig megmutata az igazi oldalát amibe kétségtelenül is beleszeretem az évek során. A mi kapcsolatunk is úgyan úgy kezdődöt mint mindenki másé. Az elején nem bírtuk egymást. Ő utált engem én pedig utáltam őt. Nehéz feladatnak bizonyult szót érteni vele úgyan is az aranyos pofikája lehet hogy a fanjait megtéveszti de engem nem. Képtelen voltam hozzá alkalmazkodni. Mikor volt dühös mikor szomorú. Legtöbbször még is a flegma stilusát mutata előttem. Volt gyengédebb oldala is de ritkán mutata meg. Talán csak akkor amikor kettesben maradtam vele.
Sokszor szekált és sokszor megnevetetet. De én így szeretem őt. Mert ezek a tulajdonságok ellenére is egy csupa szívű fiú volt aki képes volt őszinte odaadásal szeretni. Egy pillanatra sem éreztem magamat melette elhanyagolva és mindig éreztete velem mennyire fontos vagyok a számára.
-Min agyalsz jagiya?-ült le a székbe a gondolataim főszereplője niki. Csodálatosan festet a stylistja előre kikészitet ruhájában. Mintha csak rá öntöték volna.
-Ne ilyen hangosan, a végén meghalja a menedzsered és nekünk annyi-hajoltam a füléhez mire felnevetet de bolintot én pedig neki is kezdtem a mai sminkje elkészitésében, és sok sikert kivánva neki néztem végig ahogy a banda tagjaival a színpad felé kezd el lépkedni. Ámulva néztem tökéletes lépéseit amik minden egyes pillanatban elkápráztatnak ha az egyik staffos csaj beszélgetését meg nem halom
Képzeld nikit állitolag láták az egyik kávézóban egy idol csajal- kitágult szemekel fordultam meg majd sietem oda hozzájuk
-És melyik nap?-tetem fel azonal kérdésemet nem törödve azal hogy félbe szakitotam őket ezzel
-Tegnap- válaszolta az egyik mire nyelve egyet bolintotam majd a mosdóba sietem.
Tisztán él a fejembe amikor tegnap próbára hivatkozva elmegy otthonról de nem gondoltam volna hogy titkokban találkozgat egy idol libával. Sosem hazudot még nekem és fáj hogy nem mondja a szemembe hogy már nem kellek neki. Mit is gondoltam? Egy olyan fiúnak mint amilyen niki miért is kellenék? Egyszer úgy is bekövetkezet volna az hogy elhagy és ezek szerint ez most jöt el.
Meg mostam az arcomat majd nem is leplezve rossz kedvemet vissza sietem a smink szobába ahol niki már a székben ülve várt is rám. Mivel nem volt bent senki sem ezért gondoltam miért is ne kérdezhetnék rá egyenesen hogy hamar véget vesünk ennek az egésznek.
-Beszélnünk kell-felkapta fejét hangomra de komoly arckifejezésemet látva azonnal felvonta a szemöldökét és bolintva húzot maga után a szertárba és csukta be az ajtót maga után
-Mi a baj T/n? -vonta fel szemöldökét kezem után nyúlva de elrántotam
-Szóval próbád volt tegnap mi? Komolyan a staffosoktól kell megtudnom hogy egy idol libával találkoztál? Miért nem mondod inkább ki egyenesen hogy vége?-köptem a szavakat mire ledöbbenve tágultak nagyra szemei és fagyot le egy pillanatra
-T/n az nem úgy van ahogy gondolod-nyúlt volna kezem után de elhúztam előle és hátráltam egy lépést
-Ezt már nem tudod kimagyarázni-mondtam halkan majd elhagytam a szobát és vissza mentem a smink szobába ahol a többiek már ott voltak saját sminkeseikel. Lemostam niki sminkét aki egész végig csendben ült és kémlelte arcomat de én nem néztem szemébe és amint végeztem vele kimentem onnan és a folyosón járkáltam probálva lenyugtatni magamat. Lehet fére értetem volna? Túl hevesen regáltam? Csak utálom ha titkoloznak előttem. Ő pedig tisztában volt azal hogy utálom még is megtete. Szemrebbenés nélkül a szemembe hazudot.
Miútán meguntam a folyosókon boklászást indultam vissza fele de megtorpantam ahogy meg láttam egy szőke lányt nikivel beszélgetni. A lány a falnak dölt niki pedig egyik kezével a falon támaszkodva nevetgélt valamin a csajal. Földbe gyökerezet lábbakal néztem őket és még a szám is elnyílt. Könnyeim utat törtek maguknak és amikor niki meglátot már késő volt én hátat forditva neki futotam ahogy csak tudtam könnyeimet törölgetve.
De Niki utolért és csukomra fogot majd szembe forditot magával. Tudtam hogy gyorsan fut de hogy ennyire. Aggódva nézte könnyeimet majd letörölgete azokat.
-T/n hallgas meg! És utána akár el is mehetsz-kérlelt boci szemekel amire habozva de bolintotam szipogva egyet ő pedig hogy ne a folyosón beszéljük meg kezemtől fogva meg sem állt a takaritó szertárig ahová behuzot majd az ajtót gondosan bezárta maga után.-Igen. Találkoztam azal a lányal tegnap a kávézóban. És igen volt bennem szándék hogy féltékenyé tegyelek egy kicsit a veszekedésünk után de soha ismétlem soha nem lennélek képes elhagyni téged. Számomra nem létezik más nő ezen a földön rajtad kivül. Zavar hogy nem bízol bennem. Azt hitted érdekel a csaj akivel a folyosón beszélgetem? Vagy sunghoon testvére?-kitágultak szemeim ő pedig nevetve húzot karjai közé-Túl hamar vonsz le következtetéseket t/n. Sosem csalnálak meg a hátad mögött.
-Sajnálom hogy nem bíztam benned niki. Csak féltem hogy elveszitelek-mondtam mikor elengedet. Mosolyogva rázta meg a fejét és derekamra csúsztatva kezét húzot magához és döntöt a falnak.
-Szent a béke jagiya-mosolygot rám aranyosan majd nyomot egy puszit a számra-Tudod nem akartam hazudni neked csak elakartam ezt kerülni. Tudtam ha az igazat mondom majd megkérdezed miért kell vele találkoznom. Sunghoon nem ért rá és ezért megkért rá hogy vigyek el valamit a testvérének-magyarázkodot és így már minden világosá vált számomra.
-Annyira szeretlek, úgye tudod? -bityesztetem le ajkaimat amire nevetve kezdet el bologatni majd hajolt közel az arcomhoz
-Én is téged t/n-mosolygot rám majd nyomot egy puszit ajkaimra
Tartoztam egy nikivel is. Ismételten nem tudom ki kérte de remélem tetszik🎄❤🥺
YOU ARE READING
Kpop Imagine√ [ Kérések Nyitva]
FanfictionItt semmi nem szabhat határokat a képzeletednek🌙 🌙: Reaction 🌙:Kpop idols as your boyfriend 🌙:Oneshot Kérések-Nyitva Bármelyik idol bandával bátran kérhetsz