Miért kell tönkre tenned? (Izuku x Ochako) / BEFEJEZETT /

7.tész A döntő

Az előző rész tartalmából:

Iida azonnal futni kezdett a képességének köszönhetően. De mindenki jött utánunk. Az 1.000.000 pontot akarták.

Deku szemszöge:

Remegtem az izgalomtól, ahogy az adrenalin átjárta a testemet. Egy célunk van amit el is érünk. Megvédjük az 1.000.000 pontot!

Kacchan, Todoroki-kun és a többiek nagyon gyorsan jöttek utánunk. De mi gyorsabbak voltunk. Az idő telt, a torkomban éreztem minden eggyes dobbanását a szívemnek, mégis mint egy lasított felvétel úgy játszódtak le bennem a másodpercek. Az utolsó pilanatoknál jártunk mikor Todoroki utólért minket. Megszerezte az 1.000.000 pontot de hála Tokoyaminak mi is átmentünk a vizsgán. Ez után jött az egymás elleni küzdelem. Először Sinsouval küzdöttem, legyőztem ugyan de a képessége baromi erős. Ezután jött Todoroki-kun.

-DE EZ A TE KÉPESSÉGED!!!-ordítottam neki mire lángolni kezdett a bal fele, a jobb fele jegesedett. Elkezdtünk rohanni egymás fele és ütöttem eggyet mire Cementos leakart minket állítani. Ez volt az utolsó emlékem.

Nagy fehérségre keltem fel, majd miután kitisztult a kép rájöttem hogy ez az orvosi szoba.

-Midoriya fiam!-hallottam meg All might hangját -hát végre felkeltél!-szólított.

Visszatértek az emlékeim és pánikba estem.

-Hol van Todoroki-kun? Mi történt? Jól van? Hol vannak a többiek? Hány óra?-estem kétségbe. Nem tudtam az időt és....szinte semmit arról, hogy mi történt a harc után. A karomra néztem és egy karcolást sem láttam.-És a karom miért olyan mintha semmi sem történt volna?..-kérdeztem halkan.

-Nyugi Midoriya fiam! Semmi baj. Todoroki jól van jelenleg tanítás van és fél három.-mondta.

-Fé-Fél három?...Hát de...milyen nap...van?-kérdeztem elcsukló hangon. A harcom Todorokival négy órakkor volt. Az idő nem mehetett vissza.

-.....A sportfesztivál.....tegnap volt...-mondta All might. Hogy mivan? Tegnap? De...az nem lehet. -Uraraka lányom pedig négyóra után jön.-tette hozzá.

Nem tudtam megszólalni. Lesokkoltam, All might idő közben elhagyta a szobát. Az ágy szélén ülve vártam. Ezután pár pert telt el szerelmem rontott be az ajtón. Amint meglátott sírni kezdett és felém szaladt, majd az ölembe ugrott és a nyakamba borulva sírt. Megöleltem jó szorosan és a hátát simogatva vigaztaltam.

-Minden rendben, jól vagyok.-nyugtattam-itt vagyok.

-Hiányoztál! Nem tudod mennyire aggódtam miattad! Soha többé ne csinálj ilyet!

-Megígérem hogy többet nem csinálok ilyet!

Ezután visszamentünk a kollégiumba és a többiek is hérdezgettem hogy jól vagyok e. Miután megszabadultunk a kérdésektől, felmentünk a szobába és filmet néztünk. Mikor meguntuk lefeküdtünk aludni.

-Jó éjt szerelmem- suttogtam a fülébe.

-Jó éjt Izu.-mondta majd elaludtunk.

••••••••••••••••Másnap•••••••••••••••••

Reggel felkeltünk és mivel nem volt tanítás volt időnk rendesen kialudni magunkat. Csináltam reggelit és jó kis kávét. (Szerintem függő vagyok🤣🤣)
Szépen feljeltettem és megreggeliztünk. Elkészültünk és indoltunk is. Hogy hova? Ruhát venni, mert ez a nap után lesz a sulibál. Megérkeztünk egy jó hírnevű bolthoz. Nekem könnyü volt vettem egy fekete nadrágot, fekete lakkcipőt, fekete öltönyt. NA DE! Szerelmemnek sokkal macerásabb. Én leültem egy székre ami az öltöző előtt volt 10 méterrel és Ochako pedig átöltözött egy ruhába majd kilyött en meg mondtam hogy jó e vagy nem.