A jég csapdájában

44.- Hogy mentsd meg a világot a világ elpusztításával?

A katonák között szitkozva Lokit, csak azon gondolkoztam, hogy mennyivel egyszerűbb lenne most Steve társaságában filmmaratont tartani egy rejtett kis lakásban. Mit nem adtam volna azért, hogy ünnepélyesen kihúzzunk egy egy pontot a béna noteszében írt béna pontokból, amiket be kell pótolnia... Helyette, most egyedül kellett bunyóznom a ködben, egy adag űrlénnyel, egy furi emberrel aki mindent lát, egy kutya és egy adag zombikatona ellen, a ronda hajú, vagy nemhajú emberről nem is beszélve.

-A megmentőtök eljött!- hallottam meg hirtelen az ismerős hangot, mire szórakozottan felhorkanva, leszúrva a körülöttem állókat végre újra láthatóvá változtam.

-Emlegetett szamár- motyogtam, megpróbálva levakarni a mosolyom.

-Hiányoztam? Mindenki az űrhajóra! Szaporán!- lépkedett le a világ legnagyobb tekintélyével és eleganciájával. Ez az ember a legjobb.

-Üdv itthon! Láttam, hogy jössz- üdvözöte Heindal.

-Hát persze- biccentett felém nézve- Min mosolyogsz Thori! Egy dolgot kértem!

-Új volt a terep- csaptam le az első adag katonát mellé lépve.

-Hiányoztam- jelentette ki.

-Én is neked- válaszoltam, tökre lazán, miközben megindultunk a katonák felé.

Még Loki mellett harcolva is, arányokban kevés katonát sikerült legyőznünk, így már beletörődtem abba, hogy Asgardból jéggömböt csináljak, amikor egy bazinagy villámlás következtében, Thor tiszteskedett lejönni a páholyból, ahol ha jól láttam eddig Hela tartotta fogságban.

-Egy dolgot magyarázz el- álltam Loki mellett keresztbe tett kézzel, ugyanis hirtelen mindenki Thor felé futott.

-Hallgatlak- figyelte ő is az eseményeket ugyanabban a pózban, mint én.

-Miért hiszi minden egyes katona, hogy majd ő képes lesz nyerni, ha arra tanították őket, hogy egyformák?- figyeltem az erölködést.

-Nem tudom. Kérdezd meg valamelyik katona pasidat- mosolyodott el.

-Hé!- pillantottam felé sértetten, ám ekkor az űrhajó, amivel Hulk érkezett lezuhant és hatalmas diszkófény kíséretében, kiszállt belőle egy nő.

-Miért kellett feltűnősködni?- sóhajtottam megindulva a tömeg felé, ugyanis ismét felfedezték a jelenlétünket.

-A nagybelépő az én műfajom- forgatta meg a sisakját Loki, ismét harcba szállva.

-Későn jöttél- lépett Lokihoz Thor, mikor kicsit kitisztult a terep.

-De két szemmel- jegyezte meg Loki, megpillantva Thor vérző szemét.

-Még nincs vége- haladt el mellettünk a feltűnősködő nő.

-Árulja már el valaki, hogy ez meg ki a franc- motyogtam.

-Tudod, Asgardban régen volt egy ilyen különleges osztag. Mindig be akartam kerülni, de nem vagyok lány, szóval...- mesélte Thor.

-Lány asgardi harcos, vettem- állítottam le, beállva melléjük.

-Oszlassuk fel a Bosszuvágyókat- dobta be az ötletet Thor.

-A miket?- néztem felé értetlenül.

-Csapj bele egy villámmal- mutatott Hela felé Loki.

-Az előbb csaptam bele a valaha látott legnagyobb villámmal, de hiába- legyintett Thor.

-Addig kell feltartanunk, amíg mindenki fel nem száll- szónokolt a katona csaj.

-Azzal nem lesz vége. Minél tovább van Hela Asgardban, annál erősebb lesz. Levadászna. Itt és most kell megállítanunk- gondolkozott hangosan Thor.