1. Rész - Az új iskola

359 18 2
                                    

Skyler White vagyok, 17 éves. A szüleim elváltak már több, mint két éve. Sydneybe járok suliba, igazából csak most költöztünk ide. De térjünk is a lényegre.

Épp az új iskolába tartottunk legjobb barátnőmmel, Sarahval.

-Szerintem rohadt jó lesz maradj már! - Örvendezett becses barátnőm.

-Ha Te mondod...

-Naaa!! Majd meglátod! -kacsintott rám

-Mióta vagy Te ilyen lelkes?

-Szerinted helyesek itt a fiúk? - Ugrált össze-vissza

-Ahh szóval erre megy ki a játék! - Kuncogtam. Sarahrol azt kell tudni, hogy ha fiúzásról van szó egyből felpörög. Hát igen. Ellentétben velem. Én kiskorom óta nem akarok barátot. Ellentétben vele, neki már volt vagy ....6! Igen jól hallottátok, 6. Gondolatmenetemből egy srác zökkentett ki aki nekem jött.

-Öh bocsi, nem akartam - Mondta majd el is viharzott. Végigmértem. Szőke, felzselézett haj, száj piercing, Nirvanás póló, rajta lazán egy piros kockás ing, a térdénél szakadt fekete csőfarmer és egy fekete Converse.

-Uuuu láttad? - Ámuldozott Sarah.

-Igen láttam, nem vagyok vak! - Forgattam szemeim.

-Olyan helyes voooolt! - Sikítozott. Áhh kicsit se nézték hülyének.

-Nem megyünk inkább be? - Kérdeztem, mert nem volt kedvem megint ahhoz a sztorihoz, hogy biztos tetszett nekem stb.

-Jól van Na! De ne tagadd, hogy neked is tetszett! - Kacsintott.

-Éééés megint... - Nevettem kínosan.

-Tudod, hogy milyen vagyok!

-Óhh túl jól tudom! - Nevettem látva durcás fejét.

-Nincs itt valami büfé? - Kordult meg a gyomrom.

-Gyere, nézzünk körbe! - Tanácsolta.

-Köszönöm Sherlock!

-Oh ne izélj már! - fogta meg karom és magával rántott.

Kis idővel később meg is találtuk az említett helyet, ahol teljes orosz hadsereg volt.

- Na neee! - toporzékoltam.

- Nyugi, kibírjuk!

- Inkább elcsórom valakiét! - néztem körbe.

- Dehogy hülye vagy??! -ütött meg gyengén.

- Jól van várjunk na! -egyeztem bele, mivel úgy sem lett volna esélyem ellene.

- Lehetne halkabban? - szólt hátulra az előttünk lévő srác.

- Ja. - flegmáztam.

- Látni, hogy újak. - méregetett minket.

- Mert? - értetlenkedtem.

- Túl feltűnőek vagytok. -kacsintott.

- Szemrángásod van? - flegmáztam tovább mivel utáltam, ha rám kacsintanak, és nem szimpi a gyerek.

- Nagyon vicces. Michael vagyok. -nyújtotta ki kezét.

- Skyler. -fogadtam el. - Ő pedig Sarah, csak tudod nagyon beszari ha fiú van valahol. - kuncogtam.

- Nem is! - bökött meg. Ezen csak nevetni tudtam.

- Hey Mike! -kiabálta egy srác hátulról.

- Csá haver! -pacsiztak le.

- Mi van becsajoztunk? - vigyorgott.

- Maradj már! - bökte meg röhögve.

- Ő Skyler, ő pedig Sarah. -mutatott be.

- Hali, Luke vagyok. - mosolygott.

Luke Hemmings Fanfiction-You're my wonderwallWhere stories live. Discover now