Scholae et preafectus! (Girls und Panzer fanfic)

0. rész A suli eredete

Sziasztok, én Ayumi Hakaga vagyok, elsőéves diák a Horthy Miklós Katonai Akadémián. Eredetileg a Kofūna (Régmódi) Akadémiára jártam volna. Csak néhány dolog máshogy alakult. A Kofūna Akadémia volt az utolsó nemzeti identitás és sensha-do nélküli iskolahajó egész Japánban. Ez nem csak azt jelentette, hogy az embernek nem kellett egyenruhát hordani, hanem hogy nincs támogatása. Általlánosságban a sulikat az általuk képviselt ország kormánya tart fent, a japán kormány pedig két sulit (Chihatan és Oarai) tart fent. A szüleim azt akarták, hogy szabad legyek, így ezt választották nekem. Akkor nem tudtuk, hogy a suli már a csőd szélén áll. Így hát elmentem a gólyatáborba, mikor egy nap a hajón ez fogadott:-Fontos bejelentés az iskola előtt!-ordított valaki.

-Ok-mondtam, és odasiettem.

A suli kapuja már tele volt diákokkal. Megnéztem, hogy van-e elől hely, de mivel nem volt, felmásztam a fára. Ekkor az iskolafelelős (a diákelnök itteni változata) és egy szemüveges férfi, fekete hajjal kisétált.

-Ő ismerős nekem valahonnan...-mondtam.

-Sziasztok. Ő itt Renta Tsuji, a iskolahajók adminisztrációs vezetője. Ő szeretne valamit megmondani-mondta nem éppen kitörő örömmel az iskolafelelős.

-Rossz előérzetem van. Ő akarta megszüntetni Yuuki suliját(aki barátom áltanánosból)-gondoltam.

-Van egy rossz hírem. A sulit a béremelésem... akarom mondani, pénzhiány miatt bezárjuk. A jövendő elsőkökön kívűl ma este mindenkit a szüleik jóváhagyásával átszállítjuk másik iskolákba. A többiek sorsáról három nap múlva döntünk-jelentette ki Tsuji.

-Ne!-kiáltott fel az összes ott lévő ember, köztük én is.

Renta és a könnyekben úszó iskolafelelős bement a suliba, én meg a koleszba. Értesítettem apáékat, akik nem örültek ennek.

-MII?-kiáltott fel apukám.

-Sajnálom. Majd hívlak titeket az új suliból. Sziasztok-mondtam nekik, és letettem.

Így szomorúan elaludtam. Reggel siettem a suliba, amikor egy nő állt meg előttem.

-Szia-köszönt kedvesen.

-Jó napot. Ki maga?-kérdeztem.

-Sági Judit, de van egy fontos dolog-mondta.

-Mi az?-kérdeztem.

-Csak annyit, hogy ezt a borítékot oda kell adni Renta Tsujinak, azonnal-mondta Judit.

-Renben. Viszonlátásra-mondtam neki.

-Viszlát-mondta Judit, és elment.

Ekkor elmentem Rentához, és ő megkérdezte:-Mit szeretne?

-Ezt a borítékot Sági Judit adta nekem, hogy eljusson önhöz-mondtam neki, de mikor kimondtam Sági Judit nevét, Tsuji merev arca megrendünlt, és az öröme is elszállt.

Ekkor kinyitja a borítékot, és egy bankkártya esik ki belőle egy levéllel.

-Kedves Renta Tsuji! Ezt a levelet a magyar kormány küldte önnek-kezdte hangosan olvasni a levelet Renta-A bankkártyán kétmilliárd yen van, amivel meg akarjuk vásárolni az iskolát a diákokkal együtt, hogy megalapítsuk Horthy Miklós Katonai Akadémiát. Miért is? Két ok miatt. Első indok: Szeretnénk megmutatni, hogy a magyar tankok nem rosszak. Második indok: Megmutatni, hogy Magyarországnak is lehet tematikus sulija Japánban, mivel mi is gyártottunk tankot, nemcsak a románok(ők nem is léteznek), ausztrálok, vagy éppen a finnek. A szövetség honlapján böngészve találtuk az iskolát, és mivel megengedett, hogy az iskolával diákokat is megvehetjük, így amennyi diák ott maradt, az összes már Horty-s. A szövetségnuk szóltunk, hogy önhöz jön a pénz, mivel így megkapja a suli fennmaradása miatt öntől megvont béremelés egy évi összegét: 100000 yent.

-A béremelésem...-omlott össze Renta, miközben én felkaptam a levelet, és kirohantam.

-Megmarad a suli! A magyarok megvették!-jelentettem ki a többieknek.

-Hát az nem így van...-jelent meg hirtelen Judit.

-Miért? Akkor hogy van?-kérdeztem.

-Ezennel a suli átalakul a Horthy Miklós Katonai Akadémiává, ami egy magyar tematikájú iskola lesz. Ami azt jelenti, hogy gulyás, szürkemarha és tank minden mennyiségben-mesélt Judit.

-Tank?!-mondta mindenki.

-Igen. A magyarok is gyártottak tankokat, és ti ilyenekkel fogtok sensházni. És mivel csak 93-an maradtatok, a sensha-do kötelező lesz!-jelentette ki Judit.

-Akkor most ez a hajó már nem a Kofūna?-kérdi az egyik gyerek.

-Bizonyám. Szeptember elsején már megkezdődik a tanítás. Ja, és vár titeket az ebéd!-mondta Judit, és elszelelt.

Így elmentünk ebédelni. Az ebédlő teli volt magyar ételekkel.

-Halászlé, Hortobágyi húsos palacsinta, kürtőskalács...-olvasom a neveiket.

Megkóstóltam őket, és a kürtőskalács messze a legjobb. Aztán a következő fontosabb esemény az volt, amikor este anya felhívott, hogy a Horthyba fogok járni.

-Nyugi anya, tudom. De nem baj-mondtam.

-Nem akarsz átiratkozni máshova? Mondjuk a Saundersbe?-kérdi anyu.

-Nem, megleszek itt is. Sziasztok-mondtam, és letettem a telefont.

Így hát ez a Horthy eredete.

Itt is az új sztorim első része, mint ahogy ígértem, ez a fanfic egy magyar suliről fog szólni. Mint a múltkori történetnél, itt is köszönöm Benivok segítségét a mű kitalálásában. Ja, és minden jog a GuP alkotóit illeti!