A Sors ? (Befejezett)

Epilógus

*6 évvel később*

Bryanna szemszöge:

6 év ennyi telt el már. És ebben a hat évben mi is történt? Életet adtam két csodaszép gyermeknek. Egy fiúnak és egy lánynak. Nagyon imádom őket. Teljesen eltér egymástól a két gyermek. Hisz az apjuk is más. Mikor meg születtek végeztek rajtuk egy tesztek, hogy melyik párom a gyerekek vérszerinti apja és mint kiderült a fiúnknak William a lányunknak pedig Sherlock. Az orvosok is meg voltak döbbenve és napokig keresgéltek utána, hogy ez hogyan is lehetséges. A végén találtak egy információt miszerint nagyon kevés százalék esély van rá és mi szerencsések voltunk és bele estünk ebbe a lehetőségbe. Boldog voltam hisz így egyáltalán nem lehet belőle veszekedés mert ez a két fiú biztosan képesek lennének összekapni ez végett. Ezért is lett úgy adva a gyerekek neve, hogy aki a vérszerinti apja azt a nevet kapja. Idősebb a fiunk Patrik James Moriarty lett, fiatalabb a lányunk ő pedig Melissa Holmes lett viszont mi csak Missynek becézzük. Mind a kettő gyerkőc inkább az apjára ütött külső tulajdonság gyanánt viszont a belsőleg még rám hasonlítanak, de majd úgyis még alakulni fog. A betegségemet nagyon remélem egyik kicsi sem örökölte. Na de ma nagy nap van ugyanis ma van az ikrek születés napja gőzerővel készülődünk, hogy minden kész legyen mire haza érnek az oviból. El se hiszem, hogy ilyen gyorsan telik az idő egy év múlva már iskolába mennek. Ja és még hozzá mentem ehhez a két bolondhoz.

-Édesem nyugodtan lazíthatsz már minden készen áll csak a vendégeket várjuk. -zökkentett ki a gondolataimból William.

-Jó persze, de ezt még gyorsan megkell csinálnom.

-Kincsem Williamnak igaza van nyugi és ülj le pihenj egy kicsit.

-De nem vagyok fáradt minek kéne leülnöm?

-Bryanna Holmes-Moriarty most mész és nyugalomba helyezed magad. Mert nem kell ugrálnod négyhónapos terhesen eleget voltál már talpon. -ja igen sikeresen újra teherbe ejtett valamelyik. Amíg nem születik meg nem tudjuk kié vér szerint, de viszont a nemét tudjuk ismét egy kislány lesz.

-Attól, hogy a teljes nevemet kimondjátok nem válik be úgy, mint a gyerekeknél de jó legyen leülök csak hogy megnyugodjatok. -forgattam meg szemeimet. Ezt követően leültem és elkezdtem egy könyvet olvasni, amit a napokban vettem. A percek csak haladtak és észre se vettem, hogy olvasás közben egy picit bealudtam. William ébresztgetésére keltem.

-Édesem kelj fel bármelyik percben jöhetnek a gyerekek haza. -bólintottam és felültem. Gyorsan elmentem a fürdőbe és rendbe tettem magam ezt követően visszamentem a fiúkhoz és vártuk a gyerekeinket. Ajtó nyitódásközben meghallottam kislányom hangját ahogy mesél nővéremnek igen ők is hivatalosak voltak és pont úgy jöttek vonattal, hogy a gyerekeket haza tudják hozni. Mikor kinyílt teljesen az ajtó elkiáltottuk magunkat.

-BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT GYEREKEK!

-ANYA, APU, APA. – kiabálták egyszerre és futottak hozzánk, hogy megöleljenek. Boldogan nevetgéltek. Ezt követően lepakoltak és örömmel mutogatták miket kaptak az óvodában. Ezt követően asztalhoz ültünk és ettünk a finom ételekből, amiket fiúk segítségével készítettem. Majd elő hoztam a tortát is gyújtottam gyertyákat és énekelve köszöntöttük az ikreket. Elfújták a gyertyákat és megkezdtük a tortát majd abból is falatoztunk. Mikor mindenkinek tele lett a hasa egy kicsit leültünk a kanapéra és ott beszélgettünk. Egy idő után a gyerekek jöttek aranyosan, hogy kapnak e valami ajándékot tőlünk, amin csak nevettem. És oda adtam nekik az ajándékot. Missy új ruhát kapott, amit látott a ruhás boltban amikor arra jártunk. Patrik pedig egy puzzle játékot amiért már nyaggatott hetek óta. Mind a ketten nagyon örültek az ajándéknak.

-Missy, Patrik ezeken kívül még van egy ajándék, de azt választhatjátok. Hova szeretnétek jobban menni állatkert vidámpark vagy a tengerpartra.

-Anyu ez nem kérdés. - mondta a fiam és rázta a fejét.

-A tengerpartra! -kiáltotta a lányom, amin a fiam pedig helyeslően bólogatott.

-Rendben akkor jövő hét elején megyünk a tengerpartra.

-EZ AZ! -ugrottak fel és megöleltek majd mentek játszani a szobájukba. Ezt követően még beszélgettünk Maddyvel és Morannal viszont nem alszanak itt szóval el kellett érniük a vonatot. Úgyhogy elköszöntek az ikrektől és mentek is.

-Apuuu segíts Mázli rám feküdt és nyalja az arcomat. -kiabált a fiam nevetve. Sherlock erre felállt és ment megmenteni a kicsit. Igen apunak Sherlockot apának pedig Williamet hívják. Aztán a megmentésből egy kis játékos harc lett, amiből persze William sem akart kimaradni. Néha úgy érzem, hogy a kettő helyett négy gyerekem lenne. De szerencsére a kis lányom nagyon nyugodt egy problémával kevesebb.

-Anya! -szólt a lányom.

-Mondjad Missy kicsim mit szeretnél?

-Mikor fog megszületni már Penny? -kérdezte és közben dudorodó pocakomra hajtotta fejét. És mivel azt tudjuk, hogy lány lesz ezért már nevet választottunk neki Penelope lesz, vagyis nekünk Penny.

-Jaj, csillagom az még nagyon sok idő.

-Hmm mindegy tudok várni. -vigyorgott majd feküdt tovább rajtam és simogatta a hasamat én pedig a hátát. Miközben a fiúk pedig harcoltak egymással. Imádom a családom minden tagját. Férjeimet az ikreket a születendő lányunkat és persze a kutyánkat. Így teljes a mi családunk. Néha -néha felteszem magamnak a kérdést, hogy a Sors akarta így, hogy ilyen jó életem legyen?

Vége