A mai napom nagyon jól kezdődött.Ma megyünk Bombival nyaralni, de ugye Bóna Zsombornál a pakolás nem egy órácska szokott lenni.Éppen a hajvasalóm próbáltam valahogy bele legózni a bőröndömbe.Amikor Zsombi a nappaliból ordított.
-Liliii!Képzeld Giorgio is épp Olaszországban van a családdal.
-Igen hallottam küldött egy jó pár képet.
-Akkor te ilyen szerencsés vagy?
-Miért?
-Giorgio nekünk nem küld Olaszországról képet.
-Hát figyu ez van én a barátnője vagyok ti pedig a barátai szerintem van egy kis különbség.
-Értettem.
-Szerintem inkább pakolj.
-Oké megyek már megyek.Pontban 11:00 mutatta a telefonom képernyője mikor oda néztem.Kicsit sietni kezdtem mert azt tudni kell, hogy ha reptérre megyünk mi mindig késünk. Zsoma állított be a szobámba egy bőrönddel.
-Kész vagyok kedves testvérem!Jelentette ki majd megütögette a vállát.
-Oké akkor szólj Teri néninek, hogy majd el ne felejtsen adni enni masninak.
-Nyugalom a macskádnak lesz mit ennie és a növényeidnek se lesz semmi baja.
-Oké oké csak először megyek úgy külföldre, hogy nem Anyuék vigyáznak Masnira.Egy fél óra múlva elindultunk a reptérre mikor oda értünk elintéztük amit kellet és küldtem egy snap-et Giorgio-nak meg Boginak.Felszállt a gép én Zsomával beszélgettem mert utálom a magasságot.
-És várod már, hogy strandolhass?
-Tudod, hogy szeretem a vizet de kismértékben.
-Jó ez igaz.
Hamar eltellik az idő ha az ember élvezi a társaságot így sikeresen landoltunk.Gyorsan elvettük a bőröndjeinket majd mikor taxit kezdtem volna hívni Paolo szaladt oda hozzám majd átölelt.
-Jajj de hiányoztál.
-Paolo egy hete nincs, hogy találkoztunk.
-De akkor is!Majd szépen lassan elengedett Paolo és Giorgio ölelt meg.
-Sziooo!Öleltem át szorosan.
-Szioo milyen volt az út?
-Tudod, hogy nem szeretek repülőn ülni.
-Tudom.Majd lassan megcsókolt.Bepakoltak a fiúk a kocsiba engem hátul összezártak Paolo-val és hát az őszintét megvallva hogyha minket összezárnak annak sosincs jó vége.Olyanokat derültünk, hogy azt még a szomszéd kocsiban is hallották. Amikor megérkeztünk a szállásunkra szépen bepakoltunk.(Senki ne kérdezze, hogy lehet valahova szépen bepakolni)
-Na akkor minden is megvan én indulok és lezuhanyozok.
-Oké menjél.
————Zsombor szemszöge————-
Giorgio jól tudta, hogy először járunk Lilivel Olaszországban így konkrétan recepcióst játszott.
-Szóval ha valami kell szóljatok nyugodtan, itt van Paolo száma is ha nem érnétek el engem.
-Dzsordzsi te is nyaralsz nem recepciós vagy.
-Oké, oké.——————Lili szemszöge——————
Igazából most kicsit ugrunk az időben.Már egy hete volt a nyaralás nagyon jól
szórakoztunk.Éppen a próba terem felé tartok Péntekenként sütök muffint a fiúknak így mindig jobban megy a próba.Vagyis hát ezt állítja Barni. Zuhog az eső így a kocsimmal megyek.Mikor oda értem éppen Ati szívott egy száll cigarettát.-Szia Lili!
-Szia Ati majd gyere mert hoztam muffint.
-Oké!Bementem és mint mindig köszönök meg lepakolok.
-Mit hoztál ma Lili? Kérdezte Peti a kanapéra leülve.
-Muffint mint mindig.
-Az a legjobb! Ült le mellém Barni majd a másik oldalamon Giorgio termett és mint ahogy szokott lenni leültek a fiúk és Petitől kaptam egy teát.-Én lassan indulok mert ma még át jön Bogi és van még pár dolgom addig.
-Oksi szia.Köszönt mindenki majd Giorgio megfogta a karomat és vissza húzott.
-Muszáj már menned?
-Igen de majd ma még hívlak.Majd beletúrtam a hajába.Beültem a kocsiba majd indultam is haza.————————-———————
Hát ez lenne az első fejezet nem tudtam eldönteni, hogy írjak-e könyvet de már hiányzott.Tudjátok ez olyan mikor valaki nekiáll sorozatot nézni és addig nem hagyja abba ameddig nem unja meg. Na jó éjszakát/napot.<3
YOU ARE READING
Erre még nem is gondoltam...(BEFEJEZETT)
FanfictionBóna Lili egy 18 éves lány mindene megvan ami neki kell de egy tragédia miatt olyasmi történik ami miatt minden emlékét újra kell gyártania.Még továbbra is szánalmas a helyes írásom úgyhogy bocsi.❤️ !A történet kitalált!