1-másfél óra után kiküldtek én nem szóltak arról, hogy mi történt velem.Mikor vissza értem a szobámba gondoltam egyet és felhívtam Bombit.
-Szia!Hogy vagy?Köszöntek be a fiúk.
-Sziasztok!Jól vagyok, ti?Mondtam majd a kamerába mosolyogtam.Eközben Kamilla hozott nekem ebédet.Valami húslevesnek nem nevezhető leves és rizs meg natúr csirkemell.-Lenne egy kérdésem közületek csak Zsombit és Gio-t ismerem lennétek szívesek bemutatkozni?
-Igen én lennék.Barni vagyok.
-Én Bálint.
-Én Ati
-Én Peti.
-Oké most, hogy ez megvan megmutatom nektek hogyan együnk szakszerűen kórházi kaját.Majd nevettem egyet és enni kezdtem közben sokat beszélgettünk és nevettünk.Addig ameddig nem kopogott a nővér azzal, hogy látogatóim vannak.Először Paolo jött be majd utánna Anyukám és Apukám.Amíg Paolo kimagyarázta magát Giorgio-nál Anyukám ölelgetett és folyamatosan kérdezgette, hogy hogy vagyok.Majd Paolo letette a telefont és csak apum kérdéseire válaszolgatott.
-Apaaa!
-Igen.Kapta oda a fejét.
-Paolo nem Google.
-Jó de még egy kérdésem van hozzá.
-Jajj ugye Zsombor hozott be neked már cuccot.Foglalt végre Anyukám helyet az ágyon.
-Ma fog behozni.Ezután még beszélgettünk aztán Anyuék elmentek egy óra elteltével Zsombi futott be a ruhákkal.-Jajj de örülök neked testvérem csak sorozatot akartam nézni.
-Milyen jó, hogy a kedvességednek nem lett semmi baja.Nézett rám Zsombor flegmán.
-Zsombi ide ülsz mellém?Néztem Bombira mire ő összehúzott szemöldökkel mellém ült.
-Valami baj van Lili?
-Nem látsz a szemedtől? Nézz már körül!Zsombi mi bajom van?Az utolsó mondatot már elhalkulva mondtam nem értettem semmit.Azok a gondolatok kavarogtak a fejembe, hogy én miért vagyok itt vagy, hogy mit vétettem, hogy itt vagyok?
-Lili ezt egyenlőre csak az orvosok tudják és mint ahogy látod nem orvos vagyok.Tudtam jól, hogy tudja mi bajom van vagyis hát nem mondták, hogy elmondták Zsomának de ezek megérzések.Talán mégis jobb az ha később tudom meg mi a bajom?
-Tudod most mire gondolok?Néztem rá majd mosolyogtam egyet.
-Na mire?
-Hogy hoztál-e Milka csokit?
-Igen hoztam.
-Jó akkor még mért nincs előttem?Nevettem el magam. Elővette Zsombi a csokit és megeszegettük majd mennie kellet.Én meg megkaptam a vacsorám.22:57 láttam a telefonom képernyőjén mikor oda néztem csak azért néztem oda mert üzenetem jött.Bogica:Szia Bogi vagyok!
Bóna Lili:Szia kedves Bogi megkérdezhetem miért vagy nekem Bogica néven elmentve.
Bogica:Régen beszéltünk és most hallottam azt, hogy eltörted a lábad.Jobbulást.
Bóna Lili:Köszi.❤️Nem sokkal később el aludtam fáradt voltam még gondolkodtam rajta, hogy neki kezdek annak a könyvnek amit Zsoma hozott de már nem sikerült.Másnap reggel 8:04- kor keltem olyan kilenc fele Kamilla és egy orvos sétált be hozzám.
-Jó hírem van Liliána.Mosolygott az orvos.
-Miért?
-Egy hét és haza mehet.
-Tényleg?Ugrottam ki az ágyból.
-Igen.De most feküdjön vissza nem tudom, hogy ugrott ki az ágyból törött lábbal.
-Rendben.Vissza bújtam az ágyba megvártam míg kimegy az orvos és Kamilla majd Zsombit hívtam Face time-on.
-Zsombiii!!!Jó hírem van!!
-Na mond!Nézett a kamerába izgatottan.
-Egy hét és haza mehetek.
-De jó ennek nagyon örülök.
Még beszélgettünk egy kicsit és meg reggeliztem.Mostmár tényleg belekezdtem abba a könyvbe amit Zsoma hozott és azzal elvoltam egy-két óráig. Így szépen megebédeltem majd sorozatot kezdtem nézni.———————Zsombi szemszöge———————
Ugye egy hét és Lili haza jön na igen az orvos meg azt mondta fokozatosan mondjuk neki el a dolgokat első dolgain közé tartozik, hogy leszedjem a Giorgio-s képeket a faláról.Majd kitakarítottam mert igazából miért is ne?És csináltam magamnak ebédet.Ezen kívűl nem csináltam sok mindent majd kaptam egy hívást Barnitól, hogy ilyenkor én mit csinálok 15 perce megérkezett Giorgio is pedig ő késik el mindenhonnan.
-Bocsánat csak teljesen elvesztem ebbe a 2 órában.
-Oké nem baj siess inkább.Majd letette a telefont. Gyorsan felvettem egy cipőt meg pulcsit és futottam is a próba terem felé.07.23.
Izgatottan keltem ki az ágyból.Ma megyek Liliért.Csináltam egy kávét meg reggelit, szépen kiültem a teraszra és nézelődtem.Mikor bementem akkor vettem észre, hogy Lili egy perce hívott gyorsan visszahívtam és közbe valami normális ruhát felvéve ittam meg a maradék kávét.Mikor Lili felvette már a buszon ültem.
-Szia remélem sietsz mert itt várok a kórház előtt.
-Igen mindjárt ott vagyok.
-Oké szia.És letette.———————Lili szemszöge————————-
Zsombi nem is ismernék rá ha nem most késne el.Nézelődtem és telefonoztam így telt el 10 perc. Nem tudom, hogy vannak az emberek a dolgokkal de én az júliusomat nem arra akartam pazarolni, hogy gipsz be üljek de ez van.Majd végre valahára Zsombort láttam közeledni.~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Hát a harmadik rész is eljött.Végre Lili haza mehetett a kórházból na de ez még csak a kezdet volt.Na mindegy jó éjszakát/reggelt/napot.<3
YOU ARE READING
Erre még nem is gondoltam...(BEFEJEZETT)
FanfictionBóna Lili egy 18 éves lány mindene megvan ami neki kell de egy tragédia miatt olyasmi történik ami miatt minden emlékét újra kell gyártania.Még továbbra is szánalmas a helyes írásom úgyhogy bocsi.❤️ !A történet kitalált!