~A SárkányVilág~

~A Kis Sárkánybébik~

Reggel, mint minden nap, szintén az albakomon a szemembe sütött a nap. Az óra 7:15, ilyenkor indultam iskolába. Súrolva a talajt, lépkedtem a fürdőszobám felé. Fogatmostam, majd szüleimmel s testvéremmel elindultunk iskolába. Egypetéjű ikrek vagyunk, emiatt párszor a megkülönböztetésünk még szüleink számára is nehéz. Én lennék az átlagos fél, szeretek sportolni, emellett sok hobbim is van, mondjuk a Tenniszezés. Sara, a nővérem ennek az ellentéte. Ő egész álló nap a telefonja előtt ül, meg szinte sosem sportol. Az út egész hangulatos, a fákon a madarak csicseregnek, a hűvös szellő aligha-érezhető. Mint minden Kedden, ma Matematikával kezdünk.. Sajnos! Ez az egyetlen tantárgy, amiből tényleg nem vagyok jó, s a tanár se kedvel. Szerencsémre, az óra hamar lezajlott és nem is feleltünk. A nagyszünet kellős közepén, mikor épp pár barátnőmmel az eget nézegettük, egy kis hangrobbanás hallatszott, majd egy vékony üvöltés. Erre Dave felordított: -Igen! Sikerült! Végre, sikerült! - mi csak tátott szájjal néztük az eseményeket. Egy kb. 3 méter hosszú, kis sárkány "szállt" ki egy gépből. Mit vártunk volna el Davetől?! Hárman egyszerre felkiáltttunk: -Ez meg mi? - majd egyedül folytattam- De hisz ez csodás! -Szinte az egész Gimi a kis Sárkánybébit vette körül. Bár percek óta becsengettek, a tanárok is merev szemekkel figyelték. A csöndöt Mary zavarta meg, aki hangos telefonjával rögvest fényképeztni kezdett. Pár nap múlva, a Gimnázium fölött már 3 kis sárkány repkedett, amik egyelőre nem veszélyesek. Mivel Dave a legjobb barátom, amit sokan furcsálnak, mivel egyesek kételkednek a Fiú-Lány barátságban, az egyik Sárkány az enyém. Egy kis, sárga sárkány, élénk zöld szemekkel. Mikor először megláttam, rögtön belészerettem. A neve pedig Varázs, mivel amikor repkedni kezdett, csillámpor szóródott a hátán. Olyan édes!