Part.1

9 2 2
                                    

- Hé, alszol?- kérdezte nővérem ahogy belépett a szobámba
- Nem, nem bírok.- forgolódtam össze-vissza
- Ah, látom. Hát..igazából arra gondoltam hogy, ugye én se tudok aludni, és hogy szeretnél-e sétára menni. Anyuék amúgy sincsenek otthon.- Mosolygott nővérem.
- Sure, de hideg van kint?- keltem fel az ágyból
- Igen eléggé...- Nézett ki az ablakon nővérem
- Tökéletes!- ugortam fel.
- Jó van de, öltöz föl rendesen!- mondta nővérem aki már futott a szobájához.
- Jó jó.- sétáltam oda a szekrényemhez tanakodva hogy mit vegyek fel. Mikor felöltöztem, lefutottam és nővéremre vártam aki évekig készült el. Annoying🙄
- Jössz már!?- kiáltottam türelmetlenül
- Nyugesz van jövök!- futott le a lépcsőn nővérem.
- Gyere menjünk.- Nővérem kinyitotta az ajtót és kimentünk. Kimentünk egy parkba és találtunk egy elég minimálisan kinéző padot, és leültünk.
- Hallod Quinn, éhes vagyok.- Közöltem nővéremnek
- Ahj, lucky you Lake. Hoztam csipszet.- vigyorgott nővérem.
- Oh, köszike.- és avval kikaptam a kezéből, felbontottam és elkezdtem zabálni anélkül hogy megkínálnál nővérem.
- Hé, tch ezért nem kapsz, azt elfogadom hogy kirántod a kezemb de az hogy meg sem kínálsz!? Disrespectful!- mérgelődött Quinn
-  Jól van, bocsánat!- emeltel föl a kezem.
- Nem amúgy tessék. Vegyél belőle, tch legalább én kedves vagyok!- Szúrós szemmel nézett engem Quinn
- Tch, én meg vagyok olyan kedves hogy eljöttem veled, ha tudtam volna aludni szerintem rég egyedül lettél volna itt, örülj annak!- aggresszívan kivettem egy darab csipszet a zacskóból.
- Jól van, kuss.- aztán Quinn rápillantot az órá és hirtelen föl állt.
- Rick, én megyek haza.- Nézett rám Quinn
- Mer?- kérdeztem flegmán
- Van egy házim amit még nem csináltam meg és 200%-ot ér a jegyeimben, meg kell csinálnom. Nálad van a telefonod?- vette elő Quinn a saját telefonját
- Igen van, 2. fél egy van mit tanulsz ilyen kor?!- megint vettem a csipszből.
- Ez téged ne zaklasson, na én megyem haza és hívjál hogy engedjelek be, és majd hívlak ha anyuék haza jönnek.- És avval Quinn haza felé indult.
- Tch, nerd...- motyogtam magamba.
- Hmm i wonder mi van oda fent...-gondolkodtam magamba. A park fényessége elég gyenge volt ahhoz hogy elérje a kis erdőt. Ez egy random park volt ami nem rég jött lérte és elég közel volt a házunkhoz. Ki be járkáltam a kis erdő bajáratánál mert nem mertem beljebb menni. Igen, félek a sötétségtől.
Aztán vettem a bátorságot és elkezdtem sétálni befelé. Ahogy telt az idő és beljebb mentem nem is volt olyan rossz, főleg úgy hogy egyedül vagyok és tök nyugis. Ahogy végig sétáltam az erdőt (mert ez egy rövid kis erdő) láttám egy gyönyörű hosszú ilyen gyesztenyés színű hajú lányt ülni egy padnál zenét hallgatni. Nem akartam creepy-nek tűnni hogy ott állok és nézem a lányt ezért vettem a bátorságot és mellé leültem. Utána hozzá fordultam és köszöntem.
- Sz-szia!- mondtam kicsit dadogva
- Oh, szia, nem is vettelek észre!-mosolygot a lány.- Mit keresel itt?- vette ki a füléből a füllhallgatót.
- Hát, nővéremmel mentem volna de tanulnia kellet és egyedül hagyot és gondoltam körbe nézek és uhm megtaláltalak.- vakartam a tarkóm
- Ohh...hát nemtudtam hogy más is szeret este kint lenni.- Megint mosolygot a lány
- Hág igazából csak nem tudtam aludni.- mosolyogtam.
- Hé, nem akarsz velem zenét hallgatni?- nyújtotta az egyik fülest.
- Uhm, sure...mit hallgatsz?- néztem rá ahogy elfogadtam a nekem adott füllhallgatót.
-"Out of my league"-mosolygott a lány.
- Estleg ismered?- mondta miközben bekapcsolta a zenét.
- Uhmm...ismerős.- kulcsoltam össze a kezemet. Hirtelek egy vibe-os és nyugis zene kezdett el játszani.
- Jajj, ezt ismereem.- Fordultam tátot szájjal felé
- Na, ez egy tök jó zene!- kacagot a lány
- Igen igen.- aztán elbeszélgettünk pár óráig a zenéről és a zene ízléseinkről. Aztán a beszélgetésünket nővérem sürgős hívása szakította meg.
- Uh..szia Quinn. Miért hívtál?- néztem rá a lányra
- "Gyere haza azonnal, anyuék 5 percen belül itthon vannak!.- és avval meg is szakította a hívás. Nyomorék.
- Sajnos mennem kell, amúgy Lakeson vagyok, és te?
- Ah nyugodtan, én Freya vagyok, de nyugodtan hívj Frey-nek.- mosolygott Freya.
- Okés -mosolyogtam én is.- De sürőgesen mennem kell! Byee -és már futottam is
- Bye-bye!- kiabált Freya. Ahogy futottam, nem tudtam Freyát kiverni a fejemől. Az a csodás mosoly, azok a szemek, kíváncsi vagyok milyen színűek. Az a puha kéz, puha ajkai, egyszerűen csodás.
  Hála anyuék előtt értem haza az az nem vettek észre. Én "aludtam", nővérem pedig tanult. Nem tudtam aludni. Egyszerűen, Freya... Nagy hosszadalomba gondolkodtam Freyaról, és utána valamikor el is aludtam. Más nap hirtelen arra ébredtem hogy az ébresztőm csörög, nővérem meg ordibál.
- Lakeson! Az a hülye ébresztőd már 3x csörgött! Kelj már fel!
- Már fel is keltem!- kapkodva próbáltam lekapcsolni az ébresztőm borzasztó csengő hangját. El fogok késni! Van még 10 percem! Éppen az ingemet vettem volna föl mikor a telefonom zörgött, azt hittem megint az ébresztőm de egy üzenet instáról. Valami Freya...FREYA. ÚRISTENEM FREYA BEJELÖLT INTÁN, HOGY A TÖKÖMBE TALÁTA MEG??? Meg akartam nézni az üzenetet de haladni is akartam az öltözéssel, még nadrág sincs rajtam! Az a kicseszett ing...
- Lakeson, te gyermek! GYERE MÁR LE VAN ÖT PERCET, MI A FENÉT SZENVEDSZ OTT FENT??- mostmár nővérem dühösen ordított.
- AJ, HAGY MÁR BÉKEN QUINN! ITT LAKUNK A SULITÓL KÉT PERCRE!- kiáltottam vissza
- SIESS!- Kapkodva suhantam le a lépcsőn és majd nem el is estem! Futottam ahogy csak tudtam, szerintem útközben fel is löktem pár embert. Uh- de az ugye nem fontos 😅! Szerncsére be is értem, es még nem csöngettek be! Istenem el felejtettem hogy a csengő siett 5 percet, de mikor már az ajtónál voltam egy nagy plakát köszöntött.
- Kedves olvasó! Ebben az évben szeretnénk rendezni egy ének versenyt! Ez a verseny 04.25.-én lesz! Ha szeretnél jelentkezni, kérelek fáradj a könyvtárba! Ott Ms. Tinkerbell fog várni egy lappal amit ki kell tölteni! Ms. Tinkerbell csak Hétfőtől Szerdáig lesz elérhető a könyvtárba!
Iskola vezetőség: Dr. Western Zina
Jézusom! Ez egy valóra vált álom! Mindig is meg akartam mutatni az ének tehetségem! Sajnos éneken ez nem tehetem meg mert 1.- kirohognek 2.- a tanár amúgy el aludna. De szünet után tuti be kell iratkoznom! Jézusom, elkéstem! Futottam a hosszú folyosón és utamra nem figyeltem, sikeresen neki is futottam valakinek. Nem hiszek a szemeimnek! Ez egy valóra vált álom! Ez...

Part 2

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Mar 17, 2022 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

40 days and 40 nights...Where stories live. Discover now