Because I Love You

Első fejezet

Szeptember 1.

Még csak 1 hete hogy, ott hagytuk Kubát.Az érzések csak úgy kavarognak bennem.Ma van az első nap a suliban.Reggel amint felkeltem lekullogtam a kedves kis családomhoz.

-Buenos días! - üdvözölöm őket kedvesen

-Jóreggelt mi hija! -mondta anya. -hogy aludtál?

-Egész jól, csak hát mégis ma van a suli első napja. - mondom kissé fáradtan.

-Ó mi hija imadkozni fogok a jó Istenhez hogy, legyen ez a tanév sikerekben gazdag számodra! - mondta mama.

-köszönöm Gloria mama - csókolok kezet neki.

-Gabriel? - kérdezem,és amint ki is mondtam az emlegetett már meg is jelent a konyhában.

-Jóreggelt kis család! Hermana,ma jól kell kinéznünk,ez a nap sorsdöntő lehet az egész gimis évünkre tekintve! - Néz rám elmélkedően de hamar jó kedve lesz. 

-Nem mintha nem lennél mindig csodás-mondja gyorsan mielőtt mama átkot szór rá.

mint mindig most is szól a zene,ráadásul Gabriellel a kedvencünk,úgyhogy egyből táncra is perdültünk.

-Na had szóljon a Salsa!-mondta mama.

Amint vége lett a zenének rá pillantottam az órára és megfigyeltem hogy, már készülődni kéne.Fel is mentem a szobámba,és előkaptam egy farmert és egy fehér haspólót,mindezekkel kiemelve ahogy a mama mondaná latina testemet.A családban minden nőnek ilyen a teste ,keskeny derék szélesebb csípő,vastagabb comb,mi nálunk Kubában ez a tipikus test alkat és én így szeretem magam.Legalább ez emlékeztet az ottani életre.A szőke melíros hajamat egy laza kontyba fogom fel,smink gyanánt egy kis szájfényt teszek fel,eléggé karakteres az arcom ugyhogy ennyi bőven elég.

-LENU GYERE ELKÉSÜNK-kiabál nekem a testvérem,felkapom a táskámat és már le is mentem.

-Vigyázzatok magatokra!-mondta anya.

Elköszöntünk mindenkitől és már a kocsi felé vettük az irányt.egész úton beszélgettünk a suliról,ki meddig lesz és ehhez hasonlókról. Amint oda értünk a parkolóba,kiszáltunk a kocsiból és elindultunk befele.Minden szem ránk szegeződőtt,tipikus „kik ezek" tekintet.Felmentünk az igazgatóiba elintézni az utolsó papírokat,amint ki értünk elváltak utjaink ugyanis két külön irányba kellett mennünk,Gabrielnek a földszinten lesz órája nekem pedig a 3.emeleten. A biológia termet keresvén nekem ütközött egy lány.

-Jajj neharagudj! A nagy sietésben észre se vettelek.-mondta sajnáló tekintettel.

-semmiség-mondom kedvesen.

-Egyébként Olivia Turner-nyújtotta a kezét.

-Elena Torres,de csak Lenu.-fogok vele kezet.

-gondolom új vagy,melyik terembe lesz órád?-kérdezi.

-A biológia teremben.

Naneee nekem is!-mondta boldogan.

-Osztálytársak leszünk!-mosolygott

-Vagyis már azok vagyunk.-nevetek,es már a terembe is értünk.

-Gyere bemutatlak Torinak.-húzott a hátsó padsor felé.

-Tori, ő itt Lenu az új osztálytársunk és egyben a csapat új tagja-biztatóan mosolygott felém.

-Lorena Protesto,de csak Lori.-mondta kedvesen és észleltem némi spanyol akcentust a lány hangján

-Honnan jöttél Lenu?-kérdezi Lori.

-Kubábol jöttem-mosolygok.

-Me encanta-mondta ezt a kedves szót(talán imádom a magyar megfelelője).

-Te tudsz spanyolul?-kérdezem.

-Anyukám spanyol-mondta mosolyogva.

Mindenki mesélt magáról egy kicsit és már be is csengettek.Az első óra osztályfőnöki,semmi különös nem történt az órán. Szünetben a lányokkal megkerestük a szekrényemet ami szerencsére közel volt Livéhez.

-Úristen érted dögleni fognak a fiúk,az alakod valami csodás és a kisugárzásod valami aaaah-mondta hevesen.Eléggé hiperaktiv liv,de nem is baj örülök hogy már az első napon lettek barátaim.A folyosó másik feléről hangos fütyülések hangoztak el es felénk közeledtek

-Kik ők?-kerdeztem Oliviától.

-Ők itt a suli kosárcsapata,vigyázz velük mert iszonyatosan kanosak,Én azt már csak tudom-pirult el.-Egyébként ők is a baráti tartoznak.Látod azt a szőke hajú fiút a magas kreol melett? Ő a barátom Aiden-mosolygot tovább

-És a kreol? Ő kicsoda?

-Hát igazábol ő itt a „suli nőcsábásza" azt pletykálják hogy,annyi lánnyal volt már együtt ahány kosárra dobása,és azt tudni kell hogy ő a csapat kapitány-mondta már szinte suttogva ugyanis már vészesen közeledtek felénk,Olivia a barátja nyakába ugrott,elmosolyodtam rajtuk.

-Aiden ő itt az uj barátnőm,illetve osztálytársam Elena Torres-mutatott be,én csak kedvesen mosolyogtam

-Mármint úgy mint Gabriel Torres?-mondta a kreolos fiu

-Igen ő a báttyám-mondtam semleges arckifejezéssel

-Én William Parker vagyok-nyújtja a kezét

-Encantado de conocerte-válaszolom és kezet fogok vele

-Milyen kis apró kezed van-nézegeti a kezem.

-És milyen nagyot be tudok verni neked ezzel-húzom el a kezemet és ökölbe szorítom.

-Milyen kis harcias,ez tetszik.Talán az ágyban is ilyen vadóc?-erre a mondatára elkezdték dicsőiteni,mintha valami jó duma lett volna.

Mikor már mondtam volna valami frappánsat be is csengettek, és el is indultunk a kövi óránkra.

-Ezt a tahót!-mérgelődök.-Most komolyan ezért vannak oda a lányok?

-Egyébként jó fej,csak ha meglát egy csinos lányt elő veszi a kandúr énjét.Megkell hagyni hogy igen is jó pasi,habár az én Aidenemnél nem jobb.-mondta elpirosló arccal.

-Mióta vagytok együtt?

-Kb.olyan 6hónapja,de már 9.es korom óta kavartunk.-mondja lelkesen.

-Ez tök cuki.-mosolygok

-És neked?Volt már barátod?-kérdezi kedvesen de amint meglátja az arc kifejezésem hamar szomorkás hangulatra vált.-Valami rosszat mondtam?Nem akartalak megbántani-mondta sajnálkozóan.

-Nem,nem semmi baj csak,rossz emlékek aztán..Igen volt barátom de egyelőre nem szeretnék erről beszélni.-mondom enyhe mosollyal az arcomon.

-okés-mondta biztató mosollyal az arcán.

Hamar eltelt az utolsó pár óra.A parkolóban a bátyám kocsija felé vettem az irányt,és ott vártam őt.

-Sokat vártál rám?-kérdezi miközben ki nyitotta a kocsit.

-Éppen most értem ide.-szállok be,ahogyan ő is.hamar haza is értünk.mindenki otthon volt.

-Sziasztok!-köszönünk egyszerre testvéremmel.

-Sziasztok!-jött anya hangja a konyhábol.

-Mi jót főzől madre?-kérdezem,miközben felpattanok a pultra.

-Vacsorázni jönnek a szomszédok,megismerkedünk velük.-mondta kedvesen.

-Ez itt mind mi abuela receptje?-kérdezem vidáman.

-Bizonyám-jön be az emlegetett.

-Szia mama-ugrok le a pultrol es szorosan megölelem.

-Milyen volt a napod?-kérdezi kedvesen.

-Viszonylag jó,lettek barátaim!-mondom mosolyogva.-De viszont olyan sok a tahó-mondom,de mama már is csúnyán néz rám.

-De megvédtem magam ahogy csak kellett-mondtam.Még pár szót beszélgettünk a konyhában.Kb.fél óra után felmentem a szobámba ledőlni egy kicsit.

Ennyi is lett volna az első rész,Még kezdő vagyok szóval jöhet hideg meleg :)hamarosan hozom a következő részt! puszi a pocitokra!<3