Deeper down [ Kenmayu ]

-Összezárva egy Barbárral-

Kurotsuchi Mayuri a mindig szarkasztikus, rideg és őrült tudósa a lelkek világának aki csak a tudománynak és a kísérleteknek él.
Legalábbis a felszínen csak ezt látni a személyiségéből és sosem tervezett többet mutatni ennél mondván, hogy más érzelmek csak lelassítanák őt a munkájában.
Ebből kifolyólag kevés ember előtt mutatja ki a valódi érzelmeit ami összesen két embert foglal magába : A "Lányát" Nemut és a jobb kezét Akont...bár az utóbbi csak szimplán átlátott a maszkján és nem önszántából nyílt meg neki.
Nemu esete sem egyszerű főleg, hogy apja nem a legjobb az érzelmek kimutatásában így nyilvánosan nem bánik vele túl emberien de megtanulta elviselni tudva, hogy a férfi igenis törődik vele a maga módján.
-  -                                                               -  -
A mai nap szokásosan telt a 12.osztagnál ami annyit takart, hogy mindenki fel-alá járkált a neki kiosztott feladatot végezve, Mayuri a személyes laborában végezte az osztag papírmunkáját. A nagy munkálatokat egy hangos ajtó csapodás zavarta meg amit egy elég mérges Kenpachi okozott.
-Oi! Merre van Mayuri?! - kérdezte meg "kedvesen" az első személytől akit meglátott aki igyekezett nem elejteni a nagy papír adagot amit épp cipelt.
-J-Jó reggelt önnek is Zaraki kapitány... Kurotsuchi kapitány jelenleg e-elfoglalt ha nagyon fontos akkor kérem várjon egy kicsit - nyögi ki a nő nagy nehezen a nyomás alatt és el is siet jelezni Nemunak a másik kapitány jelenlétét.
A lány csak bólintva egyet kopog be édesapjához aki kis idő után kipillant az ajtó mögül.
-Mi olyan átkozottul fontos, hogy zavarnotok kell munka közben Nemuri? - szólal meg elég feszülten a tudós hisz épp egy áttörést ért volna el ám meglátva a 11.osztag híres kapitányát csak morogva megforgatja a szemeit és meg igazítva kapitányi köpenyét sétál a nála kényelmetlenül is magasabb férfi elé. 
- Megint mit műveltél, hogy az én segítségemre van szükséged Zaraki? - teszi fel következő kérdését immáron már a barbárnak címezve aki csak sokat mondóan a szemfedőjére mutat nem akarva hallani az alacsonyabb monológját...legalábbis a megszokottnál hosszabb verziót.
- Rendben gyere utánam, hogy hamar letudhassuk ezt és mehessek vissza dolgozni! - szólal fel végül elindulva vissza a laborba a férfivel a nyomában.

Amint beértek neki is lát az eszköz meg vizsgálásának és mikor végez a javítással a másik kapitány indulna is kifele a nyomott hangulatú helyiségből ám az ajtó zárva van és még erős rugásra sem volt hajlandó kinyílni.
- Mit szenvedsz már csak nyisd ki és hagyj dolgozni!  - szól rá idegesen a maszkos férfi amire Zaraki csak jobban felhúzta magát.

- Kussolj már Kurotsuchi zárva van az ajtó és erőszakkal sem nyílik ki! bent ragadtunk ha tetszik ha nem! - mondja a végére kissé higgadtabban a barbár férfi egy nagy sóhajt hallatva.

(That's it az első fejezet :') rég írtam bármit is így vissza kell ebbe rázodni de remélhetőleg nem lett annyira olvashatatlan)