A stadion előtt állva tanakodtunk Lotti-val, hogy tényleg jó fele megyünk-e, ha arra megyünk, amerre ő mondja. Állítása szerint kívülről ismeri az egész épületet, hisz annyiszor volt már itt, na meg persze a sok megnézett videóból, amit a csapatról készítettek, majd feltöltötték őket az internetre a rajongók számára.
- Akkor menjünk, nehogy elkéssünk. - indítottam meg, hisz már vagy 10 perce itt állunk és tanácskozunk. Illetve Lotti bizonygatja nekem, hogy biztos, hogy jó irányba fogunk elindulni, hisz mint ahogy az előbb említettem, ő úgy ismeri ezt a helyet, mint a tenyerét.
- Jó! Indulás! - kapott izgatottan a kezemért, majd megeredtek a lábai és elkezdett húzni maga után.
- Azért nem kell sprintelni! - szóltam neki, miközben próbáltam felvenni vele a tempót.
- Jó de nagyon nem lenne jó, ha elkésnénk azért, mert nem találjuk a bejáratot! - magyarázta a fejét kapkodva a hatalmas tömegben.
- Azt mondtad, hogy ismered a stadiont mint a tenyeredet, na meg azért szerintem annyira nem bonyolult kitalálni, hogy hol kell bemenni. - álltam meg, majd magam elé mutattam, ahol egy hatalmas kapu volt, mögötte pedig a kinti légtérhez képest, nyugalom uralkodott. Öltönyös fazonok álltak és beszélgettek egymással egy-egy szál cigivel a kezükben. Az ajtók mellett hatalmas alakok figyelték az emberek lépteit, a hátukon pedig ott díszelgett a Security felirat. - Szerintem megvan.
- Atya ég.. - kapott a szája elé. Még tisztes távolságban álltunk a bejárati kaputól, szóval annyira nem volt nagy az esélye, hogy esetleg őrült rajongóknak néznek minket és nem engednek be. - Rohadtul alul öltözöttnek érzem magunkat. - nézett rám Lotti ijedten - Na meg nem is beszélve arról, hogy egy rohadt PSG mezben vagyok, ezek pedig fogadni merek, hogy százezer eurós öltönyökben flangálnak ott, én pedig beállítok oda, mint egy idióta rajongó.. - fújta ki a levegőt, miközben a tekintete hevesen váltakozott köztem és a vas kapu között.
- Szerintem először is induljunk meg oda, mert így tényleg elfogunk késni, másodszor pedig.. - néztem rá - Nincs ezzel semmi baj, nem hiszem, hogy mindenki ilyen öltözetben lesz, ha valaki elhozza például a barátnőjét, vagy a feleségét a meccsre, logikusan odaül, nem pedig be az emberek közé és kétlem, hogy kisestélyiben mászkálna egy FOCI meccsen. - próbáltam megnyugtatni.
- Igen, igazad van ezek biztos valami nagy koponyák, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy H&M-es ruhában járkáljanak, mert akkor nem lesz olyan jó kisugárzásuk, ha esetlen lefotózzák őket és kikerülnek az újságokba. - bólogatott hevesen, miközben látszott rajta, hogy kezdi összeszedni magát és kicsit megnyugodni. - Szerintem menjünk. - vett még egy utolsó mély levegőt és megindult a hatalmas kapuk felé.
- Szerintem is. - bólintottam egyetértően, majd követtem a példáját.
Nem kellett sokat menni, amint odaértünk egy fiatalabb zöld mellényes csajszival és egy hatalmas palival találtuk szembe magunkat. Ugyanez volt a felállás az összes többi bejáratnál is. Egy jegyszedő és egy King Kong.
- Szép jó estét. - mosolygott ránk kedvesen a lány - Segíthetek valamiben? - vonta fel a szemöldökét, ez pedig már kevésbé tükrözte segítőkész szándékát. Elég egyértelmű volt, hogy nem igazán illünk ide.
- Jó estét. - bólintottam megeresztve én is egy mosolyt, Lotti pedig csak hebegett habogott mellettem. - Ami azt illeti igen, két hely le van foglalva nekünk, ha minden igaz. - vetettem egy pillantást a hatalmas kétajtós szekrényre, de ő ránk se hederített.
- Oh..vagy úgy. - bólintott kissé gúnyosan, majd a kezében lévő listát kezdte el átfutni szemeivel. - Nevet szeretnék kérni. - közölte ránk se nézve.
