Dazai és Chuuya kapcsolata sose volt az igazi még is a legjobb barátok voltak. Folyamatosan
egymás vérét szívták.Kezdetben ki nem állhatták egymást majd szépen lassan mindig együtt lógtak. Hiába tagadták élvezték a közös munkát. Chuuya tisztában volt vele, hogy Dazai közel sem olyan amilyennek mutatja magát. A Dokk maffia érzéketlennek akarta beállítani pedig a vörösünk tisztában volt vele, hogy nagyon is gyengéd Dazai. Csak nem mutatja ki és Mori befolyásolja. Viszont amilyen szoros volt a kapcsoltuk abban a fél évben olyan szinten érezte azt Chuuya, hogy ennek hamarosan vége lesz. Dazai már nem töltött annyi időt vele. Nem jártak a játékterembe nem iszogattak együtt. Dazai szépen lassan lépett ki az életéből és úgy érezte semmit se tud tenni, hogy marasztalja. Chūya felettébb mérges volt magára, hogy a számára legfontosabb személyt vesztette el, ilyen tájt kezdett el többet inni és a borban lelni örömét. Nem tudott együtt élni a gondolattal, hogy elvesztett valakit megint. Egyre jobban hitte azt, hogy a kapcsolatai nem tartósak. Magába fordult, de ebből senki nem vett észre semmit, hogy is vették volna észre. Chuuya közelébe mindig is kevesen tudtak beférkőzni. Néhány személyt tűrt csak meg, de ezeket egy idő után elveszette. Nem tudta hova tűnt ex partnere, de amikor meg látta az iroda tagjai között elfogta az ideg. Mikor, viszont látta, hogy Dazai-on látszik, hogy jól van kicsit örült is neki. Viszont a szíve mélyén egyre jobban fájt neki, hogy nélküle is boldog a barna. A fiatalabbikat egyre többször lehetett látni egy fehér fiú társaságában. Chuuyát idegesítette, hogy Dazai így megfeledkezett róla. Féltékeny volt, mikor pedig találkoztak az idegesség a féltékenység szólt belőle, de szíve szerint azt mondaná, hogy hiányzik neki a magas. Vajon Dazai bármit is érzékelt abból, hogy hogyan taszította el magától a vöröst és hogy ez mennyire fájt neki? Nem hiszem. Dazai azt hitte jobb lesz Chuuyának nélküle. Tudta, hogy a kisebbeknek nincs szüksége egy olyan emberre, aki rossz. De azt nem tudta, hogy Chuuya sose gondolta rossz embernek. Dazai lassan, de biztosan lemondott arról, hogy a volt partnere viszonozná értéseit. Mennyire is hülye volt, hogy így vélte. Chuuya szerette Dazait csak magának se merte be vallani. Dazai csak azt hitte a vörös ideges rá mindig pedig nem rá volt ideges hanem Atsuhire...Hogy elvette tőle a legfontosabb személyt. Ahogy a nap felkelt csak a munka számított neki és arra fókuszált viszont ahogy jött az este a gondolatai egyre kuszábbak lettek és egyre elveszettebnek érezte magát. Mint mikor az esthajnalcsillag se ragyog az égen. Nem volt mi ki utat mutasson neki a sötétségből és a helyett, hogy kifele lépdelt volna csak egyre mélyebbre süllyedt. Chuuyát szépen lassan elnyelte a sötétség. Senkit nem tűrt meg a közelében főleg a kötszer mániást. Mielőtt Dazai bármit is mondhatott volna Chuuya balesetet szenvedett. Dazai rohant a korházba pedig utálta azt a helyet. Mori hívta fel, hogy közölje vele a hírt. Viszont mire Dazai oda ért Chuuyának csak percei voltak vissza. Dazai arcán könnyek csordultak le a, hogy régi szerelmét így kell látnia. Oda rohant az ágyhoz és vörös apró hófehér kezeit fogta a kezébe.-Chuuya ne hagyj itt kérlek fontos vagy számomra nem tudok mit kezdeni nélküled...- Chuuya óvatosan kinyitotta szemeit és mogyoró barna szemekbe nézet.
-Dazai az én utam itt véget ért. Szerettelek és szeretlek sose volt merszem bevallani csak inkább féltékenykedtem. -mondta halkan a vörös.
-Chuuya ne hagyj itt te is biztos túl éled. -Nézett rá könnyektől csillogó szemmel.
-Dazai sok vért veszettem a barátaimat téged elvesztettelek. -Chuuya Dazai arcára simított ujjaival.
-Élj szabadon. Ne okold magadat semmiért. Csak légy boldog ne hagyd, hogy mások irányítsanak.- Chuuya keze a paplanra hullott és az EKG jellegzetes hosszú sípoló hangját lehetett meghallani. A nővérek rohantak be a terembe és Dazait meg kérték, hogy távozzon. Ekkor látta a barna utoljára a vörös barátját. Azóta napi szinten megy ki oda, ahol előszőr mentette meg a szerelmét. Hamvai kérésére a tengerbe lettek szórva. Dazai mindenbe beavatja Chuuyát. Gondolkozott az öngyilkosságon, de meg akarta tartani az ígéretet, hogy boldogan és szabadon fog élni. -Örökké szeretni foglak Nakahara Chuuya. -tette le a virágot a szikla szélére és a közeli sziklára le ülve hallgatta a tenger nyugtató hullámzását.𖦹𖦹𖦹𖦹𖦹𖦹𖦹𖦹𖦹
Köszönöm mindenkinek aki el olvasta.😊