Anabell Potter története

Part 9 - Nyelvnyújtó nyalánkság

Kedves Bell!

Mivel már végeztem a Roxfortban, McGalagonynak évvégéig lekellett adnom a kapitányi pozícióra javasolt embereim nevét. A te nevedet és Angelinaét adtam meg. Ezzel az üzenettel csak szólni szeretnék, hogy ne lepődj meg, ha szeptemberig kiderülne, hogy te lettél a kapitány. McGalagony biztos vagyok benne, hogy a megfelelő döntést fogja hozni!

Ne haragudj, hogy nem tudtam szólni júniusban. Túl elfoglalt voltam RAVASZ-szal.

Oliver Wood

A levelet azonnal átmásoltam magamnak egy másik papírra kézzel (mivel ugye nyári szünetben nem varázsolhatok, amíg be nem töltöm a tizenhetet), majd az eredetit betettem egy új borítékba, és írtam még hozzá pár sort. A levelet Fred és George nevére címeztem. Biztos irigykedni-, és egyben örülni fognak a hírnek.

***

Kedves Dumbledore professzor úr!

Ne haragudjon, hogy nyaralás közben zavarom, de ma hajnalban megfájdult a sebhelyem.

Őszinte tisztelettel,

Harry Potter*

Életemben nem nevettem olyan hangosan, mint amikor Harry piszkozat levelét elolvastam. Szó szerint csapkodtam a lábam könnyező tekintettel, és ez csak rosszabb lett, amikor kinyitottam a szemem és ismét lenéztem a betűkre. Röhögő görcsben szenvedtem, Harry pedig megunva a reakciómat fejen csapott egy párnával, majd unottan visszafeküdt az ágyunkra.

- Tudod, Harry... - törölgettem a szemem. - Sajnálom, hogy fáj, meg remélem tényleg nincs semmi baj és Voldemort még mindig távol van tőled, de... - kezdtem ismét nevetni. - ...de ezt küld el Dumbledore-nak. Könyörögve kérlek. Elakarom olvasni mit válaszol erre - feküdtem le nevetve Harry mellé, mire ő belenyögött a párnába.

- Azt mondta szóljak neki, ha megint fáj...

- Írj inkább Siriusnak. Hátha valami jó tanácsod ad - vontam meg a vállam, miután befejeztem a nevetést.

***

Mrs. Weasley levelet küldött Vernon bácsiéknak, miszerint Mr. Weasleynek sikerült jegyeket szereznie a Kviddics Világkupa döntőjére és, hogy szeretnének minket elvinni, plusz a szünidő maradék részét szívesen vették volna, ha náluk tölthetjük. Vernon bácsi liluló arca alapján már kezdtem temetni a dolgot, hogy nem fog minket elengedni, amikor Harry elővette az aduászt.

- Jól van, szóval nem engedsz el a meccsre. Akarsz még mondani valamit, vagy felmehetek végre a szobámba? Szeretnék befejezni egy levelet. Siriusnak írok... tudod a keresztapámnak * - Vernon bácsi arckifejezése Harry szavait hallva eltorzult félelmében.

- Szóval... szóval levelet írsz neki? * - Harry rám nézett a szemem sarkából, mire én is beszálltam a szórakozásba.

- Ó, még szép, hogy ír Siriusnak! Én is szoktam... mellesleg jó is, hogy felhoztad Harry! Nekem is bekell fejeznem a levelem Remusnak.