Én Az Ördög

Lucifer Nem A Pokol Ura!

Pár nappal később Lucifer összeszedte gondolatait és leszervezett egy találkozót apjával. A házában már várja apja érkezését és ott van vele Panni.

-Megvan mit fogsz mondani?-kérdezte Panni.

-Igen. Mindent kigondoltam. Életem legnagyobb lépése ez.-mondta Lucifer.

-Tudom. Napok óta erről beszélsz. Nem volt ez rossz ötlet Amenadieltől. Mihály és Maze biztos jól ellesznek a pokolban.-mondta Panni.

-Remélem is.-mondta Lucifer.

A házba ekkor beáramlott egy kis fény és ez Isten érkezését jelentette. A fény közepén meg is jelent. 

-Miről akartál beszélni?-kérdezte Isten.

Panni leült egy székre és Lucifer odament az apjához.

-Kitaláltam, hogy lehetne a pokolnak felügyelete és , hogyan lehessek közben Pannival is.-mondta Lucifer.

-Hogyan?-kérdezte Isten.

-Mihály és Maze felügyelné a poklot. Én meg csak néha lenéznék.-mondta Lucifer.

-Miért pont ők?-kérdezte Isten.

-Mihály hasonlít rám, így a démonoknak nem fog feltűnni. Maze pedig ismeri az összest démont szóval tud segíteni Mihálynak. Remek páros lennének, főleg azért, mert egy párt alkotnak.-mondta Lucifer.

-Valóban nem rossz ötlet ez! Sőt ez megvalósítható.-mondta Isten.

-Ez remek! Mit kell most tenni?-kérdezte vidáman Lucifer.

-Átruházom Mihályra a Pokol Ura szerepet. Így ő fogja tudni kezelni a poklot. Persze neked is megmarad ez az erő csak nem téged illet a fő rang.-mondta Isten.

-Ennyi áldozat belefér, ha Pannival lehetek.-mondta Lucifer.

-Rendben. Hamarosan akkor meg is csinálom az átruházást. Szólok nekik és Amenadielnek is.-mondta Isten.

Isten egy fényragyogással eltűnt és elkezdte Mihályt és Mazet keresni. Lucifer pedig Pannival maradt a kanapén ülve.

-Tényleg lemondasz a címedről?-kérdezte Panni.

-Igen. Sose tetszett és jobban szeretek itt lenni, mint odalent.-mondta Lucifer.

-De ez határozott meg. Mindenhol úgy emlegetnek, hogy "Lucifer a pokol ura". Ezek után, hogy fognak hívni ha nem leszel a pokol ura?-kérdezte Panni.

-Sosem akartam, hogy ez határozzon meg. Viszont hívhatnak máshogy is. Például Bukott Angyal, Ördög vagy Sátán. Sok lehetőség van még. Viszont lehetek akár simán csak Lucifer.-mondta Lucifer.

-Érdekes. Mielőtt megismertelek nem hittem ezekben. Nem hittem, hogy létezik menny és pokol. Mostmár tudom, hogy létezik a pokol ura és most azt kell feldolgozzam már, hogy nem a pokol ura a pokol ura.-mondta Panni.

-Így elképzelve elég kacifántos a dolog.-mondta Lucifer.

-Az életem sokkal kacifántosabb mióta benne vagy. Persze sokkal jobb is lett.-mondta Panni.

-Az én életem is jobb. Lehet ha nem ismerlek meg akkor nem itt lennék.-mondta Lucifer.

-Lehet.-mondta Panni.

-Szeretlek.-mondta Lucifer.

-Én is.-mondta Panni és megcsókolták egymást.

Később megjött mindenki a házba. Itt van Mihály, Maze, Amenadiel és Isten. 

-Készen álltok?-kérdezte Isten.

-Én igen.-mondta magabiztosan Lucifer és felkelt a kanapéról.

-Én is.-mondta Mihály.  

-Akkor kezdem.-mondta Isten.

Lucifer és Mihály Isten elé álltak és a többiek körülvették őket. Panni kimaradt a körből és ő kívülről figyel.

-Minden erőmnél fogva átruházom a Pokol Ura címet Mihályra és ezennel ő a pokol felügyelője.-mondta Isten.

Mihály körül fehér fény jelent meg és pirossá változott. A piros jelentette a sikeres átruházást és mostmár Mihály a pokol ura.

-Sikerült.-mondta Isten.

A házban nagy lett az öröm és pezsgőt bontottak.

-Testvér! Mostmár csak simán ördög vagy.-mondta Amenadiel.

-Tudom. Kicsit sem zavar ez a lefokozás. Végre szabad lehetek.-mondta Lucifer.

-Jó lesz majd nekünk a pokolban.-mondta Mihály.

-Azt csinálsz odalent amit akarsz.-mondta Lucifer.

-Akkor lehet alakítok rajta. Lehetne kevesebb hamu és több fény.-mondta Mihály.

-Majd segítek az átalakításban.-mondta Maze.

-Köszi!-mondta Mihály.

A nap végén Mihály és Maze a pokolba mentek. Isten visszament a mennybe Amenadiellel. Lucifer és Panni pedig maradtak otthon. Hírtelen viszont megszólalt a csengő. Lucifer kinyitotta az ajtót és Karcsi az.

-Sziasztok! Nem voltatok suliban. Minden oké?-kérdezte Karcsi és bement a házba.

-Persze, csak elvették a pokol ura címemet.-mondta Lucifer.

-Azt ellehet venni?-lepődött meg Karcsi.

-Igen.-mondta Lucifer.

-Ne aggódj! Nekem is zavaros még egy kicsit.-mondta Panni.

-Viszont még te vagy az ördög?-kérdezte Karcsi.

-Igen. Csak a rang változott. Minden más ugyanolyan. Ugyanúgy van szárnyam, ördögi arcom és természetfeletti erőm. A halhatatlanságról nem is beszélve.-mondta Lucifer.

-Oké, világos.-mondta Karcsi.

Karcsi maradt egy kis beszélgetésre, de aztán elment. Panni és Lucifer pedig kettesben maradtak.

-Tudod mi jár a fejembe?-kérdezte Panni.

-Mi?-kérdezett vissza Lucifer.

-Az első nap amikor találkoztunk. Az egész nagyon érdekes volt. Odajöttél hozzám, megpróbáltál egy béna módszerrel felszedni és elmondtad, hogy te vagy az ördög. Akkor nagyon más volt rólad a véleményem.-mesélte Panni.

-Gondoltam, hogy őrültnek tartottál.-mondta Lucifer.

-Igen de utána barátok lettünk. Aztán Amenadiel megölt téged és a pokolba kerültél. Ekkor feltűnt a hiányod és rájöttem, hogy szeretlek. Miután visszatértél össze is jöttünk.-mondta Panni.

-Azért az nem ment olyan egyszerűen. Például felbukkant az exed, Kristóf. Sok galibát okozott. Nem is beszélve később Mihályról és Urielről. De Maze is kezelhetetlen volt a démonokkal. Végül jött apám érkezése a Földre és most pedig kilyukadtunk ide.-gondolt vissza az eseményekre Lucifer.

-Te lettél a pokol ura aki nem a pokol ura. Ez a mondat nagyon furán hangzott.-mondta Panni.

-Még nekem is fura. Pedig így van.-mondta Lucifer.

Lucifer és Panni még elmerengtek a múlton és a közös pillanataikon. Visszaemlékeztek arra amikor táncoltak és az első csókjukat is felidézték. A töprengést Lucifer szakította meg.

-Késő van már. Hazaviszlek.-mondta Lucifer.

-Rendben. Anyám biztos aggódik már.-mondta Panni.

Lucifer felkelt a kanapéról és felemelte karjaiba Pannit. Lucifer kivitte Pannit az udvarra és széttárta szárnyait. Utána a magasbarepültek és Panni otthonához mentek. Az erkélyen elbúcsúztak és Lucifer hazament.