◇Just in Secret

◇ 14 rész

Egy hosszabbacska csend ütött ki. Mi történt? Egy nagyon picit kikukucskáltam. Egymás előtt álltak, de mivel pont jó helyről nézem őket, rálátok mindkettőjükre.

- Akkor mond mi az igazság. Végighalgatlak. - fonta mellkassa elé karját Hae. 

- Én és Jae Hwa nagyon régóta barátok vagyunk. Ő az gyetlen személy, aki többet tud rólam mint a saját anyám. Azért akartam veled beszélni, mert tisztázni valóm van. Tudom, hogy többnek látsz mint egy sima barát, viszont az én szememben, csak egy olyan lány vagy, aki mindenáron megakar kapni, irigy vagy másokra ahelyett, hogy örülnél amid van és még kétszínű is vagy. Azt hitted nem vettem észre mire megy a játék? Az elején még keztelek a bizalmamba engedni, azonban egyetlen szavadba került, hogy meggondoljam magam és rájöjjek mennyire egy manipulatív picsa vagy. 

 Az agyam alig tudja feldolgozni az előbbi elhangzottakat. Fura volt ilyesmit hallani Min Jun szájából. Nem is jön, hogy elhiggyem

- M-m-mi? Butaságokat beszélsz Jun! - figyeltem, ahogy kétségbeesetten megfogja a fiú kezét.

- Ne játszd itt nekem az ártatlant, úgysem veszem be. - húzta el kezét. - Annyira szánalmas vagy Min Hae... Jae Hwa nagyon szeret. Aggódott érted a nap minden egyes pillanatában, meddig elvoltál tünve, te meg kihasználtad, csupán, hogy közelebb kerülj hozzám. Na azt már nem! Jobban teszed, ha békén hagysz minket. - sarkára fordult és eltávozott a lánytól. Gyorsan visszabújtam a fal mögé, nehogy meglássanak a végén

- Min Junah, ne menj el! Min Junah! Jung Min Jun! 

 Alig tudtam oda figyelni a leckére. Nemsokára lesz fellépésem is a helyi kulturális házban, azonban még nem gyakoroltam be rendesen. Min Jun haza ment, mivel a szülei kérték, evel Min Hae is eltünt. Nem tudom mit kezdjek... Idegesít minden. Idegesít, hogy a szüleim ismét magamra hagytak, idegesít, hogy a legjobb barátom selytette a dolgokat, de baszott bele elmondani. Írtam Sang Heenek, nem tudna e átjönni este fele választ azonban nem kaptam és már két órája írtam neki.

_________________

 Suli után egyből hazamentem, mint szokás szerint. Mindig hallgattam a szüleimre. Ha azt mondták halgassak halgattam, ha azt kívánták, hogy én legyek az első mindenben, hát úgy tettem. Minden elvárásaikat teljesítettem, mégsincsenek velem. Dolgoznak éjszaka nappal, bezzeg mikor magányra vágom, akkor ott vannak a nyakamban. Átöltöztem és beülte a zongora elé. Igyekeztem a hangokra, az akordokra fókuszálni, kiseb nagyobb sikerrel.

- Bassza meg! - csaptam a zongora billentyűzetére. - Mi a nyavajáért nem sikerül? - a szemem sarkából akaratanul is, de kipottyant egy könnycsepp. - Elegem van a kurva életbe is.
        
                      •Sung Hee pov.

 A cipőm kopogása visszhangzott a szüleim cégjében. Apa hívott, hogy fontos családi megbeszélés lesz. Kiváncsi vagyok ezúttal milyen faszságot találtak ki az ősök. Utóljára, mikor voltam az eljegyzésem volt a fontos családi "megbeszélés". Az minden volt, csak éppen megbeszélés nem. Végig kellett halgatnom míg ők döntöttek helyettem is. Megköszörültem a törköm, majd beléptem apám irodájába.

- Mi az a fo-- Jó napot! - hajoltam meg Hwa szülei előtt, akik egy kedves, lágy mosollyal viszonoztak. Ránéztem Junra, aki úgyanolyan fejjel ült apáék mellett mint én.

- Hogy vagy drága? - fogta meg Bom a kezem. Mosolyogva bólíntottam, hogy jól vagyok.

- Köszönöm mr. és mrs Ma, hogy drága idejüket adták ide. Naagy kár, hogy Jae Hwa nincs itt. - mi a franc van itt? - Min Jun, évek óta ismeritek egymást Jae Hwannal és mi, szülők... - mutatott a lány szüleire és magukra. -...hogy itt az ideje lépni egy fokot feljebb a barátságtól. - nem... - Érettségi után egy hónappal, eljegyzed Jae Hwat. - ránéztem Junra. Kétszeressére nőt a szeme.

- Már miért is jegyezném el a gyerekkori barátom? Ti megőrültetek? - állt fel. - Hogyan hoznátok egy ilyen fontos döntést az életemről a beleegyezésem nélkül, a Jae Hwa beleegyezése nélkül?

- Ne légy tiszteletlel! Csak a jót akarjuk nektek. - apám a mrs. és mr. Ma- hoz fordult. - Úgye?

Egy pillantást vetettem rájuk. Ezt nem hiszem el... Szóval erre megy ki a játék. Keresztbe tettem lábaim ölbetett kezekkel. Vettem egy mély levegőt és mondtam:

- Nem elég, hogy az én életemet megkeserítettétek egy idiótával, de a ti pici fiatok életét is elbasszátok. - emeltem föl az egyik szemöldököm. A szüleim szúrós tekintettel bámultak. - Mi? Azt hittétek, hogy elhívtok és aprobálni fogok, hogy " Jaj Jun, drága kisöcsém vedd el a legjobb barátod, mert az olyan mókás lesz! ". Ti komolyan mondom hülyék vagytok. - vágtam egy WTF fejet.

- Yeom Sang Hee! - ordított rám anyám. - Hogy merészelsz így beszélni velünk?

- Min Jun, fiam mi nem eröltetjük. - a nagy zürzavarban megszólalt Bom. - Csak mond meg az őszinte véleményed.

- É-é-én... - gyerünk kölyök, szedd össze magad. - Beleegyezem...

MI VAN!?

- Biztos vagy benne? - kérfezte a férfi. Összeráncolt homlokkal bámultam a testvérem.

- Igen mr. Ma... - te faszfej... Egy utolsó gyilkos tekintete küldtem az ősök felé, mielőtt kiviharoztam a helyről. 

A kocsimhoz menve felhívtam Jae Hwat, azonban nem vette fel. A picsába! Full gázzal vezettem a házáig. Nekem is mekkora egy marha testvérem van. Ahelyett, hogy ellenezte volna inkább igent mondott. Akkora egy egoista, csupán magára gondol. Nem tudja felfogni, hogy Hwa nem szerelmes belé.

                  •Jae Hwa pov.

 A dörömbölésre ébredtem meg. Egek bealudtam a könyvel a kezembe. Az ajtónál a dörömbölés egyre hangosabbá vált, ahogy lementem.

- Oh, Sang Hee. - meglepődtem az előttem lévő nő jelenlététől. - Voah, voah! - megijedtem, mikor beljebb nyomott és becsapta maga útán az ajtót. - Mi történt? - kérdeztem nem értve mi a szitu.

- Ülj le, nehéz lesz felemészteni.

- Hogy, hogy nehéz lesz felemészteni? - Miről beszélsz? - utálom nem érteni a dolgokat.

- Most jöttem el a szüleimtől. Egy megbeszélés volt...a szüleiddel és Min Junnal. - vett egy mély levegőt aztán folytatta. - Házasságról volt szó. A ti házasságotokról.

- Az enyémről? - mutattam magamra lesokkolva. - De hát, hogy lehetne szó a házasságimról mikor nincs is? - nem értem mi folyik itt.

- Ép ez az. Azt akarják, hogy te és Jun férj SS feleség legyetek az érettségi után rá egy hónapra. A faszfej testvérem meg beleegyezett. - fogta meg két kezével fejét.

- Biztos valamit félreértettél Sang Hee. Az én szüleim elhanyagolnak, de ilyesmit azért nem  tennének velem. Plusz Junt ismerem mióta tudom az eszem. Biztos bepánikolt. Én nem fogok férjhez menni. Azt már nem. - mondtam ki határozottan.

- Nem értettem félre semmit Jae Hwa. A szüleim ugyanazt csinálják Junnal akárcsak évekkel ezelőtt velem. Reménykedtem, hogy ő másképpen fogja kezelni a helyzetet, de tévedtem. Min Jun azért egyezett bele mert szerelmes beléd. - fordította el tőlem a fejét

- Én viszont nem vagyok szerelmes beléje. Szeretlek Sang Hee. Csak te jársz az eszembe éjjel nappal. Egyszerüen nem tudok nélküled élni. - magyaráztam neki amit legbelül érzek. - Tudom, hogy ami köztünk van és amit csinálunk nem helyes de teszek rá magasról. Kellesz nekem, szükségem van rád. - hadartam el a végét.