Sziasztok!
A következő versemet az iskola menzája ihlette.
Legyen szép napod!🥰🥰🥰
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Enni vagy nem enni: az itt a kérdés.
Nemesebb-e legyűrni a menzai étket,
A zöldséglevest, fasírtot, tökfőzeléket,
Élelmiszernek nem nevezhető, rémet.
Vagy inkább megtagadni?
Az ízetlennek ízt adni?
Megenni – nem enni – ennyi, dönts!
Korgó gyomrodra is légy tekintettel,
Ne csak elhamarkodott ítélettel,
Esztelen észszerűséggel,
Döntsd el, hogy;
Megenni –nem enni– Megenni!
S a döntés megszületett,
És hogy mi van a ragacsos tálban,
Fontold meg, mi kerül szádba.
A levesből óvatosan válogasd ki,
Az ehetőt, nem fertőzőt,
Mert gyomrodban, rövidesen az köt ki.
A levessel gyorsan is végeztünk,
Mert ehetőt, nem sokat leltünk.
Jöjjön hát; a második!
Tökfőzelék, és hozzá fasírt.
Az előbbit nem szeretem,
Az utóbbi sem kedvencem.
Az utóbbi talán, mégis ehető,
Horgászd ki belőle villával a menthetőt!
Ami jelen esetben két darab fasírt,
És ebédnek nem sok, de mégis elég.
Majd eszek mellé fehér kenyeret,
Nem is kívánhatnék másegyebet.
Hozzá egy korty gyümölcsöt alig látott
Gyümölcslevet, ragacsos pohárban.
Majd kiviszem maradékom,
Sárgásfehér tálcámon.
YOU ARE READING
Bennem egy költő veszett el - Jó mélyen
PoetryEgy gimis lány novellái, költeményei, versei.