After /L.S/ !Fordítás!

42. Fejezet

42. Fejezet

Miután Steph kiszedte a szemöldököm, ami jobban fájt, mint valaha is képzeltem, megpördít, de nem engedi, hogy lássam, mit csinált velem. Egy ideges érzéssel harcolok a gyomromban, ahogy bepúderezi az arcomat és felrak egy kis szemceruzát. Állandóan figyelmeztetem őt, hogy ne tegyen túl sokat rám, ő pedig megígéri, hogy nem fog. Megfésüli a hajamat, majd elkéri Tristan hajhabját és hajszárítóját, hogy elkezdjen dolgozni rajta.

- Félig kész vagyunk, Louis! Öltözz át, aztán láthatod is magad. Azt hiszem, Tristannak van pár holmija, amik illenek hozzád – nyilvánvalóan büszke a munkájára rajtam. Csak reménykedem, hogy nem úgy nézek ki, mint egy bohóc. Követem őt a szekrényhez, és megpróbálok belelesni Tristan kis tükrébe, de Steph elrántja azt tőlem.

- Itt van, vedd ezt fel – mondja, majd levesz egy ujjatlan felsőt a fogasról.

- Steph, nem vehetem ezt fel! – felelem. A felsőre az an írva, hogy „I'm here to fuck shit up". És nagyon szűknek néz ki.

- Rendben... ehhez mit szólsz? – kérdezi, és kihúz egy másik ujjatlan felsőt. Ez lazább, mint az első, és „Sleeping with Sirens" van ráírva. Többször is átnézem, mire Steph felsóhajt.

- Csak próbáld fel, kérlek? – kényszeresen ugyan, de leveszem a kényelmes pizsama felsőmet, és szépen összehajtom. A szemét forgatja rám, én pedig rámosolygok, amíg felveszem az ujjatlan felsőt.

Tristan és én nem annyira különbözünk méretben, de ő magasabb, mint én. A póló nem olyan szűk, mint gondoltam, hogy lesz, de szűkebb, mint amit általában viselnék.

- Oké, most itt az ideje a nadrágnak! – mondja, majd áttúrja Tristan fiókját, és kihúz két különböző fekete skinny jeans-t.

- Ez egyszerű, ezen pedig van néhány lyuk – magyarázza, mintha nem látnám.

Az egyszerűért nyúlok. A másik a lyukakkal csak túl sok nekem, különösen, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy egy szűk pólót viselek. Bemegyek a mosdóba, és átveszem a nadrágot, amíg Steph áttúrja Tristan szekrényét cipőért. Kihúz egy pár fekete-fehér Vans-t. Be kell vallanom, nagyon jól néznek ki. Még soha nem viseltem semmi ilyesmit.

- Tetszik? – kérdezi, mire bólintok. A kezembe adja a cipőt, én pedig felveszem.

- Az a cipő a kedvencem – mondja Tristan, ahogy figyel minket.

- Oké, nem tudok tovább várni! Nézd meg magad! Dögösen nézel ki, Louis – mosolyog Steph, majd kinyitja a másik szekrényajtót.

Az egész testet mutató tükörbe nézek, és eláll a lélegzetem. Ki a fene ez? A tükörképem úgy néz ki, mint én, csak sokkal jobban. Attól féltem, Steph túlzásba esik, de nem. Kék szemeim kitűnnek a szemceruza miatt, és a púder, amit az arcomra tett, még egészségesebbé teszi azt. A hajam nagyon jól néz ki frufruval, nem olyan, mint amit vártam. Soha nem volt még így a hajam ezelőtt.

- Le vagyok nyűgözve, Steph! – mondom neki mosolyogva.

- Látod, még mindig te vagy, csak a sokkal szexibb és jól öltözöttebb formád – kuncog fel.

- Mit gondolsz? – kérdezem Tristant, ahogy lenézek magamon.

- Jól nézel ki, nagyon jól – feleli, majd Steph-hez sétál, hogy a dereka köré fonja karjait. Ő hozzáhajol, én pedig elnézek.

- Még egy dolog – mondja Steph, és az öltözködő szekrényhez megy. Kihúzza az ajakíremet, majd a kezembe adja.

- Egy kicsit ki vannak cserepesedve az ajkaid.

- Kész? – kérdezi Tristan, mire Steph-fel mindketten bólintunk. Megfogom a telefonomat, és kisétálok az ajtón.
Az út alatt hátul ülök, és az ablakon bámulok ki. Mikor megérkezünk az étteremhez, összerándulok a motorok számán odakint. Feltételeztem, valami hasonló helyre megyünk, mint a Friday's vagy az Applebee's, nem egy motoros bár és grillbe.

Mikor bemegyünk, úgy érzem, mindenki engem bámul, még ha valószínűleg nem is. Követem Tristan és Steph-et egy hátsó boxhoz.

- Niall is jön, ez oké, igaz? – kérdezi Tristan, ahogy helyet foglalunk.

- Igen, persze – mondom neki. Amíg nem Harry, nem bánom. Ezen kívül, jó lenne egy kis társaság, mert most harmadik keréknek érzem magam.

Egy nő, még több tetoválással, mint Steph-nek és Tristannak van, lép az asztalhoz, és felveszi az italrendeléseinket. Mindketten sört rendelnek. Biztosan ezért szeretnek idejönni, mert korhatár alatt ihatnak. A nő felemeli rám a szemöldökét, ahogy egy kólát rendelek, de nem akarok inni. Tanulnom kell, mikor visszaérek a szobámba. Percekkel később kihozza az italainkat, én pedig egy füttyentést hallok, ahogy egy csoport ember sétál az asztalunk felé. Felismerem Niallt és Zaynt, és ahogy közelebb érnek, Molly pink haja bejön a képbe, Harryvel utána. Visszaköpöm a kólát a poharamba. Tristan szemei kitágulnak, ahogy tekintete megállapodik Harryn, majd rám néz.

- Esküszöm, nem tudtam, hogy ő is jön, alig láttam őt egész héten... elmehetünk most, ha akarod – suttogja, Zayn pedig becsusszan mellém a boxba. Kényszerítenem kell magam, hogy ne nézzek Harry felé.

- Wow, Louis, nagyon dögösen nézel ki – mondja Zayn, mire elpirulok. Egyáltalán nem szoktam hozzá, hogy bárki is bókoljon nekem, Natalie-n kívül.

- Tényleg, wow! Még sosem láttalak így – bókol újra, én pedig halkan megköszönöm neki.

Niall, Harry és Molly az előttünk lévő boxban ülnek. Meg akarom kérni Tristant, hogy cseréljen velem helyet, így háttal lehetek Harrynek, de nem tudom rávenni magam. Csak el kell kerülnöm vele a szemkontaktust egész idő alatt. Meg tudom csinálni.

- Jól nézel ki, Louis – mondja Niall, mire rámosolygok. Nem vagyok hozzászokva ehhez a figyelemhez. Harry nem tett megjegyzést az új külsőmre, de nem is vártam tőle, csak örülök, hogy nem sérteget.

Harry és Molly pont a látókörömben ülnek, Harry egész arcát látom a Steph és Tristan válla közötti helyen át. Ha csak egyszer odanézek, nem fog fájni. Harryre pillantok, mielőtt meg tudnám magam állítani, és azonnal megbánom. Karja Molly vállán van. Miért kellett odanéznem? A belém nyilalló féltékenység, amit érzek, a büntetésem, amiért ránézek, amikor nem kellene. Természetesen valószínűleg megint kavarnak, vagy talán soha nem is hagyták abba. Emlékszem, milyen kényelmesen fogta közre Harryt a bulin, és lenyelem a feljövő epét a torkomban. Harry szabad, bármit megtehet és bárkivel lehet, akivel csak akar.

- Remekül néz ki, ugye? – kérdezi őket Steph egy mosollyal, mire mindenki bólint.

Érzem magamon Harry szemeit, de nem tudok még egyszer ránézni. Fehér pólót visel, amin keresztül, biztos vagyok benne, hogy látszódnak a tetoválásai, de nem érdekel. Nem érdekel, milyen jól néz ki, vagy milyen részegesen öltözött fel Molly. Tényleg viselhetne egy kicsivel több ruhát. Irritáló a hülye pink hajával és a részeges ruháival, és ő egy ribanc. Meg vagyok lepve a gondolataimon és haragomon felé, de igaz, nem kedvelem őt. Nem hiszem, hogy valaha is bárkit ribancnak neveztem volna, akár a fejemben is. Majdnem bűntudatot érzek, amíg meg nem szólít.

- Jól nézel ki, Louis, jobban, mint valaha – mondja, majd Harry mellkasára dől. Felveszem vele a szemkontaktust, és hamisan elmosolyodom.

- Baj, ha kortyolok egyet? – kérdezi Zayn, megfogva a poharamat. Megengedem, hogy kiigya az egészet, amit általában nem teszek, de olyan kényelmetlenül érzem magam, hogy nem tudok tisztán gondolkodni. Az italom felét megissza, mire meglököm őt.

- Bocs, bébi, rendelek neked egy másikat – mosolyogja.

Tényleg jól néz ki, és inkább tűnik modellnek, mint egy főiskolai hallgatónak. Ha nem lenne olyan sok tetoválása, valószínűleg modell lenne. Egy hang jön át a másik boxból, a szemeim rögtön megtalálják Harryt. Felborított egy sótartót, ami az asztalon állt, és most lángoló szemekkel bámul rám. El akarok nézni, de nem tudok, fogva ejtett a tekintete, ahogy Zayn felemeli a karját, és a boksz háttámláján pihenteti, közvetlenül mögöttem. Harry szemei összeszűkülnek, mire úgy döntök, hogy szórakozom egy kicsit. Kétlem, hogy Harryt érdekelni fogja, de eléggé ragaszkodott eddig ahhoz, hogy ne lógjak Zaynnel, szóval talán működni fog.