Vissza a gyökerekig

5.rész

Elég érdekes, egyben nagyon hosszú éjszakám volt. Azt hiszem, hogy ennyire nyugtalan még sosem voltam. Egyfelől azért, mert folyton Felix járt a fejemben, másfelől meg az zavart, hogy, amint behunytam a szemem, egyből az Ő szemeit láttam magam előtt. Hogy ez miért idegesített? Egyszerű... Azért, mert nem akartam, nem akartam gyengéd érzelmeket táplálni iránta, mert az befolyásolná a nyomozásomat.

Nagyon nehezen sikerült elaludnom, - csak úgy megjegyezném, hogy olyan négy óra fele - de persze, hogy azt a kevés órát sem tudtam nyugodtan pihenni, mert az álmaimban is Ő üldözött. Ráadásul reggel olyasmire ébredtem, amire eddig még sohasem. Szerintem nem kell részleteznem, mindenki magától könnyen rájöhet, ha egy icike-picikét gondolkodik. Ha eddig ködösen fogalmaztam, akkor majd most... Cöveknek éreztem magam.

Az elkövetkezendő napok elég gyorsan teltek el. Őszintén, mélyen valahol legbelül egy kis izgalomra vágytam már, valami pörgős dologra. Az, hogy elmegyek iskolába, ott szokásosan telik minden - értem ezt a drága "barátaimra" és tanáraimra, akik az utóbbi időben egyre többet dicsérnek és persze a legjobb barátom hiányára -, szeretnék már egy kis változatosságot.

Fejlemények a megfigyelésemmel kapcsolatban nem igen történtek. Azon kívül, hogy megtudtam, hogy Ryan Xavier a teljes neve és csak 23 éves. Érdekes, hogy mikre jó a facebook, nem de? Egyszerűen banális, hogy mennyi mindent megosztanak ott az emberek. A születésnapjuktól elkezdve minden félét, hogy hol jártak, kivel és mit csináltak. Bár igaz, ami igaz, hogy 23 éves létére, amikor az ember a fiatalkorát kellene élje, Ő nem csinál konkrétan semmit.

De valamilyen módon tisztelni is tudom. És nem azért, mert talán egy icike-picikét bejön nekem, nem..., egyáltalán, hanem mert 23 évesen, basszus egy üzletet vezetni nem semmi.

Bátorkodtam egy kicsit körbeszaglászni és meglátogattam a volt iskoláját. Eléggé érdekes szituáció volt. Persze első kérdésük az volt, hogy miért keresem, de azt kell, hogy mondjam, eléggé hihető sztorit találtam ki.

Azt hiszem illene bocsánatot kérnem a szüleimtől, amiért olyan dolgot találtam ki, amit nem igazán illett volna: édesanyám súlyos beteg és én egyedül kell eltartsam, mivel apám már kiskoromban elhagyott minket. Én pedig kötelességemnek éreztem, hogy megkeressem nagybátyámat és segítséget kérjek tőle. Egyből el is hitték a kis mesémet, rögtön megeredt a nyelvük.

Megtudtam, hogy nagyon rossz diák volt. Nem tanult, de nem is érdekelte. A családi háttere is eléggé kucifántos lehetett, mert egyszer sem látták a szüleit. Attól függetlenül, hogy bukásra állt szinte mindenből, olyan észjárása volt, mint senkinek az évfolyamán. A korához viszonyítva jóval érettebben és megfontoltabban cselekedett mindig és képes volt olyan beszélgetésekhez is hozzászólni, amik még a felnőttek számára is komolynak bizonyultak. Órákon mindig összeveszett a tanáraival. Nem egy mintadiák volt, az egyszer biztos.

De egy valami akkor is zavart. Annyi titokzatosság veszi körül, hogy az már már zavaró. Ez csak még jobban nőtt, amikor egy eléggé félreérthető beszélgetésnek voltam fültanúja.

Haladtam a megfigyelésben és feltűnt, hogy Ryan minden héten egyszer, ugyan abban az időben és körülmények között teljesen rosszfiús külsővel viharzik át a kávézón az irodájába, és egy kis idő után mindig más kinézetű emberek, szám szerint három, követik őt. Hadd pontosítsak egy kicsit.

Pontosan délután 5 óra körül, amikor a legkisebb a forgalom - persze bent, mert kint eléggé jó idő van és az emberek többsége nem olyan hülye, hogy bent poshadjon a jó időben-, egy teherautó áll be a a raktár elé. Nem lenne ez olyan nagy dolog, hisz egy átlag ember azt hiszi, hogy árut hoztak, de szerintem ez nem igaz. Első dolog, hogy sohasem láttam ládákat kipakolni abból az autóból, csak dobozokat. De most komolyan. Mióta szállítják a gyümölcsöket dobozokban? Olyan tárolóeszközben, ami egyáltalán nem szellőzik. Én mondom, ez gyanús.

És akkor még nem is beszéltem Ryanről. Általában, amikor bejön a kávézóba, egyszerű pólót visel, ami eléggé szabadidős hatást kelt mindenkiben. Néha látom ingben is, de nem olyan kiöltözősen, hanem látszik rajta, hogy csak úgy magára kapta. Persze a szépfiús külső nem maradhat el, a mellkasán a gombok mindig feszülnek, vagy a pólója alatt körvonalazódnak a kockák a hasán. És mint már említettem, hetente egyszer fekete bőrdzsekiben, fekete ingben, szintén fekete farmernadrágban és a legárulkodóbb, fekete lakkcipőben jelenik meg. Haját mindig hátrazselézi és pontosan beállítja. Hogy mitől olyan rosszfiús ez? Nem randizni visz el valakit, az biztos, mert olyankor az aurája nem kéne olyan folytogató legyen, vagy tévedek? Elég, ha messziről ránézek és meg tudom állapítani, hogy olyan, mintha bármelyik percben megölhetnék és az érzékei rendkívül felerősödnek.

Ezt mivel bizonyítom? Egyik nap, talán mikor másodjára láttam már ilyen baljós nézéssel, talán mondanom sem kell, hogy jó alaposan végigmértem. Mintha ezt megérezte volna és úgy fordult hirtelen felém és nézett a szemeimbe. Mintha tudta volna pontosan, hogy hova kell néznie. Annyira váratlanul ért, hogy a szívem majd kiugrott a helyéről, ahogy belenéztem fekete szemeibe. Mintha egy szűk helyre zárt volna be, annyira nyomasztó érzés kapott el. Zavaromban talán túl hirtelen sütottem le a szemeimet és vörösdtem el, amit már nem tudom, hogy látott e, mert ki a fene nézne még ezután vissza rá?

Miután bement az irodájába, rá pár percre három férfi jelent meg, szintén gengszternek öltözve. Annyi eltéréssel, hogy nekik tetoválásuk volt, ami talán a karjuktól egészen a nyakukig húzódott. Napszemüvegben. Ki az, aki zárt térben napszemüveggel járkál?

Csak még több okom van gyanakodni. Néha elgondolkozom azon, hogy miért kell minden jól kinéző fiúnak és férfinek valami rossz dologba belefolynia. Bár, mit is remélek...? Hogy egyszer majd észrevesz? Lehetetlen. 6 év van köztünk és annak az esélye, hogy akár egy percig is beszélgessünk, egyenlő a nullával.

Hát igen... Ez az én szerencsém...

Sziasztoook!😅😁

Gondoltam, hogy ezentúl minden kedden és szombaton teszek ki részeket, persze, ha közbe nem esek fejre és teszek ki gyakrabban.

A kövi részben tali, puszii💜💜