» 𝙈𝙖́𝙨𝙤𝙙𝙞𝙠 𝙧𝙚́𝙨𝙯 «

2.6K 71 8
                                    

Éjjel 2 óra magasságában lehetett, de mi még mindig lent voltunk a klubban így heten. Igen, gazdagodtunk 2 emberrel mivel valahogyan Brúnó és Laci is hozzánk csapódott. Azt sem tudtam hogy itt vannak egyáltalán, de mindegy is nem zavartak mert bírom mindkettőjüket.
Milán és Ildi voltak a sofőrök ezért ők nem ittak, mi fogyasztottunk alkoholt, de a megszokotthoz képest keveset.
Éppen nagyban beszélgetek a csajokkal, mire a csapatunk legirritálóbb tagja, becses nevén Marics Péter nekemjött mint egy buldózer és még a piámból is fröccsent ki, pedig nem volt olcsó.

-Bazdmeg Marics! - ordítottam rá, mivel a hangos zenétől még így is alig hallottuk egymást

-Hát bazdmeg te, nem tehetek róla hogy belém jöttek! - erre csak egy szemforgatással reagáltam mivel az éjjel eddigi részében a hülye poénjaival már régen lefárasztotta az agysejtjeimet.
Ezt persze észrevette, ezért "véletlen" belekönyökölt a felkaromba.
Én visszakönyököltem.
Ő megint vissza.
Így folytattuk egy darabig, míg nem a testvéremmel való flörtölés közben a Valkusz nem szól ránk:

-Chh komolyan fejezzétek már be! - nézett ránk, komolyan mint egy tanár bácsi

-Ezeknek meg mibaja? - szólt közbe a Pető fiú

-Hát...az eddig látottak alapján asszem nem bírják egymást - közölte velünk bölcs gondolatát Szpákk

Én és a Marics csak szarkasztikusan mosolyogtunk rájuk, hogy mekkora felfedezésre tettek szert.
Eltelt körülbelül negyed óra, mikor is a Marics szintén "véletlen" rámborította az egész adag piáját ami a poharában volt.
Hogy én mennyire rühellem ezt a faszit.

-Ohh, jajj, bocsika nem direkt volt esküszöm! - mondta az illető iróniával a hangjában, eljátszva az Oscar-díjas színészt hogy véletlen csinálta, de azért a mosoly ott bujkált a szája sarkában.
A kis csapatunk többi tagja csak nézte az ideges arcomat hogy mire készülök, na nekem ennyi elég is volt. Kikaptam egy random mellettem elhaladó srác kezéből a fél literes teli söröspoharat, majd a Marics fejére öntöttem az egész adagot.

-Hupszi, ne haragudj Petike esküszöm véletlen volt - mondtam szarkasztikusan, majd nekibasztam az üres poharat.
A Marics csak lefagyva állt a hirtelen sörzuhitól, de látszott az idegesség az arcán. Meg akart lökni de a zenésztársa visszafogta.

-Basszátokmeg, rosszabbak vagytok mint két óvodás komolyan! - hát igen itt álldigálunk egymás mellett, a MAR csupa sör, Én meg csupa whisky cola.
A mellettem álló srác nem bírt magával, így még egyszer enyhén meglökött a könyökével.

-De AHHJJ - csak nézett ránk a VAL egy olyan "rohadjatokmeg" nézéssel, rendezett minket mint egy apuka a két rossz gyerekét. Mi a mellettem álló fiúval csak próbáltuk visszafogni a röhögésünket a Milán ideges tekintetén, több-kevesebb sikerrel.
Körülbelül 3 óra tájékán a két srác aki nem tudja eldönteni hogy Budán vagy Pesten vannak hazamentek, így maradtunk mi öten.
Fél óra múlva már kint voltunk mi is a klub parkolójában, de édes drága testvérem és a Valkusz még beszélgettek valamit, kicsit lemaradva tőlünk. Feltűnően gyanúsan vigyorognak egymásra, ha jól hallottam telefonszámot cseréltek...hmm lesz itt még valami. Amíg ők beszélgettek, mi hárman az Ildi, a Marics meg Én lassan elindultunk a kocsik felé.

-Nah mi van kislány Johnny meg Jack van a véredben? - kérdezte röhögve a fiú hármunk közül

-Kérdezed te, aki a sörtől úgy néz ki mint egy elázott kutya - válaszoltam neki vissza

-Na ezek meg már megint kezdik KYRA BAZDMEG SIESS MÁR - nyavajgott mellettünk Ildi. Jött is a gerlepár vissza hozzánk így végre indulhattunk haza, mi lányok az én kocsimmal de Ildivel a kormány mögött, a Valmarék pedig Milán kocsijával, VAL-al a volánnál.

-Még látjuk egymást Kicsi ne aggódj - kacsintott rám a duó MAR tagja egy önelégült mosoly kíséretében

-Hát igen ettől félek! - kiabáltam neki vissza, majd beültem a sofőr mögötti ülésre.
Haza is értünk végre így hajnali háromnegyed 4 körül, ahogy betoppantunk a lakásba már vettem is le a whisky-s felsőm.
Fasza, ez a kedvencem.

-Fhuu bazdmeg - nyavajogtam hangosan, miközben idegesen vágtam bele a ruhadarabot a szennyestartóba

-Na mivan? - kérdezte tőlem Ildi, de hallatszott a hangján hogy tudja mi bajom. Vagyis inkább ki.
Csak ránéztem egy ilyen "pontosanjóltudodmibajomvan" fejjel, mire csak kuncogott egyet. - Na és miújság van Kyra? - fordult az illető felé Ildi

-Jah tényleg láttam egész jól kijöttetek az este folyamán a Milcsuval - száltam be én is a húgom cukkolásába, akiről le sem lehet vakarni a mosolyt amióta hazaértünk

-Hát...ahhj olyan aranyoooos - olvadozott Kyra, jó hogy nem folyt le a bárszékről.
Igen, mivel egyikünt sem volt fáradt ezért a konyhapultnál álltunk neki trécselni

-Aahhww olyan cukik lennétek együütt - olvadozott mostmár Ildi is

-Igeen, csak az a hülye haverja ne lenne a képben - mondtam nevetve

-Szerintem pedig kibaszottul összeilletek - mondta Ildi

-UGYEEEE?? Számból vetted ki a szót!! - társult a rossz ötletadó társaságába Kyra.
Ahogy ezt meghallottam visszaköptem az épp szürcsölgetett narancslevemet is a poharamba

-Ezt most azonnal verjétek ki a buksitokból - mondtam nyugodtan, de látszott az arcomon hogy nagyon nem támogatom az ötletet

-Pedig deee - mondta mosolyogva a testvérem. Én csak fogtam a fejem és azt tanácsoltam hogy inkább térjünk nyugovóra.
A lányok elmentek aludni, de én megfogtam a fülhallgatómat és egy doboz cigit, majd kivonultam az erkélyre.
Csak csodáltam ahogy a hűvös éjszakában száll felfelé a cigifüst. A nagy bambulásomból a fülesemben elhalkuló zene zökkentett ki, ami azt jelezte hogy értesítésem jött

@𝘮𝘳𝘪𝘤𝘤𝘩_𝘰𝘧𝘧𝘪𝘤𝘪𝘢𝘭 𝘬𝘰̈𝘷𝘦𝘵𝘯𝘪 𝘬𝘦𝘻𝘥𝘦𝘵𝘵 𝘵𝘦́𝘨𝘦𝘥

_________________________

𝐇𝐞𝐣𝐨𝐨𝐨!🤠
𝐁𝐨𝐜𝐬𝐢 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐞𝐝𝐝𝐢𝐠 𝐧𝐞𝐦 𝐯𝐨𝐥𝐭 𝐫𝐞𝐬𝐳, 𝐬𝐳𝐨𝐦𝐛𝐚𝐭 𝐞𝐣𝐣𝐞𝐥
𝐓. 𝐃𝐚𝐧𝐧𝐲, 𝐊𝐤𝐞𝐯𝐢𝐧, 𝐉𝐚𝐮𝐫𝐢, 𝐌𝐞𝐭𝐳𝐤𝐞𝐫 𝐕𝐢𝐤𝐢 𝐛𝐮𝐥𝐢𝐛𝐚 𝐯𝐨𝐥𝐭𝐚𝐦 𝐞𝐬 𝐡𝐚𝐭...𝐧𝐚𝐡 𝐧𝐞 𝐭𝐮𝐥𝐨𝐳𝐳𝐮𝐧𝐤 𝐫𝐞𝐠𝐠𝐞𝐥 𝐞𝐫𝐭𝐞𝐦 𝐡𝐚𝐳𝐚 𝐞𝐬 𝐧𝐚𝐠𝐲𝐨𝐧 𝐤𝐢 𝐯𝐨𝐥𝐭𝐚𝐦🤣
𝐍𝐚 𝐧𝐞𝐦𝐛𝐚𝐣, 𝐟𝐨𝐠𝐣𝐮𝐤 𝐫𝐚 𝐦𝐨𝐬𝐭𝐦𝐚𝐫 𝐞𝐥𝐞𝐭𝐤𝐞𝐩𝐞𝐬 𝐯𝐚𝐠𝐲𝐨𝐤 𝐬𝐳𝐨𝐯𝐚𝐥 𝐩𝐫𝐨𝐛𝐚𝐥𝐨𝐦 𝐡𝐨𝐳𝐧𝐢 𝐚 𝐫𝐞𝐬𝐳𝐞𝐤𝐞𝐭😆
𝐄𝐝𝐝𝐢𝐠 𝐤𝐢𝐧𝐞𝐤 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐭𝐞𝐭𝐬𝐳𝐢𝐤?
𝐋𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐈𝐥𝐝𝐢𝐧𝐞𝐤 𝐢𝐬 𝐦𝐞𝐠𝐭𝐞𝐭𝐬𝐳𝐢𝐤 𝐯𝐚𝐥𝐚𝐤𝐢?
𝐓𝐚𝐥𝐚𝐧 𝐍𝐢𝐧𝐚 𝐞𝐬 𝐏𝐞𝐭𝐢 𝐣𝐨𝐛𝐚 𝐥𝐞𝐬𝐳𝐧𝐞𝐤, 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐡𝐮𝐳𝐳𝐚𝐤 𝐞𝐠𝐲𝐦𝐚𝐬 𝐚𝐠𝐲𝐚𝐭 𝐭𝐨𝐯𝐚𝐛𝐛?
𝐇𝐚𝐚𝐭 𝐦𝐞𝐠𝐥𝐚𝐭𝐣𝐮𝐤, 𝐝𝐞 𝐚 𝐥𝐞𝐠𝐣𝐨𝐛𝐛 𝐛𝐚𝐫𝐚𝐭𝐚𝐢𝐤 𝐦𝐢𝐚𝐭𝐭 𝐤𝐞𝐧𝐲𝐭𝐞𝐥𝐞𝐧𝐞𝐤 𝐥𝐞𝐬𝐳𝐧𝐞𝐤 𝐞𝐥𝐯𝐢𝐬𝐞𝐥𝐧𝐢 𝐞𝐠𝐲𝐦𝐚𝐬𝐭🤓

» 𝘜𝘵𝘢́𝘭𝘰𝘮, 𝘩𝘰𝘨𝘺 𝘴𝘻𝘦𝘳𝘦𝘵𝘭𝘦𝘬  «  𝘔𝘢𝘳𝘪𝘤𝘴 𝘗𝘦𝘵𝘪 𝘧𝘧. «Donde viven las historias. Descúbrelo ahora