» 𝘜𝘵𝘢́𝘭𝘰𝘮, 𝘩𝘰𝘨𝘺 𝘴𝘻𝘦𝘳𝘦𝘵𝘭𝘦𝘬 « 𝘔𝘢𝘳𝘪𝘤𝘴 𝘗𝘦𝘵𝘪 𝘧𝘧. «

»𝙏𝙞𝙯𝙚𝙣𝙣𝙚𝙜𝙮𝙚𝙙𝙞𝙠 𝙧𝙚́𝙨𝙯 «

Hála az égnek negatív lett a húgom terhességi tesztje.
Mesélte nekem hogy majd szeretne gyereket, de MAJD, nem most.
Plusz még én sem szeretnék keresztanya lenni.
De hát igaza is van fiatal, 20 éves, élvezze az életet. Viszont Milánnal is közölni kéne valahogyan, hogy nem lesz apuka, talán akkor újra helyrerázódna kettőjük között a dolog.
Pörögtek át az agyamon a gondolatok hajnali 4 óra körül. A lányok már alszanak, én pedig a kis szokásomhoz híven kijöttem az erkélyre.
Lehet aludnom kéne, de a szervezetem már annyira hozzászokott az éjjeli életmódhoz, hogy van olyan nap amikor nem is alszom.
Ma viszont kénytelen voltam minimum egy órát aludni, mert ma újabb koncert vár rám.
Ma van július 25.-e, ezért nem máshol, mint Siófokon a Plázson.
Nekem még mindig hihetetlen hogy ott léphetek fel, szerintem ez azért elég nagy szó, méghozzá hogy Kyra is fellép ugyan ott, ugyan azon a napon.
Eszméletlen lesz, érzem.
Éjjel, vagyis inkább már reggel háromnegyed öt felé mentem lefeküdni.
A lakótársaim előbb felkeltek mint én, már fél tíz felé fent kukorékoltak, viszont én csak 11 felé kászálódtam ki a pihe-puha ágyamból.

-Szép jó reggelt Öcsisajt! - köszönt húgom a konyhapultnál támaszkodva egy kávéval

-Neked is...nana várjál mit Öcsisajtozol itt, én vagyok az idősebb! - mutogattam felé fenyegetően

-Jó na - nevetett, majd lépett ki Ildi is a fürdőszobából

-Reggelt - köszönt ő is

-Halo...van valami energiaitalunk itthon? - kutakodtam a hűtőben

-Ahamm keresd van egy pár - fordult felém Kyra - amúgy ma LET'S GO PLÁÁZS - kiabált fel hangosan

-ÚÚRISTEN EL SEM HISZEM - zsongtam be én is, hisz ez egy elég nagy mérföldkő mindkettőnknek

-Lányok, kik lesznek még mellettetek a fellépők? - kérdezte mosolyogva Ildi

-Fogalmam sincsen... - mondtam, miközben egymásra néztünk Kyrával

-Na várjatok, megnézem - kapta elő a telefonját Ildi - szóóvaaal július 25... - olvasott hangosan, miközben figyelemmel hallgattuk a testvéremmel - na várjatok kereseem...

-Jajj nemár mit tökölsz ennyit? - kérdeztem nevetve, mert már tudni akartam kikkel lépünk fel

-Jólvan már keresem - nevetett ő is - na megvan!

-Végre... - forgatta a szemét nevetve Kyra

-Szóval július 25.: Kyra, Nina és a...

-Na?! - kérdeztük türelmetlenül

-...és a Valmar duó... - fejezte be Ildi elhalkulva, mire mi csak egymásra néztünk és nyeltünk egyet

-...fasza - mutattam fel pár másodperc után a hüvelyk ujjam és eszembe jutott hogy beszélnem kéne Milóval.
Lehet ma délután átmegyek hozzájuk.
Körülbelül fél egy lehetett, mikor is elindultam a Valmaros fiúk lakásához.
A lányoknak nem szóltam hová megyek, majd elmondom ha hazaértem.
Ildi amúgy sem volt otthon, Kyra pedig a nappaliban TV-zett.
Talán fél óra múlva oda is értem, szerencsére nem laknak olyan messze, viszont mikor eljutottam odaáig hogy kopogni kéne, lefagyott a kezem a levegőben.
Valamiért izgultam kicsit.
Ahogy bekopogtam türelmetlenül vártam, mikor is egy pár perc után egy nem szívesen látott személy nyitott ajtót

-Mit keresel itt? - kérdezte flegmán

-Neked is szia Marics... - mosolyogtam rá "kedvesen" - ...szóval Milánt keresem mert öhm... - valamiért nem akartam neki részletezni, hogy ja amúgy jöttem a haverodhoz hogy megnyugodhat, hogy nem szül neki pulyát a testvérem, ezért inkább kamuztam - szóval mert hogy...vettünk a lakásba egy...új bútort és kéne egy férfi kéz segíteni összerakni, és mivel Milán elég jó haverom ezért... - nem engedte hogy befejezzem mert közbe vágott