I'll love you always and forever... (Mason Mount ff)

38.rész

-Hát sziasztok, drágáim!-üdvözölt kedvesen Mason anyukája.
-Szia Debbie!-öleltem meg.
-De szép vagy Lunám! Csak úgy ragyogsz!-jött ki a szobából Tony.
-Köszönöm...-mosolyogtam zavartan.
-Sziasztok szüleim, köszönöm kérdéseteket, jól vagyok és minden oké a csapattal meg minden egyéb hülyeség!-humorizált Mase.
-Ez nem volt vicces Mason!-hurrogta le az anyukája, mire megforgatta a szemét.
-Én is szeretlek Anyukám...-ölelte meg.
-Gyertek be! Üljetek le nyugodtan!-mosolygott Tony.
-Hozok nektek valami rágcsát! Ja apropó! Luna tessék a pizzád! Lehet kicsit kihült, de megmelegítem ha szeretnéd!-tette le elém a dobozt.
-Mi a? Hogy? Miért? Kinek?-zavarodott össze Mason.
-Tudod, kicsim... Ide rendeltem kaját, mert nem vittél el a mekibe.-kacsintottam rá.
-Jó, oké Luna, majd erről otthon beszélünk, jó?-suttogta mérgesen.
-Mason!-tette csípőre a kezét Debbie.
-Igen?-pislogott ártatlanul.
-Jól hallottam, hogy nem vitted el a barátnődet a mekibe, hogy jól lakjon? Nem ilyennek neveltünk, Mason Tony Mount!-rázta a fejét.
-Ugyan semmi baj!-legyintettem.
-Hogyne lenne baj! Arra neveltük a kis Masey-t, hogy a Nők kincsek és engedelmeskedni kell nekik!-mondta háborogva Debbie.
-Ez azért túlzás! Nem kell engem a tenyerén hordozzon, csak na... Kicsit összekaptunk de már minden a legnagyobb rendben! Ugye szivem?-kérdeztem majd egy puszit nyomtam az ajkaira.
-Igen, igen!-bólogatott.
-Na és amiért jöttünk, az ez!-mutattam nekik a kezemet amin a jeggyűrűm van.
-Nem mondoood!-könnyezett Debbie.-Istenem! Tony! Ezt is megértük! A kis Mase megházasodik!-ugrándozott sírva.
-Gratulálok nektek! Sok boldogságot!-mosolygott Tony.
-Köszönjük!-feleltük egyszerre.
-Na és? Mikor jön a kisunoka?-kérdezte Mase apukája.
-Hát még egy jó darabig nem...-húztam a számat.
-Ooohhhh... Mason iparkodj! Lehet azért nem, mert túl lassú vagy!-forgatta a szemét Debbie.
-Jesszusom anya!-kerekedett ki a szeme Masonnek.
-Öhm... Én... Öhm... Elmegyek inkább a mosdóba...-mondtam kipirulva, majd kimentem a nappaliból és megálltam a konyhapultnál és sóhajtottam egy nagyot.
-Nemár anya! Tudod jól, hogy nem szeretjük mások előtt felhozni ezt a témát!-hallottam Mason hangját a nappaliból,majd kicsörtetett hozzám.
-Édesem...-kezdte.
-Nincs semmi baj szivem!-karoltam át a nyakát.
-Biztos nem baj?-nézett boci szemekkel miközben átkarolta a derekam.
-Ne nézz így! Még a végén nem tudok ellenállni neked!-forgattam meg a szememet mosolyogva, majd megcsókoltam.
-Menjünk vissza...-mondta majd megfogta a kezemet és visszamentünk a nappaliba.
-Hát gratulálok nektek! Nagyon örülök, hogy végre összeházasodtok!-fogta meg a kezem Debbie.
-Köszönjük szépen!-öleltem meg.
-Köszönjük anya, de mi lassan megyünk... Mivel holnap indulunk Madridba.-közölte Mason.
-Persze, menjetek csak!-mondta megértően Mase anyukája.

Miután elköszöntünk anyóséktól, elindultunk haza. Ahogy beértünk a házba, a fürdő fele vettem az irányt. Persze Mason oda is jött velem. Nos lefürcsiztünk nagy nehezen, mivel Masey nem bírt magával. Jelenleg a szerelmem melettem duzzog én meg nyugod lélekkel telefonozok mellette.
-Lunaa! Ne kínozz már!-bújt a hátamhoz.
-Mason! Nem!-mondtam határozottan.
-De úgysem tudsz ellenálni nekem!-ölelte át a derekam.
-Kicsim, hagyd abba, jó? Inkább aludj egyet, mert látom fáradt vagy!-fordultam oda hozzá.
-Erre várok már reggel óta!-nézett fájdalmas arccal.
-Mase...-sóhajtottam.-Nem!!!!-emeltem meg a hangomat, majd kikeltem az ágyból és lementem a nappaliba.
-De miért nem akarod?-kérdezősködött.
-Mert most nem vagyok olyan hangulatomba.-feleltem.
-Ahj jó!-forgatta meg a szemét.
-Majd máskor!-pusziltam meg a száját.
-Szeretlek!-tűrt a fülem mögé egy tincset.
-Én is téged!-mosolyogtam.-Na de fekvés van szivem, mert mindjárt induluuuunk!

-Na akkor mindenki felkészült?-kérdeztem a tenyeremet dörzsölgetve.
-Neeem!-kiáltotta Ben.
-Remek! Akkor kezdjük egy alapos bemelegítéssel!-tapsoltam.-Nagyon jó Ruben forogjon az a nyak!
-Azta de kurva meleg van!-kurjantotta Jorgi.
-Én tudom miért van meleg!-röhögte Mason.
-Kevesebb duma,több mozgás,Mount!-szúrtam le a vőlegényem.
-Jól van Lunítá! Szekálj csak!-kacsintott Mason.
-Megfogok dögleni!-sóhajtozta Kai.
-Elég legyen! Nem csodálom,hogy mindenki le van sérülve!-kiáltottam el magam.

Edzés után eléggé letört volt a hangulat, mert jól leszidtam a fiúkat.
-Nem is tudtam, hogy neked ilyen oldalad is van szerelmem...-karolta át a vállam Mason.
-Komolyan kell venni, Mason! Azért vagyok szigorú, mert nem akarom senkinek se,hogy egy sérülés miatt törjön össze az álma!-tártam szét a karomat.
-Értem szerelmem -puszilta meg a fejemet.

SZIASZTOK! Sajnáloom, hogy nem volt rész, de semmi kedvem, időm és ötletem nem volt a sztorihoz! De remélem most megelégszetek ennyivel! Arra gondoltam, hogy csinálnék egy storyt Jude Bellinghamről is, ha gondoljátok majd olvassátok el! Addig is szép estét/napot nektek! 🥰❤️ U.i. Sajnos Anglia kiesett a VB-ről amit nagyon sajnálok hiszen nagyon keményen játszodtak a fiúk, megérdemelték volna a tovább jutást! 😔