Február 28. (szombat)
Nem én vagyok a megtestesült bulizás, bulis élet személyesen, de azért voltam már jópár bulin, köztük például felejtős-bulin, legjobb barátnős-bulin, vagy mint ma, szülinapi bulin, szóval gondolhatnám, hogy ezek nem olyan idegen dolgok, de őszintén, azért értek ma meglepetések.
Persze ez nem jelenti azt, hogy nem éreztem jól magam.
De kezdjük is az elejéről.
- Hugi, kábé minden fontosabb alkalommal én választom ki a szetted, és mindig rohadt jól nézel ki, meg a fél világ megdicsér, nem érdemeltem még ki a bizalmadat? - kérdezte Napsugár a szekrényem előtt jókedvűen, mire tanácstalanul nézegetni kezdtem a kezében tartott ruhámat.
- Jó, jó, de ez nem túl... - kerestem a szavakat - Mármint, ebbe mondjuk színházba szívesen elmegyek, vagy valami ilyesmi, de nem bulizni. Csini, de... érted.
- Szóval jókislányos - értemezte Napsugár, mire bizonytalanul bólintottam, hogy igen, ezt akartam mondani - Szerintem is, de azt hittem, hogy te jókislány vagy - vigyorgott.
- Oké, igen, de...
- De imádom a palidat, végre választhatok valami dögösebbet, anélkül, hogy kiborulnál, hogy túl kirívó, add át, hogy jó hatással van rád - fordult Sugár a szekrényem felé bepörögve, mire felnevettem.
- Azért nem akarok túl dekoratív se lenni... - próbálkoztam.
- Tudooom.
- Akkor miért van nálad az a full kivágott... - nézegettem azt a fekete, dekoltázsos, hátul is kivágott, szűk felsőt, ami nála volt.
- Ja, ezt magamnak - tette félre derűsen.
- Hé! - nevettem fel hitetlenül.
- Csak szólok, hogy ez az én ruhám, csak lenyúltad - emlékeztetett.
- Oké, igaz - láttam be, majd belegondoltam - Mikor is?
- Mittudomén, két éve - tippelte be.
- Tuti nem, két éve azt is háromszor átgondoltam, hogy a vállam kinnt legyen-e szilveszterkor.
- Akkor nem tudom - vont vállat - Amúgy meg tök mindegy. Egyébként amikor nem rendes ruhában lesztek, melyik fürdőruhád lesz rajtad?
- Szerintem a zöld. A fehér is tetszik, de a zöldhöz van most kedvem.
Végül Napsugárral kiválasztottuk közösen a ruhámat, egy csini, fehér egyberuhát szűkített derékrésszel, szép eséssel, aminek a létezéséről teljesen megfeledkeztem, de nagyon tetszett magamon, úgyhogy Sugár utána befonta a hajam (általában magamnak szoktam, de most megkértem őt, a mesteremet :D) parkettában kettőbe, feldobtam egy kis vízálló sminket, satöbbi, szóval szépen elkészültem, majd kimentem a kapuba, ami elé épp akkor állt be a barátom a kocsijával.
- Sasa még jön, ne terpeszkedj nagyon - szólt Ricsi a húgára, ahogy ők ketten beültek hátra, én pedig nevetve Casso mellé az anyósülésre.
- Sacit szeretem, neki szorítok helyet, nyugi - mondta Lotti, majd vigyorogva beült Ricsi mellé középre, és inkább a bátyja ölébe rakta a lábait, helyet hagyva Sacinak.
Ez persze Ricsinek nem nagyon jött be, szóval elharcoltak egy darabig ott hátul. :)
Cassoval hátranézve elszórakoztunk rajtunk egy darabig, aztán nevetve rájuk hagytuk, Casso meg, mivel most úgy se ránk figyeltek, végigpillantott rajtam és kicsit megigazította a ruhám pántját.
- Nem, amúgy nem volt vele baj, csak késztetést éreztem, hogy két milliméterrel odébb húzzam - vallotta be jókedvűen.
- Nyugodtan - néztem rá nevetve.
Casso mosolyogva megpuszilta a halántékomat, részben bepótolt üdvözlésképpen is, majd ahogy elhajolt volna, egy halvány mosollyal az arcán a fülemhez hajolt.
- Már megint gyönyörű vagy.
Akaratlanul elvigyorodtam.
- Vagy még mindig, döntsd el, melyik jön be - gondolta át, majd mosolyogva összenéztünk egy pillanatra, ő pedig hátrafordult a tesóihoz, hogy élnek-e még.
- Állj már leee - visította el magát Lotti nevetve a bátyja keze után kapva, aki lelopta a húga lábáról az egyik cipőjét és ki készülte dobni a kocsiból.
- Ró? - nézett össze Ricsi Cassoval, most, hogy már ő is beszállt a buliba, és átpasszolta neki a cipőt.
- Ne már! - hajolt előre Lotti nevetve, hogy visszavegye tőle.
Szegény Lotti elküzdött egy darabig a bátyjaival. :)
- Nyugodj már meg, ott lesz a Lesnyák - vigyorgott rá Ricsi szórakozottan, amikor már mindenki a helyén ült és elindultunk, Lotti pedig tüntetőleg a lehető legmesszebb foglalt helyet Ricsitől.
Casso erre felröhögött, a visszapillantó tükrében összenézve az ikrével, én pedig magam elé mosolyogva megforgattam a szemem és nekidöntöttem a fejem az ablaknak.
- Hagyjál már - nevette el magát Lotti.
- Rolival fogadtunk, hogy mikor szed fel amúgy.
- Nem szed fel, hagyjatok békén.
- Crusholjaaa - hajolt előre hozzánk Ricsi, a tesójára vigyorogva, mire nevetve ránéztem.
- Nem crusholom! - vágta rá Lotti, mire Casso és Ricsi összenéztek, és szórakozottan egyből megállapították egymásnak, hogy "dehogynem". :) - Ezt hallottam!
- Ne fenyegess - mondta Casso szórakozottan.
Oké, titokban én is shippelem Kolost Lottival. :) De ez titok.
Nemsokára befordultunk a Petőfi utcába, hogy felvegyük Sacit is kocsival.
- Sziasztok - köszönt nekünk Saci mosolyogva, majd átmászott Lottin, és lehuppant a középső ülésre Ricsi mellé - Szió - mosolygott rá.
- Cső - köszönt vissza neki Ricsi mosolyogva megpöckölve a barátnője orra hegyét, majd egy gyors csókot nyomott a szájára, mire ösztönösen elkaptam a tekintetem róluk, és csak akkor vettem észre, hogy vigyorgok, amikor Cassora pillantottam.
Imádom őket. <3
Két legjobb barátnő összejött egy ikerpár egy-egy, fejenként főnyeremény tagjával, azért ki van ez találva. :)
- Egyébként volt már duplaranditok? - érdeklődött Lotti kíváncsian, akinek valószínűleg ugyanez volt a fejében.
- Így kimondva nem hinném - vont vállat Casso.
- Legyeeen - csillant fel Saci szeme.
- Szerintem is - értettem egyet belelkesülve.
- Kösz, Hugi - biccentett Casso szórakozottan.
- Ők legjobb barátnők, ti meg ikrek vagytok, egy-egy romcsi kapcsolatban, nem is értem, hogy nem csináltatok még duplarandit - húzta fel Lotti a lábait maga elé.
- Csak szólok, Hugi, ha koszos lesz az ülés hátul, véged - közölte neki Casso, megszakítva a témát, ahogy kiszúrta a fent említett mozdulatsort, mire én is automatikusan levettem a lábam - Rakd vissza, neked maradhat - nézett rám Casso derűsen.
Ezt Lotti kikérte magának. :)
- Oké, szóval duplarandi, Sasa meg Leni kitalálnak valamit, Ró és én meg megyünk utánuk, kábé valami ilyen, nem? - próbálta Ricsi közben megfejteni, hát, közepes lelkesedéssel.
- És ebben hol a probléma? - vigyorogtam.
Mindenesetre erre a duplarandi témára még visszatérünk. :)
Amikor megérkeztünk, kicsit korábban, mint amikorra a többieket hívtuk, Casso leparkolt Csengéék háza (vagy inkább birodalma) előtt, majd kiszálltunk.
- Az fix, hogy soha nem gondoltam volna, hogy valaha átjövök ehhez a csajhoz - közölte Lotti, amikor odamentünk a kapuhoz, majd végignézett a házon - Hányan laknak itt, ketten? - furcsállta, ahogy a nagy, modern házat nézte az óriási kerttel, medencével...
- Igen - válaszoltam, elnevetve magam azon, hogy nekem is pont ugyanez szaladt át a fejemen, amikor először voltam itt - Plusz a házibulik fele, amin Csenge is ott van, azt itt tartják.
- A másik felét meg nálunk - gondolt bele Lotti.
- Valahogy úgy - bólintottam nevetve.
És még csak ekkor mentünk be a kapun. :)
****************************************
Holnap hozom a folytatást. ❤️

YOU ARE READING
Egy pillanat, és élni kezdünk... | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..." 4. évad
Teen FictionSokszor azt hisszük, hogy akkor veszi az életünk a legnagyobb fordulatot, amikor elkezdődik egy korszak, de a legnagyobb változás talán mégis az, amikor véget ér egy, átsodorva minket teljesen ismeretlen vizekre. Utolsó év, utolsó közös emlékek - al...