*Ryujin szemszöge*
-Nem értem mit látsz benne baszki! Ordítottam rá pedig legbelül tudom nem kellett volna mert ártatlan...
-Hát képzeld el sok mindent! Vágta a fejemhez.
Nem akartam már veszekedni vele, vagy olyat mondani ami jobban bánt majd engem mint őt csak néztem magam elé komoran mégis a tekintetében azt láttam, hogy megbánta az egészet....
-N-nem, jól van ez így nincsen baj.. Értelek
majd felálltam és elindultam a szobába.
Már majdnem felértem a lépcsőn mikor éreztem valaki megfordít és megölel.
-Sajnálom Ryuu!
Nem szóltam, csak átöleltem annyira védtelen és én annyira szeretem....
Éppenhogy 12-t ütött az óra annyit hallottam csak:
-Sziaa szeretlek Ryuu majd jövök.
S kisétált az ajtón, nem mintha zavarna vagy bármi, de nagyon is féltem őt, sőt szeretem pedig nem kellene, hogy miért? Mert elvileg lakótársak vagyunk és legeslegjobb barátok. Nem pedig szerelmesek. Annyiszor képzeltem már el, láttam magam előtt a jövőm mégis azt érzem, nem én vagyok neki az aki szerethető...
*Lisa szemszöge*
Ma van egy kis szabadnapom így elmentem a helyi kávézóba majd később a parkba. Tudom tudom monoton és úgyse történik semmi de valójában akkor is mehetek ha nem vele akarok lenni.
Ahogy beléptem játszadozó gyerekeket láttam mindenhol, szerelmeseket akik szeretnének a szabadba lenni... Öreg embereket akik egyedül vannak és fáj nekik a magány. S vagyok én aki vár egy lányt akiről még semmit se tud...
Leültem egy padra lehajtottam a fejem és gondolkoztam mindenen. Magamon, és az életen.
Halk léptekre lettem figyelmes de nem vetettem rájuk nagy figyelmet majd egyszer csak elhallgatott.
Felnéztem és szembe találtam magam a lánnyal akiért annyira oda vagyok....
*Jennie szemszöge*
Nayeon mellet felébredni olyan jó érzéssel töltött el, hogy arra nincsenek szavak szomorú voltam mikor kijelentette, hogy mennie kell és sajnálja de az estét jól érezte velem.
Olyan üres volt nélküle az ágy.
ÚRISTEN BASZKI JENNIE, HOGY GONDOLHATSZ ILYET EGY NAP,
EGY ESTE UTÁN....
*Lisa szemszöge*
-s-szia... köszönt aranyosan még mindig imádom.
-szia álltam fel hozzá.
-Nem nagyon volt időnk sőt szerencsénk se megismerni egymást, úgyhogy...
-Ja igen persze voltak alkalmak csak sajnos megzavarták.. vakartam a tarkóm idegesen.
-Egyébként Yeji vagyok. Nyújtott felém kezet
-Lisa. Kézfogását fogadva közelebb rántottam magamhoz, és mélyen a szemébe néztem.
-ha tudnád mennyit vártam erre. Kínozva őt hátrébb léptem és rá mosolyogtam.
-te szemét! Gyengéden mosolyogva megcsapta a vállam, finom kuncogást váltva ki belőlem.
Úristen miket hordok én össze...
CZYTASZ
A titokzatos katona /Jenlisa ff./ BEFEJEZETT
PrzygodoweA nevem Lalisa Manoban, mivel Thai származású vagyok ezért be kellett állnom katonának. Sok embert mentek vagy megyek háborúba is ha kell, de a legutóbbi mentés valami más volt... Ezt elfogom titkolni tőle.. De még tőlem is. A nevem Kim Jennie, egy...
