˗ˏˋ P A I G E 'ˎ˗
Amikor Jordan bevezetett a helyiségbe, azonnal felismertem, hogy ez nagy valószínűséggel Travis szobája lehet.
Árulkodó jelnek vehettem azt, hogy ez volt a legnagyobb és a legrendezettebb a többi közül, nem megemlítve, hogy egy külön fürdővel is rendelkezett. A falakat hamvasszürke festék borította, a plafon pedig fehér színben pompázott, igényes kristály csillárral a közepén. Egy elefántcsont fehér beépített szekrény foglalta a franciaággyal szemben lévő helyet és maga az ágy is akkorának tűnt, mint az én gardróbom otthon.
Talán jobban megnézve, egyáltalán nem is volt letisztult, mint az én szobám. Látszódott rajta a fiús beütés, hogy egy kosárlabda csapatkapitány lakja, utalva a rengeteg poszterre, amikről LeBron James nézett vissza rám, vagy a nagy számmal rendelkező fényes trófeákról és érmekről, amiket bizonyára nagybecsben tartott a fiú.
Mindenestre, amíg én bambán pislogtam körbe a helyiségben, Jordan egy pillanatra sem mélázott el a berendezés kapcsán. Csak sejthettem, hogy azért, mert ő nem először járt már itt.
A szemben lévő falnál egy erkélyszerűség volt látható, ahol az üveg egészen faltól-falig ért, megcsillogtatva az éjszakai holdfényt és a szomszédság nyugodt környezetét, ami a hatalmas bulizás ellenére is mély álomban szendergett.
Az üveg mellett egy emberekből álló félkör terpeszkedett.
Barátnőmmel az oldalamon közelebb baktattunk a körhöz, majd némán tűrtem ahogyan lenyomott engem egy srác mellé, aki aligha tűnt tisztának, utalva a vörös szemeire, és arra ahogyan nézett rám.
Travis is a körben foglalt helyet és már amennyire érezhető volt a közte és Jordan közötti feszültség, annyira éreztem én is, hogy kihat a hangulatomra. Rajtunk kívül még két lány üldögélt a körben felhúzott lábakkal, az egyik nem más volt, mint Lola és azt hiszem, ha jól emlékszem, Tarah volt a másik lány neve.
Lola káprázatos mosollyal ajándékozott meg minket, amit mi egyidejűleg viszonoztunk neki. Hogy őszinte legyek sokkal nyugodtabb voltam így, hogy a barátnőim velem voltak.
Jordan hirtelen előredőlt, megfogta a kör közepére kitett sörösüveget, majd nemes egyszerűséggel a fogai közé vette és leharapta róla a fémkupakot. Ajkai közé véve az üveg végét meghúzta az alkoholtartalmú italt, majd diadalittas mosollyal nézett ránk, amikor végzett. Fél szemmel Travisre sandítottam és megmernék esküdni, hogy dobogó szívecskéket láttam a szeme helyén.
Jordan visszatette az - immáron - üres üveget, majd az oldalára fektette. Gondolom, azzal szándékozott majd pörgetni.
Kissé feszengtem a kialakított körben, ugyanis nagyon nem éreztem ide illőnek magamat. A gyomrom azonnal összezsugorodott, a torkomban hatalmas gombóc nőtt és a körmeim szinte sikítoztak azért, hogy rágjam le őket. Lola magabiztosan festett, ami nagy valószínűséggel Travis jelenléte hívott elő belőle. Habár már szakítottak, a lány tisztában volt azzal, hogy még mindig hatással van a fiúra, ami ugyan téves, hiszen immáron Jordannek volt hatalma Travis felett. De persze ez egy pecsételt titoknak számított.
- Elhoztam Paige-et is, remélem nem gáz - vont vállat Jordan, felverve engem gondolataimból. Mindkét fiú szélesen elmosolyodott.
- Ha többen vagyunk, az csak jobb - felelte Travis, majd vágyakozón pillantott a barátnőmre, aki láthatóan merev álarca ellenére is képes volt elpirulni a fiú megjegyzésein és jelenlétén.
- Kiket várunk még? - néztem fel érdeklődően. Kérdésemmel egyidőben az ajtó kinyílt és két srác lépett be rajta. Mindenki egy emberként kapta oda a fejét, Lola arcán pedig mosoly helyett inkább egy hatalmas vigyor terült el.
YOU ARE READING
A Nemleges Válasz | ✓
Teen FictionA Rollins Rogers Gimnázium elit iskola révén sosem számított felettébb normálisnak köszönhetően a diákok között lévő hierarchiának, melynek legmagasabb pontján a Lola Sullivan-féle lányok kaptak helyet, és mellettük persze az olyanok is, mint Paige...