Párhuzamok

4. rész

A nyári szünet pillanatok alatt eltelt mindenki számára, és szeptemberben a Roxfort Expresszen, valamint a peronon gyűltek össze a diákok.
Fannyt most nem kísérte ki a King's Crossra az egész White család, Chloé a Weasleyék gondjaira bízta legidősebb gyermekét.
Fanny eléggé kilógott a sorból barna hajú és szeplős arctól mentes gyerekként, ám Mrs Weasleyt nem kellett félteni attól, hogy elfelejti, kit is kísér még az öt gyermeke mellett. Már csak azért sem, mert a Weasley ikreket nehezen tudta fegyelemre bírni, és elkélt neki a segítség. Na nem mintha szegény Fannyra annyira hallgattak volna, viszont az állandó egyet nem értésük miatt bőszen vitatkoztak egymással, így nem kellett attól félni, hogy a fiúk elkószálnak valamerre.
-...és akkor nagyot néz majd az a horgas orrú!-fejezték be az ötletelést egy Piton felé irányuló csínyjükről.
-Ugye egy percre sem fordult meg a fejetekben, hogy ezt komolyan megcsináljátok?-nézett rájuk felvont szemöldökkel Fanny.
-Nem csak, hogy megfordult...-kezdte Fred a választ.
-...már gyökeret is vert!-fejezte be George.
A lány megrázta a fejét.
-Nem fog menni.
-Kételkedsz, kicsi Fanny?-kérdezte vigyorogva Fred, és a szája már a füléig ért, amikor látta, hogy Fannyt még mindig idegesíti ez a becenév.
-Maradjunk annyiban-választolt, amikor elhessegette a késztetést, hogy a fiú lábára taposson-, hogy a tervetek több sebből vérzik.
-Hitetlen-rázta meg a fejét Fred.
-Mindjárt elsírom magam-kontrázott George.
-Felőlem akár a földön fekve is fetrenghettek, akkor sem fogom helyeselni a terveteket-vonta meg a vállát a lány.
-Hamarosan a vágányhoz érünk, gyerekek!-szólt mindannyiukhoz Molly Weasley. -Ne feledjétek, óvatosan, nehogy a muglik észrevegyenek titeket? Fanny drágám, te következel-mosolygott a lányra, miután Percy, Fred és George mugli szemmel nézve eltűntek a falban.
Fanny bólintott, és már indult is volna, ha nem szólítja meg őket - pontosabban Mrs Weasleyt - valaki. Egy kócos fekete hajú, vékony, zöld szemű, szemüveges fiú volt az illető, és Fannynak olyan érzése volt, nem idegen számára, de nem jutott eszébe, hol láthatta már. Amíg ezen gondolkozott, Mrs Weasley kedvesen elmagyarázta a leendő elsősnek, hogy mennyire egyszerű a vágányon való áthaladás.
-Fanny mindjárt meg is mutatja.
-Nem lesz nehéz-mosolygott Fanny a fiúra, és megtolta a kocsiját.
Futott pár lépést, és már ott is volt a túloldalon.
-Szia, Fanny!-hallatszott egy lelkes üdvözlés, amit egy fojtó ölelés követett Katie Bell részéről.
-Szia, Katie!-köszönt nevetve, viszonozva az ölelést.
-Végre itt vagy. Azt hittük lekésed az indulást.
-A Weasleykkel jöttem, ha ez elég magyarázat.
-Elég. Most viszont siess, Angelináékkal nagyon jó helyet találtunk!
-Már ők is itt vannak?-kérdezte Fanny, miközben sietve és a többieket kerülgetve tolta a kocsiját a vonat felé, igyekezve lépést tartani barátnőjével.
-Igen.
-Mi volt az a nagy tömeg Lee körül?-érdeklődött tovább, amikor már üdvözölte Angelinát és Aliciát is, és a fülkébe pakolták be a holmijait.
-Valami pókot kapott-borzongott meg az utóbbi. -Tarantulát vagy madárpókot.
-Egy szóval undorító kis rémséget-értett egyet Katie.
Fanny elfintorodott.
-Aha, csodás... Csak ne kelljen látnom, hozzáérnem és egy légtérben lennem vele...
-Lee-vel?-kérdezte komolyságot tettetve Angelina, és mindenkiből kitört a nevetés.
-Fanny drágám!-hallatszott be Mrs Weasley hangja.
-Egy pillanat és jövök-nézett a lányokra Fanny, majd könnyű léptekkel kisietett a fülkéből, leszállt a vonatról és Mrs Weasleyhez lépett.
Meg sem lepte, hogy az a jelenet fogadja, ahogy az ikrek Percy prefektus mivoltát cikizik. Miután Fred és George kisebb szívrohamot okoztak Mrs Weasleynek, hogy a roxfortos vécédeszka lesz Ginny ajándéka tőlük, valamint kiderült, hogy a fiú, aki velük jött át, maga Harry Potter, az asszonyság útjukra bocsátotta a gyerekeket.
-Figyelj oda rájuk helyettem is-kérte Mrs Weasley félig tréfálkozva, félig komolyan, miközben csontot ropogtató ölelésben részesítette a lányt. -Főleg Ronra. Bár remélem, lesznek más barátai is...
-Ott leszek neki-biztosította az asszonyt Fanny. -És ne aggódjon, ne féltse őt emiatt, Mrs Weasley. Biztos vagyok benne, hogy sok új barátja lesz.
A nő bólintott.
-Legyen így. Vigyázz magadra te is, Fanny drágám. És írj anyukádnak minél előbb, hogy megnyugodjon, épségben odaértél!
-Rendben, vigyázok és írok majd-ígérte Fanny.
Mrs Weasley így már megnyugodva engedte el a lányt.