A Nemleges Válasz | ✓

Huszonötödik

˗ˏˋ K A N E 'ˎ˗

- Akkor sem kapnátok sütit, ha fizetnétek is érte - kezdte Lola, amikor Travisszel az oldalamon a standjukhoz fáradtunk. Lenéztem és a különbözőféle ínycsiklandozó süteményekről az jutott eszembe, hogy ezt mind Paige csinálta. Elhúztam a számat, de Travis az asztalra dobott egy bankjegyet, majd elvett egy muffint Jordan elől. A lány Lola mellett ült egy széken és próbált feltűnésmentesen a fiúra nézni anélkül, hogy a barátnője szagot fogjon. Külsősként eléggé vicces volt nézni, hogy próbálják letagadni a közöttük dúló szenvedélyt, főleg, hogy csak a bálon tervezték felfedni a titkot, miszerint együtt vannak.

-Mhhm. Adjátok át Paige-nek, hogy egy igazi konyhatündér - hümmögte Travis, miközben beleharapott és lenyalta az ujjáról a krémet. Ez a fazon tudja, hogy kell játszani. - De nem csak emiatt jöttük a konkurenciához - kezdte miután lenyelte. - Ma este csapok egy kurva nagy bulit, ami a kampányom része. Hű házigazda révén pedig személyesen meghívlak titeket, illetve a szurkolókat is.

Ja, igen. Míg mások kézzel-lábban harcolnak a szavazatokért, Travis szinte egész héten meg sem mozdította a kisujját. Zsebrevágott kezekkel figyelte, ahogyan a többiek megőrülnek a zsongásban, de csak is azért, mert neki már meg volt a terve csütörtök estére. Egy újabb diákházas buli. Ez lesz a party-játékok estéje, ahol szinte az egész ház minden négyzetcentiméterén jászani fognak különbözőféle mocskos játékokat. És Travis tudta, hogy ezzel kaszálni fog, sőt jobban, mint itt bárki, aki indult a versenyen.

Látva Lola összeszűkülő szemét, elvigyorodtam.

- Aha - mondta és ujjaival az asztalon kopogott. - Csak azért megyünk el, hogy végignézzük, ahogyan veszíteni fogsz, Travis.

- Majd meglátjuk, Lola - kacsintott rá és egy mély pillantást áldozva a másik lánynak, átkarolt engem és elindultunk a parkoló irányába. A félig megevett sütit folytatta tovább. - Most el kell kezdenünk a készülődést. Látni akarom, hogy az a ribi mennyire ki fog akadni, amikor meglátja az év legjobb házibuliját.

- És ezt, hogyan tervezed kivitelezni? - kérdeztem, amikor a Raptoromhoz értünk, ugyanis ma én leszek a fuvar az előkészületek alatt. - Lehet, hogy a nagyágyúk rád fognak szavazni, de mi van a többivel?

- Mindenki kapott egy személyes meghívót - vigyorogta, amikor beült mellém. - Most pedig irány shoppingolni.

A bevásárlóközpont alig öt pernyire volt, és amikor már javában benne voltunk a vásárlásban, szórakozottan figyeltem Travist egy hosszú listával a kezében, akárcsak egy gondterhelt háziasszonyt. Tagadni akartam, de az jutott az eszembe erről az egészről, amikor a lány elrángatott engem a méteráruba, ami sokkal jobb volt, mint bármelyik kalandom. Ez az emlék olyan volt, mint egy fonál, ami körbefonta az egész elmémet. De ahogyan halványulni kezdett, a gondolataimnak már nem volt mibe kapaszkodniuk.

Travis egy újabb üveg alkoholt helyezett el bevásárlókocsiban, én pedig összerezzentem és ezzel visszacsöppentem a valóságba. Felvont szemöldökkel meredt rám.

- Nagyon látszik rajtad, hogy több ágyat törtél eddig össze, mint szívet - jegyezte meg, én pedig felmutattam a középső ujjamat. - Most komolyan. Úgy nézel ki, mint egy szerelmes kiscsaj.

Mert úgy is érzem magam - akartam mondani, de inkább kussban maradtam.

- Ne aggódj - paskolta meg a vállamat. - Elintéztem, hogy ma este ne egy hordó sör alján találd meg a boldogságot. Írtam Paige-nek, hogy jöjjön el.

- Miért is tettél velem ilyesmit?

Vállat vont.

- Mert így talán kaphatsz egy új esélyt, hogy beszélhess vele - ment el mellettem, én pedig megfordítva a piáktól nehéz kocsit, követni kezdtem.