Novus casus

◾▪Második Rész▪◾

◾▪ Novus Casus ▪◾

    A következő reggel Adél az elsők között ment le reggelizni. Már fel volt öltözve, míg az ott lévők még melegítőben. Mikor végzett reggelijével, már csak kávéját iszogatta és telefonját nyomkodta. Arra lett figyelmes, hogy köré ültek többen is. Mindössze pár pillanattal később nézett fel.  ültek mellé. Szalai Ádám, Nagy Ádám, Kleinheisler László, Sigér Dávid, Dzsudzsák Balázs, Böde Dániel és Szoboszlai Dominik. Fel sem nézett a telefonjából miközben a fiúk neki kezdtek a reggelijüknek. Mind szólaltak volna meg, de..

-Ha éppen bemutatkozni óhajtotok, felesleges. -Írt sebesen tovább a telefonján.-Mindenki nevét tudom.-Emelte fel bögréjét és kávéjába ivott. 

-És te? Neked mi a teljes neved?-Kérdezte mosolyogva Nagyi.

-Adélnak neveztek, elég az.-Nézett fel és letette a telefonját. Mindössze pár perc telt el addig míg megcsörrent a telefonja. Egyből füléhez tartotta. -Hallgatlak.-Szólt bele miközben fel állt. A legtöbb fiú már csak beszélgetett így ők is felálltak. -Miért érdekellek téged?-Folytatta ugyan úgy angolul a beszélgetését kifelé menet a pályára.-Vagyis titeket.-Szólt bele gúnyosan.-Ti okoztátok én csak befejeztem, mert kicseszett makacs vagyok! Ennyi! Vége! Charlotte, pedig veletek együtt rohadjon meg!-Azzal letette és rálépett a műfüves pályára.

    Mire a pálya szélén lévő padra helyezte a fiúkról szóló papírokat és telefonját, a fiúk már edző ruhájukban álltak és melegítettek. Adél a haját copfba fogta és egy cipzáros pulóvert vett fel. Mire a pálya szélére állt a fiúk mind rá néztek. Kíváncsiak voltak az edzésre, gyenge edzésre számítottak.

-Nyolc kör bemelegítés, egy utolsó pedig teljes erőből ide vissza. Mehet!-A fiúk döbbent tekintetből felkelve egyből elindultak.-FUTÁS VAN, NEM KOCOGÁS!-Kiabálta miközben a pályán belül kezdte fel építeni a koordinációs létrákat.-SZOBOSZLAI! SIGÉR! LEGYEN MÉG EGY KÖR, ENNYI ENERGIÁVAL!-Terítette ki a létrákat.A két labdás zsákot két stáb tag oda hozta neki, Rossi kérésére.

    Adél egy pillanatban lentebb hajolt és a nyújtott lábain húzta meg csizmája fűzőit egy fájdalmas grimasszal párosítva. Nem sokkal később a fiúk futottak oda hozzá nem kicsit lihegve. A kora tavaszi idő ellenére jó idő volt, így a fiúk szinte mind ledobták a melegítő pulóverüket. A lány elmagyarázta a feladatokat, aminek a fiúk egyből neki láttak. Két órás koordinációs edzés után a fiúk hullafáradtan mentek az ebédlőbe, hatalmas megpakolt tányérokkal ültek le. 

-E Ez, nem gyenge edzés volt..-Nyögte ki nagy nehezen Böde.

-Az biztos..-Dőlt hátra a székén Dominik a lányra pillantva. 

    Ebédük után mind szobájukba mentek. Miután rendbe szedték magukat és Lang illetve Szalai Ádám szobájában gyűltek össze.

-Mi lenne ha átmennénk hozzá?-Vetette fel az ötletét Kleini. Mindenki ránézett egyből. Végül mind belementek. 

-Ki kopog?-Kérdezte Böde a lány ajtója előtt állva. 

-Dominik, te vagy a legfiatalabb.-Lökte őt előre mindenki.

    A fiú rossz álló tekintettel nézett hátra majd kopogtatott. Pár pillanat múlva pedig az ajtó kinyílt. A lány már nem edző ruhájában volt, egyszerű fekete leggingse mellé egy nagyobb póló társult illetve lapos talpú térd csizmája. Haja továbbra is copfban volt és érdeklődve nézett a  fiúkra.

-Ha Rossit keresitek...-Kezdett bele kilépve.-..elment. Holnap délután érkezik.-Magyarázta.

-Hozzád jöttünk.-Szólalt meg végül Dominik. Adél szemöldökei pedig magasra emelkedtek.

-Ennyire unatkoztok?-Tette fel a kérdését.-Gyertek.-Forgatta meg a szemeit. Két kanapéra mind levetették magukat, Adél pedig a fotelébe ült. 

-Mit szólnátok egy kérdezz felekhez?-Kérdezte hirtelen Botka. Mindenki belement elég gyorsan.

-Aki nem akar válaszolni az pedig vetkőzik. Ki kezd?-Nézett körbe Szalai.

-Adél, hány éves vagy?-Kezdte Dzsudzsák.

-Erre szerintem a többi lány vérig sértődne, én viszont letojom. Idén leszek húsz.-Vont vállat a fiúk döbbenetére. 

    Két órával később egyik fiún sem volt már póló, sem pedig óra. Adél megszabadult mind a hat fülbevalójától. Botka és Szalai viszont valahonnan italokat szereztek, viszont nem gyümölcs leveket. Az összes fiú ivott és úgy folytatták a játékot.

-Adél..-Kezdett bele ismét az egyik fiú, pontosabban Dominik.-Miért van rajtad csizma?-Kérdezte az ártatlan kérdést.

    A lány viszont nem szólalt meg. Pólója alá nyúlva áthúzta a fejét. A fiúk végig nézték a műveletet. Tíz perccel később elindultak ki a fiúk. Adél pólóját felvéve kezdte visszavenni fülbevalóit is. Mikor megfordult egy fiút még a szobájában.

-Te?-Kérdezte az óráját vevő fiútól.

-Várom a választ.-Lépett közelebb.

-Az se rád, se másra nem tartozik, Szoboszlai.-Alig százhatvan centijével fel kellett néznie a fiúra.

-És ugyan miért?-Lépett még egy lépést.

-Csak azért, mert!-Azzal szinte kilökte a fiút és ágyára vetette magát. Nem kevés fájdalom árán, de levette a csizmáját majd álomra hajtotta a fejét.

********************

Tiatok!

   Szeretnék segítséget kérni tőletek. Ebbe a történetembe is bele szeretném keverni az Álarcos Énekest egy kicsit később. Három variáció közül viszont nem tudok dönteni. Adél állandó zsűri legyen, vendég zsűri vagy versenyző? Esetleg versenyző és vendég nyomozó? Előre köszönöm a segítséget!

Hanna Nikoletta <3