Az utolsó macska-Our Little Kitten (bts ff.)

3.rész

Ha valakinek van ötlete mi lehetne a címe, szóljon, köszönöm

-Meg kell ölnünk, hyung-szólt közbe Tae.
-Nem-váltott hangnemet az orgona illatú farkas, szemei vörösen villantak, mire a 'macskája' rémülten rándult-Bocsi cicám-szentelte megint Sugának a figyelmét-nem akartalak megijeszteni.

Tae szemszöge
Nagyon meglep, hogy Hoseok hyung ennyire ragaszkodik valamihez. Persze, a mondhatni kedvesebb énje érthetően érez ilyesmiket, de ő is tudja, hogy elég csak egy rossz pillanat, és elveszítheti. Ezért nem is értem miért akarja ezt a hibridet. Persze, nem azt mondom hogy rossz fogás lenne, talán még ha a többieket is rá lehetne beszélni, de ő lenne az első, aki megbánná.
-Menjünk Tae-szól Hoseok, mire felkapom a fejem. Hyung előttem áll, a kezében pedig egy remegő fekete gombolyag lapul. Szerencsétlen.
-Ugye tudod, hogy nem lehet csak a tiéd?-tapintok óvatosan arra az apró részletre, hogy a hibrid kifejezetten szép, és aranyos. És ismerve a többieket aikik, nos... eléggé kanosak, esélytelen, hogy csak a hyung birtoka legyen.
-Csak nem megmozgatta a fantáziádat?- ugyanmár, nem tehetek róla milyen kis basznivaló, mármint mennyire ártatlan-Szerintem is feldobná a napjainkat.-fűzzi hozzá,egy perverz mosollyal, amit egyszerűen muszály viszonoznom.
-Kellene rá egy nyakkörv, nemde, hyung?
-Ha elugrunk vásárolni, azt is veszünk neki-nyalja meg a száját Hoseok, mire ezt a tettét is leutánzom.

Tekintetemet a kis szőrmókra futtatom. Szó szerint fülét-farkát behúzva remeg Hoseok karjaiba, egy igen kényelmetlennek tűnő testhelyzetben. Gondolom fél megmozdulni is. Hátán lévő fekete bundáját pedig sötétvörösre színezte a vére. Ha még mindig vérzik, akkor komoly lehet a sérülése. Le kellene ellenőriznem.
-Hyung, ide adod egy kicsit?-nyúlok a macska felé, mire az rám kapja kék-sárga szemeit, és nyávog egy tiltakozást hallkan.
-Ha nem vágod falhoz, akkor tessék.
-Köszönöm-mosolygok rá, majd a macska melső mancsai alá nyúlok.

Miután nehezen átköltöztettem a még mindig remegő testet a bal kezemre, jobbommal a feje tetejét kezdem simogatni. Talán mégse olyan rossz ötlet ez a macska.
-Hamarosan kiérünk az erdőhöz-töri meg a csendet Hoseok.
-Úgy néz ki-bólintok rá mondatára.
Ismét a feketeségre pillantok. Füleit kicsit feljebb engedte, de mozogni még nem mer.
Mivel hamarosan kiérünk az ember területről, ezért kezemet a hibrid hátára simítom a sebek ellenőrzése miatt. Ezzel egyidőben pedig a macska kiereszte karmait a kezembe, majd az egyik melső mancsával a jobb kezemet is meg akarja karmolni hangos morgás és fújás kíséretében, de erre már nincs ideje, mert hyung gyorasan kikapja a karjaim közül.

Suga szemszöge:
Fáj, szinte éget a hátam, erre ez a barom csak simán hozzáér! Mégis mit gondol magáról, hogy csakmert ő az erősebb bármit megtehet? Az eddigi fájdalom csak fokozódott hála a fogvatartómnak, aki úgy gondolta, ha már felsértettem a hátát, nyissuk fel az eddig elzáródott sebeket. Szemeimbe könnyek gyülekeztek, és a testem autómatikusan reagált a növekedett fájdalomra. Karmaimat kieresztettem, bele az alattam lévő húsba, és már készültem is a keze megkarmolásához, mikor is a fehér hajú kikapott a másik kezeiből.
-Mégis mit gondolsz magadról te kis féreg?!- mélyítette el a hangját a fekete hajú, szemei vörösen izzottak, ahogyan engem figyelt. És még neki áll fejebb, hát ezt nem hiszem el. Mégis kinek képzeli magát?

Külső szemszög
Az átmeneti feszültség hamar oldódásnak indult, hála a fehér hajú tagnak. Így mire kiértek a városból az erdő széléhez, már egy fokkal nyugodtabb csend vette őket körbe, nem kellett az esetlegesen halálesetre gondolni, amiől nem olyan rég Tae gondoskodott volna. Amint elég távolra kerültek, Hoseok a földre helyezte a macskát, kezét a hibrid nyaka körül tartva.
-Ne próbálj meg elfutni, mert megbánod, cicám-ismertette a játékszabályokat a vérfarkas, majd ő is, és Tae is felvették farkas alakjukat.

Suga levegőt venni is félt, nem hogy megmozdulni. A két hatalmas farkas vonyítani kezdett, jelezve távolabbi társaiknak. Mindezek után a fehér farkas hatalmas szájával megragadta a fekete szőrgombócot, mire a kisebb nyávogásba kezdett. Vékony kis testét akaratlanul is megsebezte a sok éles fog, de jelenleg elviselhető mértékben. Pár perc eszeveszetten gyors futás elteltével hangos vonyításra lettek figyelmesek, amire a fekete farkas örömmel reagált, ha lehetséges még gyorsabb tempóra váltott, majd a fák közötti szürke farkasra vetette magát.

Szia Kook- morogta a fehér farkas mikor a közelükbe érkezett, majd szájából kiengedte a rémült macskát.
Hoseok hyung, Tae hyung- örült meg a szürke farkas, a másik két farkas bundájához dörgölőzött, de egyből felkapta a fejét- Mi ez a szag?