◾▪Negyedik Rész▪◾

525 17 0
                                    

◾▪ Novus Casus ▪◾



    Egy nap volt a meccsig. A fiúkat komolyan edzették. Az utolsó este volt a meccsig. Vacsora után Adél telefonja ismét megcsörrent. Bocsánatot kért a focistáktól majd arrébb sétált. Észre sem véve, hogy követik őt. Az összes fiú elbújt a fal mögött és a lány után hallgatóztak.

-...leia Adél.-Mondta ki halkan a nevét a csendben viszont hangos volt, de csak a végét hallották.-Nem, sajnos nem. Továbbra sem. Orvosok szerint soha többé. Hát még én mennyire sajnálom..-Egy könnycsepp folyt végig az arcán.-Magának is, viszlát.-Tette le. Észre sem véve a fiúkat nekik háttal tette zsebre a telefonját és hajába túrt.

-Adél..-Lépet előre egyedül Dominik.

-Dominik.-Fordult meg egyből a lány műmosollyal és letörölte a könnyeit.

-Nem kell a műmosoly.-Rázta a fejét. Szépen lassan az összes fiú előlépett és szét tárták a karjaikat. Adél pár másodperc múlva közelebb lépet és elfogadta az ölelést. Szinte elveszett a fiúk között.-Elmondod?-Kérdezte a fiú. A lány viszont csak fejét rázta hevesen.

-Van egy ajánlatom!-Szólalt meg Dzsudzsák.-Ha holnap nyerünk vagy döntetlen lesz elmondod és segítünk. Ha veszítünk akkor pedig békén hagyunk.-Az összes fiúnak tetszett amit a csapatkapitányuk mondott.

-Jó..-Mondta halkan.-Legyen.-A fiúk kisebb győzelmi táncot jártak.-Viszont irány aludni!-Intett az emeletre.-Holnap meccs!-Mindegyik fiú nyomott egy puszit a lány arcára és felfutottak a lépcsőn egymást lökdösve. A lány szomorú mosollyal ment a lifthez és azzal ment a szobája emeletéig.

    Bent fájdalmak közt vett egy zuhanyt majd pizsamájába bújva feküdt az ágyba. Örömére rémálmok nélkül tudott aludni. Reggel viszont szinte kidobta az ágy. Nagy nehézségek közt kiszülődött viszont. Borzasztóan fájt a lába. Szerencsére tudta mit kell tennie, táskájából elővette krémét és rá sem nézve lábára krémezte be. Elbukdácsolt a szekrényéig és kiválasztotta a ruháját.  |Fent: Í|  Táskáját ágyra helyezve kezdett belepakolni mindent. Fülhallgató, Töltő, Jó pár toll, az A/5-ös mappa tele a fiúk papírjaival, egy félliteres víz, pénztárcája, belépőkártyája, apró első segéd doboz, hajgumi, kis fésű illetve zsebkendő. Miután lecsukta a táskáját a lifthez indult. Mielőtt indult volna valaki beszállt mellé.

-Adél.-Köszöntötte a fiatal fiú.

-Dominik.-Nézet a fiúra.

    Észre sem vette, hogy a fiú végig őt nézte. Mikorra leértek a csapat fele már lent volt Rossival együtt és reggelijüket fogyasztották. A többi táskához ők is lehelyezték a sajátjukat és helyet foglaltak. A két edző olaszul beszélgetett így senki más nem értette. A buszon viszont hangosan szólt a zene, a fiúk hátul voltak legelöl pedig Adél nézte az elsuhanó tájat.

***************** 

*Adél táskája

*Adél táskája

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.


Novus casusDonde viven las historias. Descúbrelo ahora