Az utcán nagy nyugodtan sétáltam a fülemben dörömbölő zene társaságában mikor egy kisgyerek szaladt neki a hátamnak.
-Minden rendben van? Nem esett bajod? Gyere felsegítelek. -felkaptam a kis krapekot a betonról, leporoltam a nadrágját majd megköszönte és futott is tovább. Én is úgy tettem mivel 5 percem maradt arra hogy oda érjek a barátnőmhez aki természetesen mindenért is sikeresen felkapja a vizet. Szaladtam végig az utcán és most nem nekem hanem én szaladtam neki valakinek.
-Jajj. Elnézést. Nem direkt volt. -fel néztem és egy ismerős arcot vettem észre. De mégsem tudtam hogy honnan is olyan ismerős az illető aki öltönyben állt előttem.
-Semmi baj. Mi nem ismerjük valahonnan egymást véletlen? Mintha már láttalak volna valahol.
-Haver gyere már! Lekéssük a buszt. Siess. Később csajozz.
-Jó na. Megyek. Örültem a találkozásnak...
-Mei. Yeon Mei. Én is..
-Taehyung. Kim Taehyung. Most mennem kell viszlát.
-Visz..lát. -a neve megütötte a fülem. Taehyung. Miért olyan ismerős. Nem agyaltam tovább rajta mivel már bőven lekéstem a találkozót. Felkászkálódtam a földről mivel a fiatal úriember nem tudott volna fel segíteni. Gyorsan futottam a pláza elé és mikor megláttam az ideges Yun-t le sütött szemmel sétáltam oda hozzá.
-Sajnálom. Neki mentem valakinek aki persze nem akart fel segíteni. Drága Taehyung urunk lusta volt rá pedig....
-Várj. Azt mondtadTaehyung? Az a Taehyung? Kim Taehyung? EZ MOST KOMOLY. NEKI MENTÉL TAEHYUNG-NAK? Ő AZ EGYIK LEGHELYESEBB ÉNEKES. ÉS TE MÉG FEL SEM ISMERTED?
-Várj már egy percet. Milyen énekes??? Én nem is tudtam semmit. Talán még elkaphatom. A busz 10 perc múlva jön. Most el kell mennem. Majd... Majd írok ha jó. Sziaa!!
Ezzel elkezdtem szaladni a legközelebbi buszmegállóba ahol feltételezhetően ott volt még az illető. Bekanyarodtam a kis utcába ahol még nem volt ott a busz csak egy kicsi fekete autó. Mivel hátulról láttam így tényleg azt hittem hogy kicsi. De mikor már közelebb értem feltűnt hogy az egy limuzin volt. Éppen szállt volna be 7 srác mikor az a bizonyos illető felém pillantott. Gesztenye barna íriszeiben el lehetett veszni de most nem erre koncentráltam. Valamit ott még mondott egy magas srácnak aki előtte szállt be majd intett egyet feltételezhetően a srácnak aki megveregette a vállát Taehyung-nak és vissza szállt a limóba. Nagy csodálkozva vissza pillantottam a fiúra aki idő közben ott állt már előttem.
-Szia... Mei? Ugye?
-Igen. Neked is szia. Taehyung. Wow nem hittem volna hogy megint össze futunk. Jó habár én jöttem utánad. De mindegy. Nem is tudtam hogy énekes vagy.
-És én meg nem hiszem el hogy nem ugrálsz körül, nem kérsz képet, nem akarsz egy aláírást vagy a barátnőm lenni... Vagyis a többi lány közönség találkozón mindig azt mondják hogy vegyem el őket meg hogy elfognak rabolni. -összeröhögtünk majd hívták hogy mennie kell.
-Látom menned kell. Ha esetleg egy elérhetőséget kaphatnék az megkönnyebítené a dolgom. Vagyis úgy tudnánk tartani a kapcsolatot.
-Persze. A telefon számom jó lesz? Mivel instagramon úgy is megtalálsz. **********.
Most mennem kell. Majd.... Majd írok. Szia.-Okés szia. És gondolom most lesz a koncerted. Vagyis a koncertetek. Jó szórakozást. Szia.
Majd vissza szaladt a limóhoz még intett egyet és beszállt a kocsiba. Amíg le nem hajtottak a domb oldalról néztem az autót. Utána eltűntek. Így én is tovább álltam. Sétáltam vissza a plázához közben pedig a teló számot át írtam arra hogy Taehyung. Pont oda értem az áruház elé mikor Yun ugrott a nyakamba.
YOU ARE READING
Mintha megint 14 lennék! (Taehyung X Reader)
FanfictionCsak egy egyszerű koncert volt. Nem gondoltam volna hogy az az ember is ott lesz akit a legjobb barátomnak mondhattam pár éve. Egy történet Yeon Mei és Kim Taehyung gyermekkoráról egészen a felnőtté válásig húzódó viszályokról, boldogságról, szerel...