Az oldalon lévő történet a 'Teen Wolf' egyik szereplőjének, Derek Hale-nek, röviddel a családját elpusztító tűz utáni évét meséli el (néhol kitalált szereplőkkel).
"Derek ereiben, csak úgy, mint a nővéréjében, igazi vérfarkas vér csordogál. A család...
– Rómeó és Júlia? – vetettem egy pillantást a Laura ágyán heverő könyvre, amelynek a címe már önmagában is taszító volt. Összeráncolt szemöldökkel a kezembe vettem a félig kiolvasott művet, és belelapozva furcsábbnál furcsább megfogalmazással találtam szembe magamat. Inkább visszaraktam a helyére, és a falnak támaszkodva lehunyt szemmel hallgattam, ahogy a tusoló fejéből távozó vízcseppek hatalmasakat koppanva igyekeznek a lefolyó felé.
– Hallottam ám! – szólalt meg a fürdőszobában az én drága szeretett nővérem, aki alig fél órán belül egy idióta végzőssel fog randizni. Még belegondolni is rossz. Mindig is utáltam az olyan nyálas tiniket, akik minden ok nélkül igazi férfinak vallják magukat.
– Talán baj, hogy beleolvastam a könyvedbe?
– Nem. – Jött a kurta válasz. – Csak a hanglejtésedről beszélek. Irtózol a szerelmes történetektől, igaz? - Kacagása csak úgy visszhangzott a fürdőszoba falai között.
– Majdnem talált – vágtam vissza egy sejtelmes mosollyal az arcomon. - Pontosítva: gyűlölöm.
– Jaj, ugyan már, Derek! – lépett ki a fürdőszobából egy szál törölközőben Laura, majd vizes haját csavargatva az ágyára ült, és ölébe vette a könyvet. – Egyszer élném meg azt a pillanatot, amikor te is belezúgsz valakibe – somolygott.
– Nagyon vicces vagy! – jelentettem ki szemforgatva.
– Majd' kiugrok a bőrömből! – nyújtózott egy nagyot, majd felállt, és a szekrényében kutatva elővett egy számomra túlságosan is rövid szoknyát; de tudtam, hogy hiába próbálnám, amúgy se tudnám lebeszélni a randi ruhájáról, mert már a suliban is ez volt a „divat". - Szerinted, Derek? Milyen? – igazította maga elé az akasztón lógó szoknyáját.
– Tökéletes – válaszoltam félvállról.
– Csak őszintén.
– Mégis mit kellene mondanom?
– Hát, talán valami ilyesmit: "Nagyon örülök, hogy végre-valahára ilyen boldognak látlak, és nagyon remélem, hogy jól érzed majd magad az első randidon Tylerrel."
– Tyler egy idióta! – Észre sem vettem, hogy egy kicsit feljebb emeltem a hangomat.
– Azért, mert elfogad olyannak, amilyen valójában vagyok? – kérdezett vissza egy kissé csípősen Laura.
– Ó, nem is tudtam, hogy imádja a vérfarkasokat! – hergeltem tovább. Mindent el akartam követni annak érdekében, hogy megmentsem a nővéremet egy újabb csalódástól. Nem hiszem el, hogy én vagyok az egyetlen a családban, aki a leggyorsabban felfogta, hogy az emberektől távol kell maradnunk. Vagy így, vagy úgy, de nem létesíthetünk velük semmiféle kapcsolatot. Persze a barátkozás még nem bűn, de a szorosabb kapcsolat sokkal több gonddal járhat, mint ahogy Laura hiszi.
– Derek, te egy... akkora...
– Mert ugye elmondtad neki? Ezért szeret olyannak, amilyen valójában vagy.
– Tudod, hogy senkinek se árulnám el a családi titkunkat – szólalt meg halkan.
– Mmm – bólintottam. – Akkor kérlek, ne menj el vele randira.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
– Talán félsz, hogy már az első alkalommal átharapom a torkát? – nézett rám szúrós tekintettel.
– Meglehet. – Elmosolyodtam, mire Laura arcizmai is ellazultak, és visszamosolygott rám.
– Hm, azt hiszem, van egy ötletem – emelte fel a mutatóujját, majd közelebb lépett hozzám, és megigazította a bőrdzsekim gallérját. Kérdőn a szemeibe néztem, mire megölelt és a fülembe suttogott: – Megengedem, hogy elkísérj.
– A randidra? Biztos vagy te ebben? Csak mert ha meglátom azt az idióta Tylert, tutira én leszek az, aki átharapja a torkát.
– Nem fogod megtenni. – Lábujjhegyre állt, majd megpuszilt.
– Ezt miért kaptam? – kérdeztem felvont szemöldökkel.
– Mert te vagy a legjobb öcskös a világon.
– Csak nem manipulálni akarsz? – tudakoltam keresztbefont karral.
– Hogy én!? Dehogy! – Jelent meg egy sokatmondó mosoly a szája sarkában, majd hirtelen sarkon fordult, és visszaszaladt a fürdőszobába.
