Egy embernyi távolság

Addig húzzuk az időt ameddig ki nem futunk belőle.

Az nap este hosszú idő után először mondhattam azt, hogy nagyon jól éreztem magam. Elengedtem minden gondot és problémát.

Másnap reggel anyukám betoppant a két picivel.
- Hol van ez a mocskos Price? - Kérdezte tőlem.
- Fent alszik a vendégszobában. - Ezzel pedig a lépcsőn trappolva ment fel. Utánna mentem. Hát kihagyhatatlan látvány lesz. A másnapos apámat anyám kedves pofonnal üdvözölte.
- Mi van már te sárkány. Hagyj aludni.
- Mi az, hogy hagyjalak? Gyere szépen hazafele és hagyd élni a lányodékat.
- Nem megyek b@zdmeg. Nem látod, hogy olyan vagyok mint egy izomsorvadásos vénember? Hát fel se tudok ülni. Majd szomjan haltam az éjszaka. - Olyan nevetés fogott el, mint még soha. Életemben nem hallottam vagy láttam tőlük ilyeneket.
- Ne nevess te lány! Te tetted ezt velem! Megfizetsz még ezért! - Nevetett vissza apukám is.
- Nagyon viccesek vagytok. - Szólalt meg anyukám mire mindketten gyorsan inkább befogtuk.
Gyorsan le is mentem a nappaliba Zanehez akinek a haját éppen két oldalról tépkedte Camilla és Cole.
- Ments meg könyörgöm! Rosszabbak, mint az ördögök!

Sikeresen tűlétük ezt a napot is. Mind a ketten mélyen aludtak a szobájukban. Zane és én egy zuhany után az ágyban fekve filmeztünk. Elkezdett közeledni felém egy elég erős szexuális vágy kíséretében.
- Lehet már? Nem kérdeztük meg az orvost arról, hogy meddig nem lehet...
- Szerinted megharagszik, ha most felhívom?
- Végülis azt mondta bármi baj vagy kérdés van hívjuk nyugodtan...
Épphogy végig mondtam, de Zane már hívta is.
- Jó estét Doktor Úr! Elnézést a késői zavarásért csak egy gyors és nagyon fontos kérdésem lenne Öntől!
- Jó estét Mr.Scott! Hallgatom!
- A szülés óta már eltelt egy kis idő...esetleg megtudná mondani, hogy mikortól lehet...Mert már a varratszedés is meg volt...
- Szülés után 6 hét legalább! De ha Khloe úgy érzi még akkor sincs rendben még várjanak vele. Esetleg ha pedig az első próbálkozás után bármi problémát tapasztalnak jöjjenek be.
- Rendben! Köszönjük! További szép estét!
Majd lerakták a telefont Zane pedig az ágyra dőlt.
- Hat kib@szott hét. Hogyan fogom kibírni? Mindjárt sírok.
Gyorsan felültem rá és csókolgatni kezdtem.
- Khloe most mondták, hogy nem szabad! Ne csináld! - Próbált leszedni magáról közben. De nem szexelni akartam. Lenyomtam a kezeit. Ha nem akarta volna igazából simán ledob magáról, de valahol még is akarta úgy tűnik.
Lehúztam a nadrágját és rámarkoltam. A szemeibe néztem és végig nyaltam. A hajamba tépett és felhúzott. Feltérdelt...
- Kipróbálunk valami újat? - Nézett rám a kék szemeivel. Mindenre rá vesz velük.
- Próbáljunk! - Mondtam anélkül, hogy egy cseppnyi sejtésem is lett volna arról mit akarhat.
Újból a hajamat fogta és számhoz emelte. Betolta és most nem én hanem ő kezdett el mozogni. Szép lassan teljesen a számba tolta. Majd újra és újra. Tempót váltott. Mindig egyre-egyre gyorsabban csinálta. A végén már olyan erővel, hogy azt hittem megfulladok. Majd egyszer csak éreztem, ahogy végi folyt a torkomban. Ellöktem magamtól és levegőt kapkodva nyeltem egyet. Megtöröltem a szám és ittam egy kicsit.
- Mi a f@sz volt ez?
- Pont az. - Nevetett miközben az ágyra dőlt.
- Te mocsok! - Ugrottam mellé és megcsikiztem.
- Így játszunk? Hát jó... - Majd elkapott maga alá tepert és megcsikizett ő is. Majd összepisiltem magam mert a húgyhólyagom még most sem jött teljesen rendben a terhesség óta. Főleg, hogy Camilla egész végig azon feküdt és nyomta ameddig bennem növekedett. Így gyorsan elfutottam mosdóba.
- Ez necces volt. - Jöttem ki nevetve.
- Most már tényleg aludjunk, mert holnap megfogunk halni a gyerekek mellett.
Ezután pedig összebújva aludtunk el.