Ha mellettem leszel - Levi fanfic

11. fejezet

Öt évvel később:

Felnőtté válni egy olyan természetes folyamat, amelyet akkor sem tudnánk elkerülni, ha akarnánk. Történetünk főszereplője titkon mindig is vágyakozott a felnőtt létre: "a szabadságra". Így a huszonnegyedik életévében sikerült végre belátnia, hogy az élet nem habos torta. Még akkor sem, ha mellette állnak a barátai, vagy Erwin. Régebbi -semmilyen- jövőképe még jellegtelenebb, mint azt valaha el merte volna képzelni. Jelenlegi munkahelye éppen hogy csak jobb a semminél, Erwin anyagi támogatása nélkül még -az Erennel közös- albérletet sem tudná fenntartani, nem hogy saját magát életben tartani. Hosszú távú tervekkel még mindig nem rendelkezik, melynek gondolata titkon elkeseríti a lányt. Úgy érzi nincs olyan álláslehetőség a világon, melyben megtalálná önmagát. Tisztában van vele, hogy nem szerelemből dolgozik az ember, de mégis csak jobb a helyzet, ha olyan munkája lehet, amit nem utál tiszta szívéből. Másodéves egyetemistaként hasított bele a gondolat, hogy akár mégis csak lehetne író: "mert miért ne?". Próbálkozásai azonban kudarcba fulladtak, egy jól összerakott kézirata sincsen, mellyel egy kiadó elé merne állni. Az egyetlen -valamennyire értékelhető- műve, a kis pasztell lila színű notesze, melybe verseket firkant. Ez viszont túlságosan személyes még ahhoz is, hogy barátai elolvassák, nem ám ahhoz, hogy közszemlére bocsájtsa. Verseken kívül olvashatóak -vagyis csak lennének- benne egy-két soros darabkák érzelemvilágából kiragadva, egy művészibb megfogalmazással megtoldva. Pár soros műveivel nem csak bizalmas jellegük a főbb probléma, de ha már kiemelkedne a porból, nem költőként szeretne ismert lenni, hanem tényleges íróként.

-Emma, emeld már meg a hamvas feneked! Nem látod, hogy az Úr fizetni szeretne? -rivall rá lekezelően Marcus, az elmerengett lányra. Marcus a Honeymoon főpincére. Senki nem kedveli, de egy biztos: nagyon érti a dolgát. Meggyőző, határozott és nem mellesleg van érzéke a marketinghez. Semmibe nem tart neki megdumálni a vendégeket bármi drága hülyeséggel. Az olasz származású, köpcös férfi a harmincas évei elején járhat. Az egyetlen oka annak, hogy Oliver nem vált még meg tőle, hogy tényleg nem találna nála talpraesettebb főpincért.

A Honeymoon az évek során már igazán kikupálódott. Nincs még egy vendéglátóhely a városban, amely felvehetné vele a versenyt, mind bevétel, mind vendégek tekintetében. Oliver egykori terve hatalmasat aratott. Emma végtelen csalódottsága szerte foszlott, mikor belátta tényleg jobban jár mindenki, ha változtatnak a vállalkozás dolgait illetően. Emellett, egykori határozott gondolata -hogy nem fog az üzletben dolgozni- megmásította önmagát, mikor frissen végzett az egyetemen és szembesülnie kellett vele, hogy barátai már rég munkát találtak maguknak. Eren -kezdő nyomozó- végülis jól megállja a helyét szakmájában. Senki nem gondolta volna, hogy képes összekapni magát, és elég fegyelmezett lesz nyomozónak. De láss csodát: sikerült neki.

Emma gondolatait gyorsan szerte foszlatja, és megindul egy huszonéves fiútársaság irányába. Ha tippelnie kéne azt mondaná: vele egy idősek lehetnek. Tudja, hogy a társaság legénybúcsút tart, mivel előre foglalt asztaluk volt. Köténye zsebébe nyúl és előveszi brifkóját, majd rendezni próbálja a cechet a vőlegénnyel. Közli az összeget, mire észreveszi a férfi eltorzult arckifejezését. Feltehetően nem ért egyet a számla összegével, így Emma egy kérdő tekintetet enged felé.

-Nem gondolnám, hogy ilyen kevés szolgáltatásért kéne kidobnom egy kész vagyont. -tesz egyértelmű utalást Emma felé egy kaján mosollyal megspékelve, miközben kezét a mellette álló lány combjának hátsó részén kezdi egyre feljebb simítani, ezzel szoknyáját próbálván elmozdítani.

Emma idegesen lép kettőt hátra és igazítja meg ruháját. Ilyenkor fogalmazódik meg benne igazán, miért is utálja ezt csinálni. Rengeteg az éjszakában az istenkomplexusos seggfej, aki azt hiszi: bármit megtehet, csak mert pénzt ad a kezébe. Idegesen tűr el egy tincset arcából, majd közli tárgyilagos hangnemben: