A testvérem a szerelmem?- Vkook, taekook. BEFEJEZETT!

13 rész

Jungkook szsz.

3 héttel később

Annyira örülök hogy találkoztam nayunnal, amióta itt van, azóta sokkal nyugodtabb vagyok, már nem veregszem az iskolában sem ami haladás, azt hiszem nem kell sokat várnom és teljesen meg javulók.
Az életem nagy fordulatot vesz, ami egyszerre jó és rossz, de bármit meg tennék azért hogy tae ne haragudjon rám. "De meg szegtem a saját magamnak tett igéretet"

Gyere kookie mennünk kell mert el késünk.
- nayun rá fogott a kezemre majd húzni kezdett az autómhoz.

Jóóó de annyira fáradt vagyok, nem maradhatunk inkább itthon?
- mint aki meg sem hallott huzott tovább.

Kérlek Jungkook fejezd be, talán nem te akarsz változni a nagy szerelmedért?
- kérdezte és egy gúnyos mosolyt véltem fel fedezni arcán.

Hé nayun haladj mert el késünk.
- mondtam és már bent is ültem az autoban.

Ez..... Ez te..... Na mindegy
- nayun is beszált és már el is indultunk.

Azt hittem már sosem jöttök ki a házbol
- szólalt meg mellölem yoongi.

Nagyon vicces drága barátom.
- montam majd rá nyújtottam a nyelvem, amire mindenki nevetni kezdett.

Annyira aranyos vagy ijenkor.
- mondta Jimin majd tovább röhögött, én pedig sértödötten vezettem tovább.

Minor oda értünk furcsa modon apàm hivott, egyből fel is vettem hiszen ő ritkán hív minket, de akkor is nagyon fontos ügyben szokott keresni.

📱Szia apa, mi történt?
- hallom ahogy liheg a telefonba, szóval biztos vagyok benne hogy futott valami vagy inkább valaki elől.

Fiam, nagy bajban vagyok, a házunkat meg támadták és most meg akarnak ölni, ide kell jönnöd segíteni, te voltál a csapatban a legjobb, a többiek pedig halottak, kérlek segíts ki jutnom innen.
- kérlelt apám, nekem pedig könnybe lábadt a szemem, nem ölhetik meg az apámat, de én se szeretnék több embert megőlni, de azt sem engedhetem hogy meg haljon.

Pár másodperc gondolkodás után úgy döntöttem hogy meg mentem őt.

📱Rendben, máris indulok.
- mondtam aztán le is nyomtam.

Vissza indultam az autohoz, közben suga pedig utánam jött szótlanul, mivel hallotta az egész beszélgetést.

Mikor oda értünk, az adrenalin miatt ami a testemben végíg fut, be rugtam az ajtót és egyenesen a régi szobám felé vettem az irányt. Mikor már a lépcsőn mentünk felfelé, hirtelen lőni keztek ránk, de suga elő kapva a fegyverét, fedezett engem hátulról, amikor el értünk a szobámba, oda mentem az éjjeli szekrényhez és ki húztam a dupla aljas fiókot, majd ki vettem a fegyvereket amiket oda rejtettem. Kezembe fogva a pisztojokat el indultam, a pánik szoba felé, mivel apám biztos hogy ott lesz.

Az út elég rizikos volt idefele mivel, majdnem minden honnan lőttek ránk, de szerencsére egy golyó sem talált el minket "legalább is ezt hittem"

Mivel ide elég komplikált a bejutás ezért bele telik egy pár percbe mire ki nyitjuk.
Be írtam a számzáras kódot, El indítottam az ujjlenyomat olvasót, utána már csak egy zár maradt hátra méghozzá egy retina szkenner. Mikor ezzel is végeztem az ajtó ki tárult előttem és ekkor meg pillantottam apámat, aki az ágyon ült. Mikor észre vett, ide futott és mind kettőnket át ölelt, majd, el is indultunk kifelé.