10. fejezet - Vörös rózsa

218 16 10
                                    


*Molly szemszöge*

Csipp-csepp! Csipp-csepp!

Kábultan tértem magamhoz. Úgy lüktetett a fejem, mintha az egész éjszakát végigvirrasztottam volna, egy üveg alkoholos ital társaságában. Ráadásul, olyan álomképek lebegtek a szemeim előtt, amik túlságosan is valósághűnek tűntek. A köddel borított, éjszakai erdő, az éjsötét bundájú farkas, hátán egy eszméletlen személlyel és Derek. Tényleg úgy álmodtam volna az egészet?

„Just a little bit, just a little bit, just a little bit... It's what you need." - csendült fel egy ismerős dallam, egyenesen a fürdőszobámból. Most már tisztában voltam vele, mi is ébresztett fel mély álmomból.

Csipp-csepp! Csipp-csepp! Újabb vízcseppek értek kopogva földet, ahogy a tusoló tálcájával érintkeztek, miután valaki nyikorogva elzárta a csapot. „Ohh, baby!" - Hát, ha a magas C nem is sikerült, azért azt könnyen elérte az a bizonyos személy, hogy újra a hangjára figyeljek. Majd újabb dallamfoszlányok következtek, amik hallgatása közben kikászálódtam a meleg takaróm alól. Ahogy felálltam, ébredés utáni megszokásból, egyenesen a fürdőszobám felé vettem az irányt.

Az is megfordult a fejemben, hogy valószínűleg Peter sajátította ki magának a fürdőt, mert az övét biztosan Kate használja. A nők imádnak a tükör előtt készülődni, kifejezetten a fürdőszobában, csakhogy az ellenkező nemet idegesítsék. De egy pillanatra azért elgondolkodtam. Mi van akkor, ha mégsem a nagybátyám az? Ez butaság! - gondoltam magamban. Mégis ki más lenne nálunk? Főleg reggel? Tudtommal, nem vártunk vendéget.

Ezzel az elhatározással, magabiztosan kinyitottam a fürdő ajtaját. Az egész helyiségben szinte csak úgy vágni lehetett a meleg víz által keletkezett párát. Alig láttam még a tusolófülkét is, így hát beljebb léptem, ami rossz ötlet volt. Nagyon rossz. Egyetlenegy lépést tettem a tükör felé, az is balul sült el. Olyannyira nedves volt a padló felülete, hogy megcsúsztam rajta, és a földön landoltam. Vagyis hogy majdnem. Valaki elkapott. És az nem Peter volt. Egy ismeretlen fiú nyúlt a felkarom után. Mielőtt reflexszerűen megköszöntem volna, a pára kezdett feloszlani a félig nyitott fürdőajtón keresztül, és olyan látvány tárult elém, ami sikításra késztetett, majd ijedtemben kiabálni kezdtem.

- Peter! Kate!

- Shh! Meg tudom magyarázni - nyúlt gyorsan a mellette lévő fehér törölköző után az idegen, és a csípője köré tekerte.

- Egy pucér pasi van a fürdőmben! - Majd egy újabb sikítás hagyta el a számat. - Ha nem tűnsz el... akkor... - kirohantam, magamra kaptam a köntösöm, és meg sem álltam egészen a konyháig.

Leültem az egyik székre és vártam, hogy valaki választ adjon a kiáltásomra. Percekig ültem néma csendben, de sem Kate, sem pedig Peter nem jelentkezett. Hirtelen, épp csak egy szempillantásra, felrémlett bennem a fürdőszobában látottak képe, amitől majdhogynem kigyulladt az arcom. De hogy kerül egy ismeretlen, pucér srác az én fürdőszobámba?! Biztos csak álmodom! Sok furcsa dolog történt velem az elmúlt napokban, de eddig ez volt a legkínosabb.

Peter, hol vagy már? - idegeskedtem magamban. Fél percbe sem telt bele, kopogtattak a bejárati ajtón. Összezavart tekintettel meredtem a kilincsre, ami alatt egy kulcs díszelgett. Be van zárva az ajtó?  Ezek szerint akkor Peterék még nem keltek fel, pedig már késő délelőtt van. Halk léptekkel a bejárat felé lopakodtam. Megpróbáltam átlátni a tejszín üvegen, de csak egy elmosódott, sötét alakot láttam, mozdulatlanul. Elfordítottam a kulcsot egészen addig, amíg nem kattant a zárban, majd a kilincsre fektettem a tenyerem, és ajtót nyitottam reggeli kopogtatómnak. Mintha még nem lepődtem volna meg eléggé, úgy látszik, a meglepetések korántsem értek véget.

Bloodlust - Vérszomj (Magyar Derek Hale fanfiction I.)Место, где живут истории. Откройте их для себя