Reni New Yorkban《Szjg Fanfiction》< Befejezett >

Aug. 11.

Augusztus 11.

Ma utazunk Kanadába! Annyira várom már hogy ott legyünk!
Az izgalom miatt még fent vagyok negyed kettőkor és ide írok, pedig a repülő amivel megyünk 8-kor indul. Ha minden igaz 9:40-re már oda is fogunk érni. A legjobb hogy végre nem lesz velünk Abebi, és én is jól fogom érezni magam.

Hajnali 3 óra van. Talán egy órácskára sikerült elszundítanom, de már megint felkeltem. Legalább van időm gondolkozni.

Rájöttem hogy milyen kevés időt fogunk már csak a többiekkel tölteni. :(((
9 nap múlva indulunk haza. Az alig több mint egy hét D:

Cortez fél hatkor keltett, én pedig nagyon álmos voltam. Alig tudtam összekészulni, és alig tudtunk időbe elindulni miattam.
Aztán a többiekkel a reptéren találkoztunk, ők is nagyon  fáradtak voltak. De indulunk legalább Kanadába!

Most már a repülőn ülök, egyik oldalamon Aisha a másikon Cortez. Mögöttünk Kiki és Nate, az előttünk lévő sorban Lin és Mili. Szerencsére senki se került egy végig üvöltő kisbaba mellé. :)

A repülőn sikeresen elaludtam, és Cortez helyett, Aisha ébresztett.
- Reni, figyelj mert Lin mondja az útvonal tervet.
- Hmm mi? - Dörzsöltem álmosan a szemem. - Hol van Cortez?
- Valakivel épp telefonál. Figyelj Lin-re.
- Oké.
- Ha leszálltunk bérelünk egy nagy kocsit, amibe mind beférünk. Aztán elmegyünk az új házunk kulcsaiért, és aztán megyünk a házhoz. Ha minden igaz a költöztető autós akit Milán szülei felbéreltek plusz az aki Milán autóját ide vezeti, az délután három-négy óra felé fog megérkezni. Addig eszünk, lepakolunk, és Milánnal átmegyünk a nagyapámhoz. Addig elfoglalhatjátok magatokat. A lényeg hogy 5 órára mindannyian visszaérjetek a házhoz. Üzenetbe mindeninek elfogom küldeni a címet. Egyenlőre ennyi. Majd később mondom a továbbiakat.

- Kivel beszéltél? - Fordultam az épp leülő Cortez felé.
- Közöd?
- Tessék?
- Reni. Kimentem elintézni egy telefonbeszélgetést, mivel nem akartalak felkelteni. Nem kell rögtön rosszra gondolni! Csak az egyik barátommal beszéltem. - Végig néztem a többieken (Vagy épp az ülésüket bámultam), mindenki itt van. Ha a magyarországi társaságunk közül beszélt volna valamelyikükkel  azt megmondaná. Ez biztos. Akkor kimaradt még?Csak nem... ABEBI?
- Kivel? - Vontan össze a szemöldökömet.
- Reni... - Röhögte el magát kínosan. - Ez kezd nagyon idegesítő lenni, ugye tudod? - Összefontam magam előtt a karom és felvontam a szemöldökömet.
Ebből nem engedik. Rádásul furán viselkedik, amitől persze hogy gyanús lesz.
- Jó ha annyira tudni akarod akkor elmondom. Asthon-nal. Mond neked ez valamit? - Lesütöttem a szemem. Hát ez kínos. Elmondta, én pedig hittem neki.
- Ha befejeztétek a vitatkozást, akkkor csak úgy mellékesen közlöm, 5 perc múlva földet ér a gépünk. Szóval kezdjetek szedelőzködni.

Már a nyolc személyes kis buszba ültünk, és mit ne mondjak elég feszült volt a hangulat. Cortezzel nem szóltunk egymáshoz, Aisha megharagudott Nate-re mert már megint a barátjáról kérdezősködött, Kiki-t pedig most hívták a szülei és jól kiosztottak hogy az engedélyük nélkül (!) jött el velünk. Egy szóval kész káosz volt. Szegény Lin és Milan pedig csak szerettek volna meg egy kis időt együtt tölteni velünk.

Minden úgy történt ahogy azt Lin megjósolta. Elmentünk a ház  kulcsért, majd a házukhoz közben pedig beültünk egy étterembe ebédelni. Imádom Kanadát! Az egész hely olyan csodás. Utána amikor végre oda értünk, Lin-ék rögtön átmentek Lin nagyapjához, mi pedig elkezdtük össze írni hogy mit fog kelleni venni a bútorboltba. (Mivel időközben kiderült hogy csak a franciaágyat, számítógépet és a tévét hozatják el a költöztetőkkel, minden más bútort meg terveznek venni.)
Felfedeztük hogy a ház amit vettek alapvetően bútorozatlan, egyedül a konyhabútor és fürdőszoba van megcsinálva. Azok is hiányosak. Nincs például se hűtő, se mikró, de a fürdőszobából is hiányoznak a szekrények.
Közben Cortezzel kibékültünk, megígérte hogy elvisz egy palacsintázóba vacsizni.

Mikor Lin és Milan haza jöttek, már itt voltak a költöztetők. Épp becipelték a dobozokat a házba.

Miután elmentek a költöztetők, elmentünk egy bútorboltba két kocsival. Az egyikbe mi ültünk a másikba pedig Milán, mert hogy ezzel a kocsival fogja haza vinni a kinézett ágyakat.

Választottunk pár szép nagy ágyat. A hátrányuk hogy a fiúk alig tudtak becipelni a szobákba. Vettünk még két asztalt, székeket, pár szekrényt, egy kanapét és egy fotelt. Milánnak háromszor kellett fordulnia hogy mindent eltudjon hozni.

Cortezzel elmentünk egy palacsintazóba, a többiek beültek egy étterembe.

Hajnali egyig bénáztunk az ágyak összerakásával. Így van négy franciaágy és négy szék, megy egy tévé a házba. Meg persze rengeteg doboz, és darabokban lévő bútorok.
Egy üveg pezsgővel megünnepeltük hogy kész lettünk legalább ennyivel. :)

Mai napom:

Kanada: 5/5* Imádom <3
Utazás: 5/3 Fárasztó volt