Anabell Potter története

Part 68 - Felkészülés

Ginny és Harry búcsúcsókját néztem végig a távolból. Harry eldöntötte, hogy elvégzi Dumbledore feladatát, lefogja vadászni a többi horcruxot, és nem akarta ezáltal Ginnyt veszélybe sodorni. A miniszter ismét megpróbálta Harryt meggyőzni arról, hogy álljon a minisztérium oldalára, de Scrimgeour bosszúságára Harry megint nemet mondott.

Ron és Hermione akkor érte utol Harryt, amikor pont mellém ért, így elmondta nekünk, hogy mit akart Scrimgeour. Úgy tűnt Ron és Hermione nem volt meglepve.

- Figyelj, hadd menjek vissza behúzni egyet Percynek! * – mondta Ron viaskodva önmagával.

- Nem! * – vágta rá szigorúan Hermione, miközben megfogta a karját.

- De olyan jólesne! * – Harry felnevetett, és még Hermione se tudta megállni mosoly nélkül. Jó volt hallgatni őket, de én nem tudtam velük nevetni.

- Bell, te maradsz védeni a Roxfortot? Vagy csak szeptemberben jössz vissza? – pillantott rám Hermione érdeklődve.

- Nem jövök vissza – mondtam közömbös arccal, mire Ron és Hermione megütközve nézett rám. – Maradok a papírmunkáknál és a nyomozásnál... vagy, amit rám sóznak a minisztériumban. Csak akkor jövök ide vissza, ha baj lesz.

Ron ezután elkezdett a Roxfort védelméről beszélni, és hogy vajon bezár-e az iskola vagy igaz lesz, amit én mondtam és Piton lesz a tanár. Ekkor Harry végre megszólalt.

- Én akkor se jövök vissza, ha lesz tanítás * – mondta csendesen, Ronnak pedig leesett az álla. Hermione azonban nem tűnt meglepettnek, ahogyan engem sem ért váratlanul az öcsém kijelentése.

- Tudtam, hogy ezt fogod mondani. De hát akkor mihez kezdesz? * – kérdezte a lány.

- Még egyszer utoljára elmegyek Dursley-ékhez, mert Dumbledore úgy akarta. De nem maradok sokáig, és utána végleg lelépek onnan. *

- De hát hova mész, ha nem jössz vissza a Roxfortba? *

- Talán Godric's Hollow-ba * – válaszolt Harry, mire én is kérdőn felé fordultam. – Nekem ott kezdődött minden. És valamiért úgy érzem, most vissza kell mennem oda. Legalább eljutok végre a szüleim sírjához. *

- Veled tartok – mondtam habozás nélkül, Harry pedig bólintott. Bizonyára számított rá, hogy vele akarok menni, így nem is vitatkozott.

- És aztán? * – kérdezte Ron.

- Aztán? Megkeresem a többi horcruxot * – felelte Harry, miközben szemét a fehér kriptára szegezte, amiben már Dumbledore nyugodott. – Dumbledore azért mondott el róluk mindent, mert azt várja, hogy én keressem meg a többit. Ha helyesen következtetek még négy horcrux van a világban. Aztán elkell pusztítanom Voldemort lelkének hetedik darabját is, vagyis meg kell ölnöm őt.

- Ott leszünk, Harry * – mondta Ron, miután összenézett Hermionéval és velem.

- Tessék? * – fordult értetlenül barátja felé Harry.

- Veled tartunk, bárhova mész.

- Nem * – rázta meg a fejét Harry.

- Egyszer azt mondtad nekünk * – kezdte csendesen Hermione. –, hogy ha akarunk, van még időnk visszafordulni. Már épp elég időnk volt, nem? *

- Kitartunk melletted, ha törik, ha szakad * – jelentette ki Ron, amin elmosolyodtam. – De figyelj, mielőtt bárhova megyünk, még Godric's Hollow előtt, el kell jönnöd hozzánk az Odúba. *

- Miért? *

- Hát Bill és Fleur esküvőjére! * – Harry meghökkent Ron kijelentésétől.

- Hát igen, azt nem hagyhatjuk ki * – felelte végül Harry, majd felém fordult. – Nem tudom mi lesz, Bell. Lehet az esküvő után hosszú ideig nem találkozunk.