Zissa

1.

Zissa

-Elment. Látni akartam, hogy mit csinál, sosem engedi meg, hogy vele menjek! Anyukám egy nagy termetű démon, olyan, akinek hatalma is van! És nagyon félt engem, egyetlen kis porontyát, a kövi vezetőt a démonok között! De én kíváncsi vagyok! Utána surranok, és hopp! Làtom! Óóó, elfeek! Mindig is szerettem volna elfeket kaszabolni! Azok a gonosz bestiák, kiirtanak minket, csak mert szarvunk és farkunk van, (némelyikünknek szárnya is) és erősebbek vagyunk náluk! Nekik meg nagy a fülük! Há! Na de, vissza a jelenbe! Előugrok, ééés...JAJ!- Elkaptak. Engem is, és az anyukámat is. Ő védett engem. Karjaiba zárt, és nem engedte, hogy elvegyenek tőle. Az elfek kiszakítottak védelméből, de annyira szorosan tartott, hogy véletlenül megkarmolt a bal szememnél. Elájultam.

***

Egy elf karjában ébredtem, egy ösvényen gyalogoltunk egy mezőn. Nem tudtam, hogy mi történt, és azt se, hogy ki vagyok. Ájultságot színleltem, mert nem akartam, hogy az elf észrevegye, hogy ébren vagyok. Hosszú, és unalmas volt az út, ezért elaludtam. Amikor felébredtem, egy királyságban találtam magam, de....Minden ember körém és az elf köré gyűlt. Engem bámultak.

-Nevezzük el!!- Hallottam egy lelkes hangot.
-Ó, ó, legyen Lisa!!- Hallatszott egy másik.
-Kellenének neki szülők!
-Ne Lisa, legyen valami démonhoz illő név, mint például Ar'us...vaaagy Rhoda..
-Ezek nem illenek hozzá. Legyen simán Zissa!- Na, ez a név tetszett! Zissa. Ez a nevem!
-Aaron, hogy került hozzád?-kérdezte egy férfi. A hangjában érdeklődést és izgatottságot hallottam.
-Hát, az egy hosszú történet...Röviden annyi, hogy az anyja megtámadott minket, ő követte őt, mind a kettőt elkaptuk, de ezzel itt-
-Zissával- vágott közbe ugyan az a férfi hang.
-Igen, Zissával nem tudtunk mit kezdeni. Nem bántott senkit, és gondoltuk, hogy még biztos hasznos lehet nektek. Tehát elhoztam, és itt is maradok vele, amíg szükséges.- Fejezte be az állítólagos Aaron, akinek a karjában voltam. ~Szóval így kerültem ide!~ gondoltam magamban. Tetszik a story! De anya hiányozni fog!
-Na és tud beszélni?- kérdezte egy nő. Erre már válaszolnom kellett.
-Persze, hogy tudok! Azért én fejlettebb lény vagyok, mint ti!- és kiugrottam Aaron karjaiból. Erre persze mindenki elcsodálkozott. Egy néhány éves kis gyerek - úgyértem démon - beszél, méghozzá teljesen érthetően.

FOLYTATJUK