- ... próbáltam visszatérni a rózsaszínködből-Nagyjából egy hónap telt el .
Közeledett a tavaszi szünet , már mindkettőnk fejében benne volt , hogy megejthetnénk egy találkozást , csak mi ketten .Kevesebb lett a házi , a dolgozatok elmaradtak , a tanórák lazábbak lettek .
Csak az átlagos szünetre hangolódás zajlott az iskolában .
Mindenki azt várta hogy végre kipihenhesse magát..
Én viszont számoltam vissza a napokat , a megbeszélt találkozásig . Ahányszor eszembe jutott annyiszor vert le a víz , elakadtak a szavaim és a gondolataim - én ezt hogy hoztam össze ? - .
Április 15.-e , vagy az körüli napon tartottunk . Ha jól emlékszem akkor 5 órára beszéltük meg a kis sétás - ismerkedős "napot" , ami igazából 2 óra volt .
Ahogy már megláttam messzebbről egyből beállt nálam egyfajta szorongás , hogy vajon megfogok-e felelni neki ? És nekem ez hogy sikerült ? Egyáltalán mit mondjak neki ? Miről beszéljünk ? Írásban ez néha sokkal könnyebb..
Egy rövid ölelés után arrébb mentünk és leültünk egy közeli helyre .
Rám nézett többször is magabiztos tekintettel , én viszont egyszerűen nem tudtam ellenállni gyönyörű szemeinek , így elpirulva inkább lehajtottam fejemet .
Ezt többször eljátszva nem volt vicces , ő mégis mindig mosolygott rajtam ekkor .
Aranyos volt .
Csak egy baj volt ezzel ..
Egyfolytában zavarba hozott , minden apróbb tettével .Próbáltam olyan témát közelíteni amiben mindketten eltudunk mélyülni , viszont ez így első találkozásra nem sikerült eléggé .
Elindultunk egyenesen , igazából amerre csak láttunk . Bal kezét elém nyújtotta , én pedig remegve oda adtam Neki .
Próbálta leplezni , de láttam hogy ő is kicsit zavarba jött . Ez volt az első alkalom amikor kimondottan látszott ahogy elpirult az arca , nem mertem akkor még említeni neki . Én csak mosolyogtam rajta , majd szokásomhoz híven elrántottam a fejem mielőtt észrevette volna hogy túlságosan nézem - igazából csak nyugtattam magamat azzal hogy ő nem vette ezt észre , de nap végén leírta ezt , és eléggé égtem miközben olvastam - .
A tali végén rám mosolygott ,én megöleltem, nehezen vettem rá magam de muszáj volt elengednem , ő pedig nyomott kettő puszit a nyakamra , amitől hirtelen felébredtek a lepkék a hasamban , hirtelen elvörösödtem és már siettem is a kocsi fele nehogy utolsó pillanatba elszúrjak még valamit .
Haza fele újra és újra lezajlott előttem az egész elmúlt két óra , nem tudtam de mégis próbáltam visszatérni a rózsaszínködből .
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Szerelmünk
Документальная прозаAz utolsó általános iskolás évem talán mégsem volt olyan "általános"? - és még mindig boldog kapcsolatban vannak..:) - -NYÁRI SZÜNET ALATT TOVÁBB ÍROM!-