Egy másik világ törvényei

Mérgező gondolatok

10.fejezet

Szerencsére nem lett semmi komolyabb baja a vállamnak. Egy kis vízzel a kulacsomból, megtisztítottam a bűzös esőtől és portól.

A következő két nap eseménytelenül telt.
Azok a lények nem jöttek elő többet. Magunk közt csak rémecskéknek becéztük őket. A második nap végén visszatértünk a menedékbe. Ez a kis idő igen csak megterhelő volt, de hasznos is. Mex és Viking el szórakoztatott minket, bolondos beszólásaikkal.
Kiderült, hogy Damien-nek is van egy elég sötét humora.

Az első este Mex ép azzal dicsekedett, hogy ő egymaga elbánt egyszere öt rémecskével. Damien meghalhatta felfelé tartva gyors járőrőzésből, amit fentről tartottam szemmel. Egy huncut csillanással a szemében vissza fordult.
Reggel Mex egy apró emberi kart magához szorítva ébredt. Az arca megfizethetetlen volt. Egyszere volt rémült és majd meg pukkadt a nevetéstől.

Sose maradtam fent kettesben Damien-nel. Na nem mint, ha figyeltem volna erre.

Mintha direkt úgy alakította volna, hogy egyszer Viking, majd Mex legyen mellettem.

Most a biztonságiak szobájában állva-ami egyszere szolgál pihenésre és megbeszélésekre- jelentést tettünk az eseményekről.

Nem igazán lepte meg őket a rémecskék híre. Viszont ők már igen csak érdekes fejleményeket közölték velünk.
Millo és Conor parancsnok látogatóban volt Free-nél, ő figyelmeztetett arra, hogy a  menedékben maradt férfiak útnak indultak. Egy kis vérengzés után, amit a stadion belsejében rendeztek le. Az életben maradt vértől mocskos alakokat pedig hat csup intézte el.

Ez a létszám, igencsak aggodalomra ad okot. Kettővel is alig bírtunk elbáni. Na de hattal még egy kisebb sereg se bír el. Az pedig, hogy ilyen nagy létszámmal támadnak még nagyobb veszélyt jelent ránk nézve.

A megfigyelő csapatokat visszahívták. Így csak Free kameráira vagyunk bízva. Rádión keresztül tartja velünk a kapcsolatot, de Millo és Conor mellette maradt, még ha ez az öregnek nem is nagyon tetszett.
Órákon keresztül zajlott a vezetők közt a vita, mihez is kezdjünk most. De úgy a harmadik órában járva Damien kihúzott a folyosóra, hogy a szállások felé vezessen. Már alig álltam a lábamon. Észre se vettem, hogy Vikingék már távoztak a teremből.
A lakrészekhez érve Damien elengedte a karom, de nem lépet távolabb. A csizmánk szinte össze ért. Az illata megnyugtatóan körül ölelt.

-Ez a vita még eltarthat akár napokig is. Holnap reggel érted és a testvéreidért jövünk Annával, hogy egy zárt helyen beszélhessünk. Hacsak nem gondoltad meg magad! – nézet rám kérdőn.

-Nem. Tartom a szavam.

-Rendben. Most meny aludni. Szép álmokat. – puszilta meg a homlokom.

Még felocsúdni se volt idöm de ő már eltűnt a következő folyosóra bekanyarodva. Az ajkai nyoma szinte égette a bőröm. Nem tudtam mit gondoljak róla és a közeledéséről. Annyira intimnek tűnt számomra minden egyes apró érintése.
Pedig egy kívülálló számára ez akár egy báty szerető gondoskodás a is lehet. Féltem bármit is beleképzelni a dologba.

Benyitva a szobába a kicsiket és anyát már összebújva találtam a középen álló nagy ágyban.
Mély álmukból még a motoszkálásom zajai se keltették fel őket. Örültem, hogy ennyire biztonságban érzik magukat. Régebben minden apró hangra felriadtak. Most apró mosoly látszott Taylor arcán, miközben valami szépről álmodott.

Gyorsan lezuhanyoztam a folyosó végén található közös zuhanyzóknál. Szerencsére női és férfi el volt elkülönítve.
Nem gondolva, hogy ilyen későn bárki is fent lesz, nem bajlódtam a rendes felöltözéssel. És mivel köntös nem volt és a vizes törülközőt se szerettem volna magam köré tekerni, így egy vékony trikóban és egy kis rövidnadrágban indultam visszafelé. De a fürdő ajtaját kinyitva egy meleg testnek ütköztem.