-Shoto, kelj már fel!-Morogtam már rá legalább harmadszorra, ugyanis én a ruhámat vettem fel, mikor ő még az ágyban forgolódott-Ahh, inkább lógjuk el a napot-Fúrta fejét a párnába-Nem lehet, már így is sok órán nem voltunk. Na, pattintsd ki a csinos kis segged a takarók közül és álljál neki készülődni-Adtam ki a parancsot, mire ő nehézkésen, de tette, amit kértem. Kéz a kézben rohantunk át az iskola épületébe, ahol Aizawa tanár úr állta utunkat.
Bocsánat, de elfogu..-Kezdtem volna bele, ám ő a szemeivel jelezte, hogy véletlen se folytassam.
Fejével intett egyet, hogy kövessük. Nem is kellett több, utána mentünk, egészen az igazgató irodájáig. Félve léptem be a helyre, hisz sose jelent jót, ha ide kell jönni. Bent Nezu várt minket. Idegesnek tűnt, körmével az asztalon kopogtatott.
-Shoto, nagyon remélem, hogy nem te csináltál valamit-Néztem fel rá fenyegetően, mire Nezu igazgató harsányan felnevetett-Nem azért hoztunk ide titeket, nem vagytok bajban. De szerintem még az is jobb lenne, mint az a hír, amivel vártalak titeket-Komorult el a semmiből, ami eléggé megrémisztett-Tudomásunkra jutott, hogy az osztályotokban van egy áruló, aki a Gonoszok Ligáját segíti-Árulta el-Hogy tessék?-Harsantam fel meglepődöttségemben-És erre hogy jöttek rá?-Jött a kérdés barátomtól-Egy harc során a hősök sikeresen kihallgatták a gonoszokat, akik épp erről beszéltek-Magyarázta-De most a lényegre térek. Szeretném rátok bízni azt a feladatot, hogy megtaláljátok ki ez. Bennetekben teljes mértékben megbízom, és mivel ti jobban ismeritek osztálytársaitokat, szerintem meg fogjátok tudni oldani-Mosolygott ránk halványan-Ez igazán megtisztelő, köszönjük a bizalmat. Természetesen elfogadjuk-Hajoltam meg-Ennek örülök. Egy dolgot kérek, ha megtaláljátok őt, ne támadjatok rá vagy ilyesmi, nekünk szóljatok először-Kért-Rendben!-Szóltunk egyszerre-Most pedig menjetek, Present Mic tud róla, hogy miért késtetek az óráról-Legyintett mancsával az ajtó felé, amin csendben ki is sétáltunk.
Az órán nagyon furán éreztem magam. Az a tudat, hogy közöttünk ül egy áruló, aggasztó volt. Ezzel ellenben viszont senki sem tűnt gyanúsnak. Mindenki úgy viselkedett, mint egy átlagos középiskolás. Egy pillanatban el is gondolkodtam rajta, hogy esetleg valamit férehallottak, vagy ilyesmi, de akárhogy is győzködtem magam, el kellett fogadnom a tényt, hogy igen, itt valaki egy mocskos besúgó.
A délután folyamán el is kezdtünk gondolkodni rajta, hogy hogyan is kéne kivitelezni bármiféle tervet. Kezdtük azokkal, akik biztos nem lehetnek azok.
-Deku az ezermillió százalék, hogy nem-Szólt az első mondatom, mivel barátom is egyetértett-Ez így van. Ő tuti nem az. Egy ártatlan lélek-Akkor mi lenne, ha őt is bevonnánk?-Tettem fel a kérdést-Szerinted tudna titkot tartani? Tudod milyen buzgó, lehet kikotyogná- Húzta a száját-Én bízom benne, csak nem lesz semmi baj-Győzködtem leginkább magamat-Rendben, te tudod-Vont vállat-Van még bárki, akit most azonnal ki tudnál zárni?-Kérdeztem-Hogy őszinte legyek, az egész osztályt ki tudnám zárni-Vakarta tarkóját-Semelyikből se tudnám kinézni, hogy ilyet csináljon-Folytatta-Pont ez az. Most el kell felejtenünk, hogy ők a barátaink. Tiszta fejjel kell gondolkodnunk, különben sose lesz meg a bűnös-Sóhajtottam szomorkásan-Figyelj, egyelőre beszéljünk Dekuval, hátha van valami ötlete.
Ezzel lebaktattunk a zöld hajú fiú szobájába. Nagy örömmel fogadott minket, ám ez csak addig tartott, amíg be nem avattuk a részletekbe.
-Szóval ez a szitu-Fejeztem be, majd a kissé sokkban lévő fiúra néztem-Hát erre nem számítottam-Túrt bele hajába idegesen-A mi osztályunkból? Az nem lehet-Hitetlenkedett-A lényeg az, hogy benned teljes mértékben megbízunk, és szeretnénk, ha segítenél ebben-Magyaráztam-Természetesen segítek, de ez felfoghatatlan számomra-Csóválta fejét-Hidd el, számunkra is az. Van bárki, akit itt helyben ki tudnál zárni?-Kérdezte barátom-Próbálok elvonatkoztatni attól, hogy a barátaim, de ez rohadtul nehéz-Kezdte észjárását-Bakugo és Kirishima szerintem nem lehetnek. Mindketten megmutatták, hogy inkább meghalnának, minthogy azokkal összeálljanak-Gondolkodott-Ezzel én is egyetértek, egy rakás gonoszt megsebesítettek már, nem hiszem, hogy ezután átállnának-Szólt közbe Shoto is-Gondoljátok, hogy esetleg...Ochako lehet az?-Nézett fel rám szomorkásan Izuku-Jesszus, ilyenre ne is gondolj! Biztos nem ő az, és ezt be is fogjuk bizonyítani- Bíztattam-Rendben, köszönöm-Karolt át-És még valami. Ezt nem mondhatod el senkinek, amíg meg nem találjuk a besúgút, oké?- Szóltam neki-Nem fogom-Rázta a fejét-Egyébként nem lehet Hagakure az?-Vágott közbe a barátom-Láthatatlan, így bármikor bárhova el tud jutni feltűnés nélkül-Mondta-Van benne valami. Mi lenne, ha mind a hárman kiválasztanánk egy embert, akit megfigyelünk az elkövetkező pár napban? Így legalalább egyszerre egy emberre kell fókuszálnunk csak-Vetettem fel az ötletet, amibe bele is egyeztek-Rendben, akkor Shoto tiéd Hagakure, én leellenőrzöm Ojirot, te pedig-Ochakot akarom!-Vágott bele a szavamba-Rendben. Akkor ezt megbeszéltük. Ha bármi fontos dolog van, szóljatok mindenképp!
Ezzel a nagy nyomozás el is indult. Úgy éreztem magam mint a filmekben. Még soha nem csináltam ilyet, így elég bizonytalan is voltam a dolgokkal kapcsolatban. Meg persze furdalt is a lelkiismeret, hogy a saját barátaim után kell kutakodnom. Én teljes mértékig megbízok bennük, de ez a nyomozás az ellenkező érzést keltette bennnem.Na, de Ojironál tartottam. Nem ismertem annyira, hiszen nem beszéltünk minden nap. Igazából ő elég átlagosnak tűnt nekem. Megfigyelésem során semmi furcsát nem csinált. Szinte csak a parkba, vagy a szüleihez ment. Ezen kívül az iskola területén volt, főleg olvasott és edzett. Nem találtam gyanúsnak, és ezt a fiúknak is elmondtam.
-Ojiro nem lehet az, átlagos dolgokat csinál, nem volt fura telefonhívása sem, ő tiszta-Magyaráztam-Szerintem Hagakure sem. Ruhaboltokba, meg moziba jár csak, semmi fura dolgot nem véltem felfedezni-Folytatta Todoroki-Szerencsére Ochakot is ki lehet zárni. Még a telefonjába is belelestem, nincs semmi szokatlan-Mosolygott lágyan Deku is-Rendben, akkor még ki maradt?-Kérdezte a barátom-Mina, Tsuyu, Aoyama, Ida, Denki, Koji, Sato, Shoji, Jiro, Sero, Tokoyami, Mineta és Momo-Válaszoltam-Ida nem döntené össze a jövőjét egy ilyen miatt, Mineta pedig túl hülye-Gondolkodott Deku-Oké, de még mindig van tizenegy ember. Soha nem fogunk ezzel végezni így. Gyorsabban kell kiszűrnünk őket-Csóváltam a fejem-Jólvan, akkor gondolkodjunk az ő fejével. Ha bűnöző lennék, biztos nem vonnám magamra a figyelmet. Inkább meghúzódnék, csendesebb lennék-Kezdte Shoto-Akkor Mina, Tsuyu, Denki, Jiro, Sero és Momo kizárva-Soroltam fel-Koji és Sato erejével nem mennének sokra, szerintem őket is kizárhatjuk-Szólt Deku-Nem volt mostanság bármilyen fura bűncselekmény, ami eltér a többitől? Deku te sok hírt olvasol-Pillantottam az említettre-Ami azt illeti...Volt egy gyilkosság, ahol az áldozat lakásán ismeretlen anyagból származó csillámport találtak. Senkit nem tudtak kapcsolatba hozni a bűncselekménnyel, így az ügy elavult-Mesélte-Nem Aoyama használ sok csillámport?-Kérdezte a barátom-Igen, ő lesz az. De ahhoz, hogy rá tudjuk bizonyítani, ahhoz meg kell néznünk azt a lakást-Gondolkodtam hangosan-És mégis hogyan szeretnél oda bejutni?-Vonta fel a szemöldökét a zöldhajú-Beszéljünk Nezuval, ő biztos tud valamit tenni az ügy érdekében-Vontam vállat, majd a többiekkel együtt elindultunk az irodája felé..
