Scholae et preafectus! (Girls und Panzer fanfic)

18. rész: Nyár!

Igen, itt vagyok. Az Író nem mondott le rólam. Itt a történetem folytatása: Miután vége lett az egész bajnokságos hóbelebancnak, és még az iskolaévet is lezártuk, Soma hazament, én meg kaptam egy levelet. Na, kitaláljátok kitől? Persze, hogy Darjeelingtől. Most meg valami kapitányos nyári tábort csinálnak, ahol megnézik egymás hajóit, és szórakoznak, és még az alparancsnok is részt vesz ebben. Oké, összefoglalva: 9 napos hajótúra Naoval (nincs vele baj, csak nagyon szeret az unokatesójával lógni), úgy hogy együtt leszek Katyusával, Mihoval, Darjeelingel, Kay-yel, Anchovyval, Mikkával, Mahoval, és persze Nishivel, és az ő alparancsnokaikkal. Én meg arra számítottam, hogy ennyi sensha elég volt egy évre. És még azt gondoltam, hogy végre kiviszem a Minecraftot. Július 1.-e van, és én meg készülődök. Erre felhív Nao.

-Hamarosan indulok. Találkozunk a tokiói kikötőben-mondta Nao.

-Rendben. Jövök!-mondtam, és bepakoltam a 35M-be.

-Szia kicsim! Gyere haza egybe!-mondja apa.

-Szia Ayumi. Mulass jól!-mondta anya.

-Sziasztok!-mondtam, majd beindítottam a motort.

Feljutottam a hajóba, és már mentünk Tokió felé. Mikor odaértem, azonnal megláttam Naot.

-Megjöttem!-mondtam.

-Na végre! Hozom a cuccom-mondta Nao, erre én azt mondom:-Sándor, segíts neki!

Ekkor előjött egy jól öltözött, elegáns lakály, és megkérdezte:-Szeretne a kisasszony segítséget?

-Köszönöm-passzolt oda neki egy bőröndöt Nao.

Fejutott Nao.

-Irány a Fekete Erdő!-kiáltottam.

Odaértünk úgy tíz perccel előbb, és mi várt minket: kolbász és gyömbérsör, mi más.

-Remélem, nem a Bonple inváziójára akarnak besorozni minket-jelentte ki Nao.

-Te reggeliztél?-kérdeztem.

-Nem nagyon-mondta Nao.

-Akkor ideje enni egy nagyot!-mondtam, és megrohantuk a standot.

Ekkor hátulról valaki odajött hozzám.

-Ayumi!-kiáltott.

-Katyusa?!-kérdeztem.

-Igen, én lennék az-mondja Katyusa.

-Mióta vagy itt?-érdeklődtem.

-Úgy háromnegyed órája-magyaráz Katyusa.

-És Nonna hol van?-kérdezem.

-Boltot keres. Elfejtettek kennyeret kirakni-mondta Katyusa.

És ekkor tűnik elő Nonna egy adag szeletes kenyérrel.

-Ezek nem árulnak normális kenyeret?-kiált Katyusa.

-A pékség zárva volt. És ahogy látom, megjött a Horthy küldöttsége is-jegyezte meg Nonna.

-Legközelebb nem veszem fel a díszegyenruhát, az biztos!-súgok oda Naonak.

Váratlanul dudálás hallatszik, és még egy jacht tűnik fel a horizonton. Nyílik a kapu, és hirtelen kijön a többi kapitány. Na, itt jön a feketeleves. Először Anchovy jön oda hozzám.

-Te előbb itt vagy? Nem olvastad a group chatet?-kérdezi Anchovy.

-Volt group chat? Én erről miért nem tudtam?-érdeklődtem.

-Ja tényleg, nem raktunk be. Én szóltam-mondta Katyusa.

És ekkor odajön hozzám Miho. Az elődöntő óta nem nagyon beszéltünk. És mi lenne természetesebb, mint hogy hozzon magával egy szépen becsomagolt tábla csokit.