A HALÁL ÚTÁN IS?

12

Draco szemszöge:

Ma van az ōszi bál. Ma van esélyem a Weasley patkanyt összeboronálni Grangerrel.
-Szóval, vázolom a tervet: elöszōr is; szerelmi bájitalt csempésszünk a  sütijükbe.
Másodszor pedig; amíg azok ketten enyelegnek addig te lefoglalod Pottert és talán végre meg is mered csókolni.- és még kimer gúnyolni. Nehogy a végén patkánnyá változtassam.
A terv elég jó és valószínüleg be is fog válni. Persze, hogy be fog válni, hisz az én tervem. Senki sem ronthatja el az estém. Nem engedem, ha mégis megpróbálná valaki, akkor elhihetitek nem én fogok a nap végén sírni, mint a mugli kölykök. Úgy elátkozom s elōtte persze megkínzom, hogy ō fog könyörögni azért, hogy megöljem. Ma este lépni fogok. Nem tágítok.
Ha ha ha, ez az én estém. Ez az-az este barátom.
Várj, ezzel arra célzol elmondod neki mi történt "aznap este"?- emelte magasra szemöldökét a fiú és szemei annyira kidülledtek attól félek kiesnek.
-Igen. Elmondom neki.- ült ki az elégedettség s a boldogság az arcomra. Ritka pillanatok egyike.
Ideje, hogy ō is emlékezzen rá. Azt még nem tudom hogyan férkőzzek úgy a közlébe, hogy ketten legyünk és egyik nyomorult senkiházi se zavarhasson meg minket, de azt még kitalálom.

Külsō szemlélō:

A Griffendel házban nagy a sürgés forgás. Mindenfele félig sminkelt lányok rohangásznak hol fésűvel, hol magassarkúval a kezūkben. Elég érdekes látvány, mit ne mondjak. Ám van egy személy akit nem hoz már annyira lázba ez az egész bál, mint pár napja. Harry az ágyán ül az ablak mellett s csak bámul ki rajta. Fejében különösebbnél különösebb gondolatok jártak. Azon agyalt mikképpen tudna kibújni a  bál alol. A legészszerūbb megoldás ha beteget jelent. Így nem bántja meg a lányt. Nem akarta félrevezetni ōt. Halk kopogás ütötte meg a fiú fülét.
-Bújj beljebb!- kiabált ki.
-Szia Harry!- jött be Ginny. Ō volt most az utolsó személy akivel beszélni szeretett volna. Nem azért, mert nem kedveli ōt, nagyon is kedvelte, szimplán nem akarta megbántani.
-Mi a baj? Olyan szomorúnak tűnsz?- "nahat Harry most vagy soha" gondolta magában a fiú.
-Szeretlek, mint barátot. Nem akarom, hogy félre értsd azt, hogy veled megyek a bálba. Tisztába vagyok az érzéseiddel, Ron elmondta. Nagyon sajnálom.- Ginny hallgatott pár másodpercig, majd nagyot sóhajtott.
- Jaj, de jó, hogy te mondtad ki és nem nekem kellett.- nevette el magát.Harry össze volt zavarodva. Nem értette a helyzetet. Értelmetlenül nézett a lányra s probalt rájönni vajon milyen sunnyisság van a hàttérben.
-Én ezt nem értem. Ron azt mondta, hogy szerelmes vagy belém.
-Mi? Dehogy is! Ne Haragudj de nem vagy az esetem.- nevetett a lány, szinte már visitózott.
-Akkor ki az eseted?- kérdezte meglepetten.
-Hááááát, hogy is mondjam.- odahajolt a fiú fülébe, majd megsugta a nevet.
-Akkor....te?..
-Igen Harry, pontosan az amire gondolsz.