Sárkányok Násza☑️

13.

Baelor és Viserys visszakísértek a királyi hálóba, ahol egy mester megvizsgált. A kisbabának nincs semmi baja, állította. Nem tudom hány órát aludhattam, a mester altató főzetett adott nekem. Viserys az ágyam mellett örködött, amíg a bátya a palota ügyeit intézte megbízottamként. Másnap egy holló érkezett, Daemon és a gyerekeim megtalálták Aemondot, a csata utját felperzselt mezők mutatják északon.
A nagycsarnokban a Vastrón előtt ravatalozták fel a fiam és Eliza testét. Estére járt, mikor a trónon ülve néztem őket, a korona súlya folyamatosan húzott le.
- Gyönyörű pár, felség- mondta Rhaenys hercegnő. Azonnal visszafordult a sárkányával a fővárosba, mikor meghallotta a hírt.
- Valóban azok, tegnap még szebbek voltak. - elhaló hangon válaszoltam.
Ekkor nyílt a kétszárnyu ajtó, Daemon sétált be, utána Visenya, a sórt Jace zárta, aki a láncon maga után húzta Aemondot. A férfi mindkét karját levágták és látszott hogy tüzzel kiégették a sebet.
- Nézd meg mit tettél, te kutya. - rántott egyet a láncon Jace, mire a férfi a ravatal elé esett. Aemond felnézett a halottakra, majd nevetésben tört ki. A csarnok minden tagja undorodva húzta el a száját.
- A temetés után megtartjuk a tárgyalást, addig vigyétek a börtönbe. - utasítottam az őröket.
- Vhagar meghalt, Caraxes és Rhox átharapták a torkát. Visenya vágta le Aemond mindkét karját, de nem akartuk megölni nélküled, anyám. - hajólt meg előttem Jace.
- A sárkányok királynőjeként emlegették, úgy is halt meg. Aemondnak ebben nem lesz része. - mentem a ravatal elé. Megsimogattam a fiam alvó arcát, egy utolsó csókot adtam a homlokára. Holnap por és hamu lesz westeros egyik legjobb kardforgatója, az én Luc-om.
- Otto Hightower és Aegon nem került elő, Aemond nem mondta el hol vannak. - ölelt át Daemon. Tudtam már intézkedett, hogy a börtönben vallasák ki újra.
- Milyen gyönyörű szemei voltak, sosem láthatom többet. - simítottam végig Luc haján.
- A legnemesebb halálban volt része, azt vétte utolsó lehelletéig akit szeretett. - vigasztalt Daemon.
- A gyerekeik itt szaladgáltak volna a palotában, sárkányok lovasai lettek volna. Az a férfi elvette tőlem nem csak egy fiamat és lányomat, de az unokáimat is. - folytattam.
- Amíg meg nem találtuk azon jártak a gondolataim, hogy megölöm. De nem tettem meg, nem érdemel könnyű halált. - nézte Deamon Eliza összevart torkát, melyet egy aranyláncal próbáltak eltűntetni, de közelről kivehető volt a hosszú seb.
- Vermax-ot a temetés után visszaviszik a fiúk Sárkánykőre, ott jobb helye lesz, amíg lovasa kerül. - gondolkodott hangosan Daemon.
- Rhaenanak ajándékozom Vermaxot. - mondtam hirtelen a férjemnek.
- Reméljük Vermax elfogja fogadni lovasaként. - utalt a fiatal sárkányok kiszámíthatatlan természetére.

Másnap kivittük a halottakat a mezőre, nem is olyan rég pont így álltunk itt. Két fekete lepelbe csavart alak feküdt a máglyán. Lady Arianne beleegyezett, hogy itt temessük el a lányát is, a fiam mellett.
- Lucerys, a Targaryen házból és felesége Eliza, a Martell házból, utolsó útjukra indulnak az Istenekhez. - valyriai temetés volt, Daemonel egész életükben a régi kor szokásaira neveltük a gyerekeinket.
Daemonbe kapaszkodtam a szertartás alatt végig.
- Hozatok neked egy széket. - suttogta a fülembe. Mégráztam a fejem, éreztem, ha leülök sosem tudnám itt hagyni őket a mezőn.
A mester befejeze a beszédét, mindenki rám várt, hogy lehívjam szeretett sárkányomat, Syraxet. De én csak néztem a két fiatalt, nem akartam elengedni őket.
- Rhaenyra, csodálatos fiad volt. Nem vagy rossz anya, azok a rosszak, akik ezt tették. - ölelt át Lady Arianne. Gyengéd szavai felélesztettek kissé.
- Syrax, dracarys! - kiáltottam az arany sárkánynak. Szomorúan a szemembe nézett, majd lemászott a dobról a máglya elé. A bánat lángjait láttam. Mellette Rhox, Naga, Stormcloud, Tyraxest, Moondance és Caraxes tűzcsovát bocsátott a hallottak fele. A forróságban elpárologtak a lecsorduló könnyeim, pedig észre sem vettem, hogy sírok.

Daemon nem mutatta, de őt viselte meg a legjobban fiúnk hiánya, abban a szobában rendezte be az irodáját, ahol Luc-ot megölték. Jace másodszülött fiam régi szobájába költözött be véglegesen. Mindenki akart egy kis emlékeztetőt, én fiam pecsétgyűrűjét akasztottam fel egy láncra, mindenhova magammal vittem. Minden éjjel könyörögtem az Istenekhez, hogy ne kerüljön melléje többet semmi.
Visenya és Baelor sárkányháton járták Westerost és a Keskeny tenger partjait, Aegont és a sárkányát azonban mintha elnyelte volna a föld.
Kilenc hónapos terhesen ültem a Vastrónon, nem tudom mikor szaladt el így az idő. Daemon mellettem állt a világ legharagosabb tekintetével nézett le az elítéltre. Aemond szembe vigyorogott velünk megbilincselve.
- Tagadod, hogy megölted Lucerys Targaryent és Eliza Martellt? - kérdeztem tőle.
- Jacet akartam, de helyette a hülye öcse és az a szajha voltak ott. - nevetett fel megbolondulva.
- Miért akartad megölni Jacaerys herceget? - unorodva nézett rá Daemon.
- Rhaenyra úgyis meghal a szülésbe, ahogy a születendő lányod is. Jace a trónörökös, egyik kölyköd se tudna uralkodni. - lesajnálóan beszélt Aemond.
- Honnan veszed, hogy anyám meghal? - Visenya két kardja szegeződött a férfi torkának.
- Egy vérbanyával megátkoztam. Ő jósolta, hogy egy meseszép hercegnő születik, de ha a királynő meghal, a gyerek se fogja túlélni. - magyarázta gyorsan a férfi, ha kicsit nagyobbat nyelt volna a lányom kardjai átszakították volna a torkát.
- Hogyan ölted meg őket? Gyerünk Aemond, csak emlékezel rá! - kiáltott rá Jace.
- Hallották, hogy jövök. Luc próbálta elbujtatni azt a libát, és engem feltartni, de csak egy tőr volt nála. Mikor elvágtam a lány torkát, annyira szét esett, hogy csak egyet kellett szúrjak bele még. Aztán mászott a földön a lányhoz, milyen szánalmas. - nevetett Aemond. Baelor felemelte a kezét és egy hatalmasat huzott be a férfinak. Aemond orrából vér csorogott le, Jace és Viserys együttesen tudták csak lefogni a testvérüket, hogy ne verje agyon az elítéltet.
- Ezer penge próbájára ítéllek Aemond Targaryen. - a teremben mindenki felszisszent az itéletet halva. Helaena könnyekben tört ki, annyira rászkódott, hogy Alicentnek és egy őrnek tartani kellett, hogy ne essen össze.- Legyen ez mindenkinek tanulság, legyen bárki e földön, herceg vagy koldus, a Targaryen ház megtorolja a halottait.
Az ezer penge halála a legfájdalmasabb kivégzés, átszúrnak apró tükkel minden idegpontot, majd a fájdalom közepette élve megnyuzzák az elítéltet és majd darabokra vágják. Egy tűpárnaként néz ki a bűnös a végén.
- Két hét múlva tartsuk meg a kivégzést fiam Baelor Targaryen és Baela Velaryon esküvőjén. - jelentettem be, lezárva a tárgyalást.
Fiam pár hete az engedéjemet kérte, hogy elvegye az unokatestvérét. Daemon szerint már gyerekkoruk óta a lány nyomában jár, így várható volt az eljegyzés. Áldásomat adtam a párra, imáimba kértem a boldogságukat.

- Királynő, unokahugóm, egy szivességet kérnék tőled. - kért audenciát Lord Arryn.
- Mond, bácsikám, miben tudnék neked segíteni? - mosolyogtam a férfira bíztatóan a kistanács termében.
- Lányom, Roslin Arryn az udvarban szeretne maradni az esküvőig. Eladósorba került, de Sasfészekbe nem sok ifijú jár, mint tudod. Lennél lányom gyáma és kísérője, felség? - mutatott a mellette álló szépségre a férfi.
- Megtisztelő, hogy rám gondoltál. Természetesen lányodat mindig szívesen látom az udvaromban, és segíteni fogok neki megfelelő férjet találni. - fogadtam el a Lord kérését. Anyámat mindig arany lánynak nevezték, kitünt világos szőke hajával Sasfészekből. Ez a lány maga volt az erdők puhasága, barna göndör hajával és zöld szemeivel.
- Roslin Arryn, a nevem felség. - hajólt meg elöttem illendően. Baelor oldalba könyökölte a fivérét, Jacet, aki elmerengve nézte a lányt.
- Üdvözöllek Királyvárban, remélem élvezni fogod az itt töltött időt. - öleltem át Roslint.
- Felség, ne vegye kérem tolakodásnak, de a teremben voltam, mikor Aemond herceg az átokról beszélt. Nekem van egy tűz papnő barátnőm, aki szívesen segítene önnek. Küldtem már neki hollót, hogy mi hamarabb a fővárosba jöjjön. - magyarázta a lány zavartan.
- Minden nagylelkű szívességet elfogadunk. Mikor megérkezik rögtön hozd elém. - mosolyogtam a lányra. Az átok, ezen még időm se volt gondolkodni. Daemon a tárgyalás után a könyveibe temetkezett a mesterekkel, hogy ki tudjon bármit deríteni az Aemond által elmondottakról. Azóta mindig szorosabban ölelem a megígért kislányt a hasamban.