Valahonnan már ismerlek / E.P./

Part 1

-Hozok még egy kört! - Fordulok Laura felé, miközben próbálok minél hangosabban beszélni, hogy ne nyomja el a hangomat a zene.

-MI ?! - Nézz kérdően miközben egy másodpercre sem hagyja abba a táncot.

-Hozok...-Mutatok a pult felé. - Még egy...- Mutatom a kezemmel- Kört ! - Imitálom a kezemmel az italt fogyasztást.

-Jahh! Oké!.

Bólintok és már neki is látok magamat át verekedni a tömegen. Ilyenkor valamiért késztetést érzek, hogy mindekit fel lökjek de minimum meg üssek.

Nagy nehezen a pulthoz érve próbálom fel venni a szemkontaktot az egyik pultossal.

-Hé! ...- Próbálok inteni de próbálkozások eredménytelen. - Hé! ...Próbálom újra mikor rám figyel az egyik pultos lány végre.

-Egy pillanat és jövök! -Mondja miközben gyors léptekkel halad a pult másik feléhez.

" Ohh persze sétálj csak el, hogy bazdmeg " Fut végig a gondolat de csak egy - Oké - eresztek egy mosolyt, rejtve a valódi gondolatomat. " És nézd meg inkább oda megy egy másik faszihoz ...eszem-faszom meg áll.." Mérgelődők tovább.

-Excuse me! - Próbálkozik mellettem valaki. Lehet a ital teszi de felettébb mókásnak tartom ahogy szegény srác próbálkozik. Ő tényleg próbálja...de tényleg. Látszik, hogy nem ide valósi na meg persze, hogy angolul szólalt meg.

-Várj segítek...- Szólók oda igaz a saját nyelvemen. - Hé! - Eresztem ki jobban a hangom- Te ott, igen - Hajolok közelebb hogy jobban értse mit szeretnék mondani. - Már vagy 10 perce várok, hogy valaki végre adjon nekem italt...Lennél olyan kedves és adnál nekem és a barátomnak- Biccentek a mellettem ülő srácra. - Egy kör vodka narancsot, vagy esetleg másszak át a pulton és szolgáljam ki magam?... Meg súgom képes lennék rá.- A pultos nem gondolkozik sokat és már tölti is amit kértem. Majd gyorsan fizetek és kezembe veszem a tálcát amin az italok vannak.

- Tessék...- Nyújtom a srácnak. Mindig meg lepedőm, hogy ilyenkor mikor alkoholt fogyasztok akkor meg merek szólalni angolul.  - Hogy hívnak ?

- Köszi. Evan. - Körül nézek, hogy bárki is lenne vele, de nem észlelek senkit.

-Ha esetleg nem szeretnél egyedül bulizni akkor csatlakozz hozzánk, ha gondolod.- Biccentek a fejemmel és vissza indulok Laura felé.

-Juhééé! - Csillan meg a szeme mikor meg lát vagyis pontosítok nem engem hanem a tálca piát. -   Szereztél valakit magadnak? - Hajol közelebb hozam.

- Olyan egyedül volt, gondoltam csatlakozhatna, nem ellenkezett.

-Szia és Laura vagyok! - Öleli meg Evan-t mire szegény srácnak a fejét hatalmas értelmetlenség ül ki. Igaz habozva de viszonozza az ölelést.

-Nem magyar, angolul beszélsz! - Veszem le a tálcáról az egyik poharat.

-Oh! Szia Evan, én Laura vagyok- Ismétli el újra de már angolul.

-Na elég a szövegből! Poharakat kézbe! - Nyomok Laurának és Evan-nek 1-1 poharat a kezébe. - Fenékig! - Majd szinte szinkronban hajtjuk hátra a fejünket és isszuk meg a pohár tartalmát.

" Phuuu... Én ezt még holnap meg fogok bánni azt hiszem!" 

Az óra dégcsak hajnali egyet mutatott de mi már jól éreztük magunkat, mondhatni túl jól. Az 5. kör után már nem számoltam a piákat szinte teljesen felesleges majd holnap meg látom mennyi maradt a számlámon. Órákat töltöttünk el még a klubban, Laura nem sokkal később egy nálunk pár ével idősebb faszival kezdett el táncolni majd pedig el is tűntek a tömegben. Kulcs és telefon van nála, meg beszéltük ha valamelyikünknek akad esetleg egy jó pasi a keze ügyébe nem várjuk meg egymást csak dobunk egy üzenetet, lokátort meg bekapcsolva tartjuk. Én Evan-el maradtam, nagyon jó társaságnak tűnt. 

-Uh! Gyere imádom ezt a számot! - Kapom el a kezét és húzom be a tömegbe, hogy táncoljunk. Erre mind ő csak nevetéssel tudott reagálni. Testünk e zenének a ritmusával együtt mozgott. Volt, hogy közelebb kerültünk egymáshoz volt, hogy távolabb. 

Nem mondom, hogy minden hétvégén eljövök bulizni és inni, de azért néha jól esik. Akik ismernek azok tudják, hogy sajnos ilyenkor nem tudok keveset inni csak sokat. De viszont ilyenkor olyan jól érzem magam, a gátlásaim melyek rabul ejtenek hétköznapokon ilyenkor végre szabadon engednek és jól tudom magam érezni.  Itt van pl Evan... Józanul hozzá se mertem volna szólni, főleg, hogy angolul kellett volna. Most meg itt táncolok vele.

" Ohh Baszki! Csókolózni akarok vele! Bele túrni a barna picit hosszabb hajába" 

-Van kedved esetleg ki menni egy kicsit ? 

-Már jól esne! - Bólint.

Klubb elé ki érve ahol még bőven lehet hallani a bent szoló zenét, terítem magamra a fekete bőr dzsekimet. Nagy levegőt veszek, hogy kicsit fel frissüljek.

-Cigit? -Húzom ki a zsebemből, miközben másik kezemmel az öngyújtót kutatom.

-Nem szoktam- Rázza fejét.

-Én se - Teszem számba a cigit. - Csak ha iszok. - S meg gyújtom. Ahogy bele szívók a és le ér a tüdőmbe egy fajta kis nyugalom száll meg. Azért bárki bármit mond a cigi igen is nagyon jól tudd esni ha iszik az ember... na meg kávé után...Az a legjobb.

-Te bolond vagy! - Nevet majd neki dől az épület falának.

-Mondj valami újat - Nevetem el magam én is.

-Honnan jöttél?

-Amerika

-Onnan ide Magyarországra? És még én vagyok a bolond ? 

Pár másod percig nem szóltunk egymáshoz csak közelebb lépett, majd még közelebb.

-Most szól az én kedvenc számom- Duruzsolja- Szeretnék veled táncolni de egy picit másképp.- Húzza száját fél oldalas mosolyra s meg jelennek azok amivel teljesen kivégzett...Gödröcskék.

-Hajrá - Nyomom el a cigit a fal oldalán.

-Nem kellett  több és szinte nekem esett. Ajkunk szinte tényleg a zene ritmusára járt. Közben kezével felfedező túrára indult a hátam közepétől a fenekemig, s mikor oda ért úgy markolt bele, hogy torkomat enyhe sóhaj hagyta el. Végre bele tudok túrni a hajába, bele tudok harapni a szájába. Közelről érezhetem a bőrének a melegét, az illatát amire szinte egész este vártam.

-Vissza menjünk táncolni ? - Kérdem miközben egy picit el tolom magam a mellkasától, igaz kezeivel szórt magához szóval elég nehéz feladatom van.

-Veled bárhova! - Harap a szájába. Nem kellett több kezemet el megfogta és már mentünk is vissza. Közben szabadon lévő kezemmel elő vettem a telefonomra és gyorsan írtam egy üzenetet Laurának.

"Ne várj meg ma éjjel! "

03:27 Szófia 

És így kezdődött minden.