EZ A RÉSZ NEM KAPCSOLÓDIK AZ EREDETI TÖRTÉNETHEZ!! CSAK A SZEREPLŐK UGYANAZOK!
Október 31. A legtöbb ember tudja, hogy ez a dátum a Halloweent jelöli. És amíg ezt ők ünneplik, az én családomnak ez csak egy olyan nap mint a többi. Félreértés ne essék, csak azért nem ünnepeljük, mert nem érdekel minket. Kivéve az öcsémet. Ezen a napon, a szüleim ugyanúgy dolgoznak, a különbség talán csak annyi, hogy Márkkal leülünk és megnézünk egy horrorfilmet. Neki ez a kedvenc ünnepe, éppen ezért szokott olyan letört lenni amiért nem mehet el 'csokit vagy csalunk'-ozni.
-Na melyik filmet nézzük? -kérdeztem tőle, Smooky-val az ölemben. Belemarkolok a popcornba és a számba tömve mondtam neki.
-Nézd, van pattogatott kukorica! -nyújtottam neki a tálat.
-Kösz. Mi lenne, ha a Halloween Kills-et néznénk? Azt még úgysem láttuk. -mondta miközben lehuppant mellém a kanapéra.
Már egy bő fél órája néztük, és éppen kinyírtak valakit, amikor is megszólalt az ajtócsengőnk. Márkkal egyszerre néztünk hátra. Halál félelemmel mentem az ajtóhoz. Intettem az öcsémnek, hogy maradjon ott, én pedig felkaptam egy serpenyőt a konyhából. Aranyhajnak bejött, szóval reménykedtem, hogy engem is megvéd.Remegve lépkedtem az ajtó felé. Megfogtam a kilincset, és egy hirtelen mozdulattal kinyitottam. Becsukom szemmel meglendítettem a serpenyőt, de az valamiért nem koppant semmihez. Valaki megfogta a kezem. Félig üvöltve próbáltam szabadulni, amikor is egy ismerős hang szólalt meg.
-Nyugi, csak mi vagyunk azok. -félve nyitottam ki a szemem, és a BTS-t láttam meg. Hobi mosolygott rám, úgy tűnik őt akartam lecsapni.
-Aranyhajnak képzeled magad, vagy mi van? -engedte be magát az ÉN házamba Yoongi. Ő is be volt öltözve, ahogy a többiek is. Egy piros csíkos pólót és egy farmer overállt viselt. Az arcára vágások voltak festve, a haja pedig pirosra festve meredt szét.
-Chucky Suga, huh? Milyen eredeti. -szóltam vissza neki ugyan abban a hangnemben.
-Liza, mi törté... -Márk szaladt ki, el is felejtettem, hogy ő is itt van. Ilyenkor olyan jó tesónak érzem magam.
-Ők itt a BTS. BTS ő itt az öcsém, Márk.-mutattam be őket egymásnak.
-Ti vagytok azok az ultra gazdagok? Akiket mindig a TV-ben látni? -tudtam, hogy problémák lesznek abból ahogy megcsillant a szeme.
-Haha igen. Bejöhetünk? -tolakodott beljebb Nam is.
-Persze. Inni, enni valamit? -kérdeztem, mivel engem ilyen jól neveltek.
-Nem köszönjük. Tessék vedd fel. -dobott nekem egy zacskót Jungkook.
-Mi ez...? -érdeklődtem, ugyanis a vészjelző már ott villogott a fejemben.
-A jelmezed. Jössz velünk ijesztgetni. -vigyorodott el Jimin. Ez ellen azért lett egy két szavam.
-Hogy mi van? A öcsémre kell vigyáznom. -közöltem velük. De hát persze, hogy nem úszhattam meg.
-Az öcséd is jöhet. Akarsz jönni? -fordult most Márk felé Suga.
-Igen!! Megyek felveszem a jelmezem! -rohant el boldogan. A fene enné meg őket. Tudják jól, hogy nem fogom elengedni őt velük, ezért nekem is mennem kell.
-Megyek felveszem. -mutattam fel a csomagot. A tagok csak összevigyorogtak. Megforgattam a szemem és bementem a szobámba. A zacskóban egy Harley Quinn jelmez volt.
-Milyen eredeti ötlet. -motyogtam magamban. A ruha a méretem volt, ami egy részről kissé para, hogy honnan tudták a méreteimet. Úgy voltam vele, hogy ma este ezen nem akadok fent. Miután felszenvedtem magamra a ruhát, csináltam egy netről nézett sminket is. Ha már csinálod csináld rendesen alapon. A végeredmény nem is volt olyan rossz. Gyorsan megnéztem az időt, és láttam, hogy már egy 20 perc eltelt. Előkerestem a még évekkel ezelőtt apámtól kapott baseball ütőt és úgy éreztem készen állok.
A többiek már a nappaliba átfáradtak és nem szégyellve magukat elterültek a kanapén. Márk is ott ült, egy lepedő volt rajta és napszemüveg.
-Kész vagyok. -álltam meg előttük.
-Wow Liza, jól nézel ki! -szólalt meg elsőnek Jin.
-Köszönöm. Mehetünk? -kérdeztem értetlenül, mivel senki se mozdult. Persze erre mindenki felállt, én pedig még írtam egy gyors üzit anyáéknak, hogy elmentünk.
Az este további része nagyon jól telt. Rengeteget röhögtünk, leginkább egymáson. Több házba is becsöngettünk édességet kunyerálni. Annyi cukrot meg csokit ettem azalatt a pár óra alatt, hogy egy életre cukor sokkot kaptam. Egyébként nagyon hangulatos volt az egész, átjött rendesen a Halloween érzés.
-Köszönjük az estét. Tényleg jól szórakoztam.-köszöntem meg nekik, mivel már a házunk előtt álltunk.
-Semmiség, máskor is. Mi is jót röhögtünk rajtad. -veregetett vállba Yoongi.
-Kösz Chucky Suga. Biztonságos utat haza! -intéztem mindenkinek a második részt. Intettem nekik, majd én is bementem a házba. Tudtam, hogy jövőre se fogunk unatkozni Halloweenkor.Ezt a részt most kicsit gyengének érzem, szóval bocsánat ha nem lett olyan jó. Egész héten szünetem lesz, úgyhogy lesz időm írni :)
Amy
YOU ARE READING
Nem Csináltam Semmit! (BEFEJEZETT)
RomanceElizabeth Smith egy átlagos embernek mondja magát. De lehet egy ember átlagos, ha szinte az országa leggazdagabb embereinek a fiaival jár egy iskolába? -"Most komolyan, mi van? Miért bámul rám úgy mindenki, mintha megöltem volna valakit? -"Elég na...