1.fejezet A holnap mindig késik

399 8 0
                                    

Sötét utcákon a szapora léptek zaja sokáig visszhangzott. Axel némán követte a maffia vezér lányát,közben pedig otthon lévő családjára gondolt. Az eget jelző fény világította be jelet adva a támadásra. Lépteit felgyorsította még nem utolérte a mit sem sejtő 19 évében járó lányt. Egy autó motorjának zaja egyre csak közeledett .Axel hátulról megragadta a lányt ,bal kezével pedig befogta száját .A kocsi, ahogy melléjük ért lelassított,kicsapódott hátsó ajtaja és Axel betuszkolta a lányt. Amilyen hamar érkezett olyan hamar eltűnt immáron új utasával.A srác pedig tovább sétált,mint aki jól végezte a dolgát,nem csoda ,hisz egy újabb,sikeres feladatott hajtott végre. A város fényei egyre ritkultak, ahogy a nyomor negyed fele haladt. Egy macska futott el Axel háta mögött nyomában egy kutyával.A srác fegyverét előrántva fordult meg. Szaggatottan fújta ki a benntartott levegőt mikor meglátta, hogy nincs veszélyben.Még egyszer körbekémlelt,fegyverét visszatette öv részébe és tovább sétált.Egy omló vakolatú,összedőlés szélén álló házhoz vezetett útja. Halkan nyitott be ,látta,hogy nagyszobába az olvasó lámpa halvány fényét ontja.A konyhába ment,kihúzta az evőeszközös fiókot,az aljában kinyitotta a reteszt és belerejtette fegyverét. Ahogy a nagyszobába ért édesanyját pillantotta, meg, ahogy az elnyűtt fotelban alszik, ölében egy rongyosra olvasott könyvvel .Alvás közben vonásai ellazultak és ilyenkor olyannak láthatta ,mint régen mikor még élt az apja. Fekete hajában néhány ősz hajszál bújt meg ,pedig a hölgy még csak 30-as éveinek végét taposta. Fia finoman vállára tette a kezét. Anna mély barna szemeit kinyitotta és fiára mosolygott. Lágy, halk hangon köszönt neki:

-Szia! Kiszálltál? -fogta meg fia kezét. Axel csak megrázta nemlegesen a fejét. Anna szemeibe a szeretett helyét ,megvetés és harag keveréke vette át Majd holnap megmondom -mondta nyugtatólag, de anyját egyáltalán nem hatotta meg. Apád is mindig ugyan az nap szállt ki,,majd holnap"-idézte fel magába férje hazugságát-és mi történt vele?  Janka már alszik? -tette fel terelésként a kérdést Axel Mi történt vele? -kötötte anyja az ebet a karóhoz-Lelőtték Axel. Lelőtték-mondta ismét tagoltan.

~Másnap~

Axel jóval éjfél után aludt el, de órája nem volt tekintettel erre az apró tényre és hajnali háromkor torz hangon ébresztette. A srác fáradtabbnak érezte magát, mint mielőtt  lefeküdt aludni. Szemeit dörzsölgetve próbált életkedvet lehelni magába. Lelökte magáról összefoltozott, lyukas plédjét és egy szál alsógatyába, ment ki a konyhába reggelizni.

~Tom nyaralója~

Összeütött valami reggelifélét foglyának és egy pohár tejjel tálalta azt nehogy Rosemarienek panasza legyen.  Hiába volt már évek óta gengszter mindig megadta a legnagyobb tiszteletet foglyainak és a legjobb bánásmódot. Ez most se volt másképp .A helyiségbe ahol Rosemarie vagy, ahogy hívni szokták Rose félhomály uralkodott. Fogdája otthonosan volt berendezve csak a bokáját szorító lánc zavarta. Szíve mélyén talán még örült is annak ,hogy elrabolták ,mert így apja fordít rá egy kis figyelmet . A vasajtó hangos nyikorgással nyílt ki és a lány Tomra szegeződő tekintete tele volt dühvel. Nem Tomra volt mérges, mert a 40-es éveinek végén járó, enyhén kopaszodó ,barna hajú férfi jól bánt vele. Dühe az apjára és annak piszkos ügyeire irányult, de most nem tehetett semmit. Innen nem 

-Hoztam neked reggelit – vitte  oda neki a tálcán lévő rántottát, egy pohár tejjel,ketchuppal és egy fehér,műanyag villával-ha minden jól megy, az estét már otthon töltöd,de addig is jó étvágyat!-mondta és sarkon fordulva ismét magára hagyta a lányt . 

~Marcus rezidenciája~

Marcus botjára nehezedve és vörös szőnyeggel ellátott lépcsőjének ,kovácsoltvas korlátjába kapaszkodva vonszolta fel magát irodájába ahol várta egy fax . A kis szobába belépve az ajtó mellé támasztotta botját és elbicegett bőr székéhez.Az asztalával szemben egy üvegfal helyezkedett el csodálatos rálátást nyújtva szépen gondozott kertjében, amit nagyrészt rózsa borított. Pár percig csodálattal nézte a kertészek munkáját, de a kezéből kihulló lap visszarántotta napi teendőihez. Ekkor még nem tudta, hogy lányát elrabolták.

HolnapWhere stories live. Discover now